- Kategória: Archívum »
- 2006. szeptember - 2. évfolyam, 9. szám
- Nyomtatás
A tartalomból
Szeptemberi számunkban folytatjuk korábban elkezdett sorozatunkat. Ismét neves szakemberek mondják el véleményüket arról: hogyan került az ország a jelenlegi helyzetbe s melyek a kiút esélyei. Bogár László professzor megállapítása szerint a magyar társadalom történelmének egyik legsúlyosabb válságát éli át. A távlatos gondolkodás sikerének esélyét csak az jelentheti, ha világos képünk van arról, hogy ennek a válságnak milyen metszetei vannak. Széles Gábor, a Magyar Gyáriparosok Szövetségének elnöke, maga is gyakorló vállalkozó, a reálszféra elveszett illúzióit idézi fel, kétségesnek tekintve, hogy a kiigazítás programjának anyagi és időbeli feltételei alkalmasak-e arra , hogy az országot visszavezessék egy tartós növekedési pályára.
Akár ebbe a sorozatba is beleillene következő cikkünk is. Szerzője, Oláh János professzor, a magyar adósságtörténetet áttekintve fontos kérdésekre keresi a választ. Például arra, hogy milyen célokat és érdekeket szolgál valójában az eladósítás? Vagy miért nem párosult soha az adósságnövekményhez értéknövekmény? S a megoldás esélye: meg kell erősödnie a közösségek érdekazonosságát megvalósító nemzeti oldalnak.
Műhely rovatunkban újszerű kezdeményezésként egy jövő hónapbeli konferencia beharangozó írásait közöljük. A Hatalom és Demokrácia – lehetne- e ma ennél aktuálisabb téma – című rendezvény szervezői, illetve előadói a Polgári Szemlében közrebocsátják téziseiket részben kedvcsinálóként, részben pedig annak érdekében, hogy már a konferencia előtt lehetőség nyíljon az interaktív párbeszédre.
Gazdag lapszemlénkből kiemelném a Fortune évente közreadott összeállítását a világ 500 legnagyobb vállalatáról. A rangsorra pillantva azonnal kirajzolható a világgazdaság fő erővonala: a természeti erőforrások minden eddiginél nagyobb szerepet játszanak a globális gazdasági folyamatokban. Az idei lista első tíz vállalatából 5 olajvállalat – több mint tavaly.
Dr. Botos Balázs
főszerkesztő