Logo

Emlékmű Csömörön a kommunizmus áldozatainak emlékére

A Gloria Victis Közhasznú Alapítvány emlékművet állít az 1956-os forradalomnak és szabadságharcnak, valamint a négy kontinensen pusztító kommunizmus 100 milliónyi áldozatának emlékére.

A csömöri Hősök kertjében található emlékhely avatására és felszentelésére 2006. október 21-én került sor. A Nagyközség Önkormányzatának támogatásával az emlékhely a Csömöri Polgári Liga ötletére jött létre. A Liga alapító tagjai közül id. Bátovszki György megjárta a Gulágot, Bősze Lászlót és Winckler Jánost az 50-es években politikai okokból bebörtönözték.

Az emlékhely teljes egészében közadakozásból épül és jelenleg is még tetemes összeg hiányzik a költségek egészének fedezéséből. (Komoly összegekkel támogatta a magasztos ügyet a tajvani elnök, a német bencésrend, sajnos a magyar állami támogatás eddig elmaradt.) Az emlékhely alkotója Víg János gödöllői szobrászművész. Az ünnepség fővédnöke Orbán Viktor, az ünnepi beszédet Wittner Mária országgyűlési képviselő tartotta.

Az ikeremlékmű koncepciója

1. A kör alakú kőburkolat köré épített íves világfalon négy kontinens elcsúsztatott térképrajzolata, rajta acélrozettákkal megjelölve az érintett területek, melyek – tudatosan oktató célzattal – a pusztítás mértékét vizuálisan magyarázzák. A fal tetején elhelyezett keresztek az áldozatok emléke előtt tisztelegnek, míg a szabálytalan drótháló a haláltáborok, börtönök embertelenségét van hivatva jelezni. A földrészek kontúrja rozsdamentes acél, a fölső sávban feketére festett, bevésett felirat: A négy kontinensen pusztító kommunizmus 100 milliónyi áldozata emlékére. A fallal egybeépített harangláb egy rozsdamentes keresztet integrál, mely kultúrkörünknek megfelelően az emberi szenvedések fölötti győzedelmes hit jelképe, a jövő ígérete. Benne az összes áldozat emlékére konduló harang.

2. Az emlékmű 1956-ra utaló része diadalmas zászlóshajóként értelmezhető, jelezvén a tényt, hogy forradalmunknak sikerült először rést ütnie a világkommunizmus betonfalán. Kereszténységünk dőlt jelképe utalás arra, hogy 50 évvel ezelőtt hazánk vállára vette a vérszomjas tanok elleni küzdelem keresztjét. Az emlékművön elöl rozsdamentes acélból győzedelmes, 56-os lyukas zászló, külső falán évszám és egy vers Sinka Istvántól, a Csömörön is élt költőtől:

Üdv néked Ifjúság! Üdvözlégy magyar nép,

ki lángban és vérben születtél meg újra

három nagy éjszakán vad ágyúdörgésben!

Melyik nép írta fel mostanában nevét

így, hogy aranyat adott kezébe Isten ujja?

S mely nép beszélt így az önmaga nevében,

mint angyal, mikor a harsonát fújja?

Bús igájának fájára írja hát,

s mint annyiszor a megsárgult ezer évben

vérrel és vassal tanítja zsarnokát.

Buda, 1956. október 26.

© 2005 – 2024 Polgári Szemle Alapítvány