Kutatásaink meggyőztek bennünket, hogy a két ország közös érdeke a kölcsönös foglalkoztatáspolitikai együttműködés. Ez irányú kezdeményezést tapasztaltunk a Győr–Dunaszerdahely paktum keretei között, valamint a visegrádi négyek programjában is. Fontos azonban, hogy a célkitűzéseket gyakorlati lépések is kövessék. A hatékony adatszolgáltatás, valamint a munkavállalási bejelentések realizálásának biztosítása elsőrendű feladat. Ugyancsak fontos lenne a vállalatok általi állománybavételre vonatkozó állami ösztönző politika kifejlesztése, így elkerülhetők lennének például a munkaerő-kölcsönzés jelenségéből adódó visszás helyzetek, illetve az alaptalan mítoszok.

Bővebben

Tanulmányunkban a magyar pénztörténet három kitüntetett szakaszával kívánunk foglalkozni, három olyan korszakkal, amikor a nemzetközi – az adott kor viszonyainak tükrében természetesen inkább európai – pénzügyi rendszerben jelentős válságszituációval szembesülhetünk, amellyel szemben találta magát a korabeli magyar „gazdaságpolitika” is. E három korszak azon közös vonás alapján került kiválasztásra, miszerint a magyar gazdaságpolitika helyes választ volt képes adni ezen évekig, illetve évtizedekig elhúzódó európai pénzügyi válságok idején, alapozva Magyarország közép-európai nagyhatalmi státusára, illetve a közép-európai diplomáciai játéktérben betöltött szerepére. E három általunk tárgyalt korszak Károly Róbert illetve Bethlen Gábor kora, valamint a XIX. sz. utolsó harmada.

Bővebben

A mai társadalmi-koordinációs mechanizmusok közül a piac a leghatékonyabb, az ettől való eltérésre irányuló kísérletek rendre kudarcot vallanak. Folytatva a gondolatmenetet, az államháztartások integrációjának jövőjét felfoghatjuk úgy is, mint bekapcsolódást a piaci koordinációs mechanizmusokba. Az állam feladata mind a humán, mind a reálinfrastruktúrában, a gazdaságban a feltételteremtés. A fenntartható fejlődés feltételezi, hogy egy gazdaság, egy ország, vagy akár egy társadalmi modell versenyképes legyen. Az a versenyképes társadalom, amely képes dinamikus egyensúlyt elérni a termelés és a társadalmi összetartás között.

Bővebben

Az önként végzett munkát preventívnek is tekinthetjük, hiszen megelőző, gyógyító hatást gyakorol az állampolgárra, mint egyénre, de egyéni hasznosságán túl jelentős társadalmi haszna is van, hiszen széles társadalmi körben intézményesíti az önkéntes segítés jogviszonyát. Az önkéntességben juthat kifejezésre az állampolgári elkötelezettség és felelősségvállalás, amelyben jelentős szerepe van az egymás közötti bizalomnak. Az önkéntes segítés olyan emberi erőforrás, amelyet a nemzetgazdaság egyre több ágazatában használni kell az egyéni bánásmódból következő feladatok biztosításával.

Bővebben

Mi, keresztények másként tudunk tekinteni a sikerre és a bukásra is. A bukásra a keresztény ember úgy tud rátekinteni, mint a megújulás kezdetére. Ez nem egy trükk, ez egy alapstruktúrája a kereszténységnek. Ugyanis, amikor mások azt látják, hogy a legmagasabban vagyok, lehet, hogy akkor vagyok a legmélyebben erkölcsileg és lelkileg. Ismerjük az ilyen helyzeteket. És amikor mások úgy tekintenek rá, hogy „na, ez most azért jól lent van, végre megbukott”, lehet, hogy akkor vagyok legközelebb a forráshoz, a megújulás forrásához. Fontosabb üzenete szerintem 2002 után az ún. jobboldalon a keresztényeknek nem volt, nincs. Azt megmutatni a saját közösségünkön belül magunknak meg másoknak, hogyan működik, ami most negatív az életünkben, végső soron mégis a javunkra válik. Ezt először is fölismerni ismeretként, majd azután továbbadni, ennél fontosabb feladata ezen a táboron belül szerintem egy egyházi keresztény közösségnek sem lehet. Ez is a keresztény szolidaritás része.

Bővebben

Dr. Botos Balázs főszerkesztő ismertetője

Bővebben