A tanulmány aktualitását az élelmiszerárak 2022. évi jelentős növekedése jelenti. Az általunk választott élelmiszer árucsoport a hús- és hentesáru, amely az alapvető élelmiszerek közé tartozik, és nehezen helyettesíthető. A szakirodalom feldolgozását hazai és külföldi szerzők témához kapcsolódó publikációinak összehasonlító elemzésével végeztük, amely során kiemeltnek tekintettük az ár szerepét a vásárlói döntésben, az üzletválasztási modellekben és a termékválasztáskor, a hús minőségének megítélésekor, fogyasztói tudatosság kapcsán, valamint az árészleléskor. A szekunder kutatás során a monori székhelyű Bódi és Fia Hentes Kft. hentesüzletének kiválasztott húsáruinak árváltozását (2014. éviről 2022. évire) és árképzést befolyásoló tényezőket vizsgáltunk. Primer kutatásként, kvalitatív kutatás keretében szakértői interjúkat készítettünk a monori székhelyű Bódi és Fia Hentes Kft. hentesüzletének vezetőjével és hentesével, valamint 3 vásárlói fókuszcsoportos interjút (3 generáció: 18-29 évesekkel – érett fiatalok, a 30-49 évesekkel - középgeneráció, az 50-69 évesekkel – „best age”) szerveztünk Monoron. A kvantitatív kutatás keretében a megkérdezést standardizált, strukturált, online kérdőív segítségével végeztük. A magas infláció hatására a hústermékek fogyasztói referencia árainak felső küszöbje kitolódott, az alsó küszöbje pedig a hatósági árakhoz igazodott. A húsok minőségét a fogyasztók nehezen tudják megítélni, ezért a hús- és hentesáru termékeknél a vásárlók számára az árak egyfajta minőségjelző szerepet töltenek be.

Bővebben

Az önkormányzati közszolgáltatási kötelezettségek minden településnek lényeges részét képezik. Ezek azok a feladatok, felelősségek és szolgáltatások, amelyeket az önkormányzat köteles polgárai számára biztosítani. Ezeket a kötelezettségeket jellemzően állami és helyi törvények határozzák meg, és azokat időben, hatékonyan, biztonságosan, méltányosan, megfizethetően és értékalapú módon kell biztosítani. Az önkormányzat feladata, hogy ezeket a szolgáltatásokat úgy nyújtsák, hogy azok megfeleljenek a polgárok igényeinek és tükrözzék a közösség értékeit. Tanulmányom alaphipotézise, hogy az önkormányzati közszolgáltatási kötelezettségek elengedhetetlenek egy közösség jólétének biztosításához. A második hipotézis, hogy összefüggés mutatható ki az önkormányzat működésében arra vonatkozóan, hogy a növekvő közfeladat-ellátási kötelezettség nem vonta magával a források, vagy a forrásbevonási lehetőségek bővülését, és az állami beavatkozás elmaradása katasztrofális következményekkel járt volna. 

Bővebben

Az ökológiai lábnyom egy fenntarthatósági mutató, ami kifejezi, hogy mekkora a bioszférának az éves megújuló képessége. A mutató összetett, és nehezen kiszámolható, gyakran becslésekre hagyatkoznak benne. A tanulmány első sorban nem a fogalom kifejtésére irányul, sokkal inkább lehetőségeket világít meg, hogy mi minden lehetőséggel lehet tenni az ökológiai lábnyom növelése, vagy éppen csökkentése irányába. A szekunder források kiemelnek különböző országokat, és bemutatnak pozitív és negatív irányú változásokat. Összességében azt fontos kiemelni, hogy változtatni kell, mert ha az egész világ úgy élne, mint az Egyesült Államok és Európa, akkor több mint 2,6 Földre lenne szükség. Ezt pedig a Föld hosszútávon képtelen eltartani, így meg kell valósítani a legkisebb innovatív lehetőséget, bármilyen ökológiai lábnyom csökkentő intézkedést, de hosszútávon a kollektív összefogás fog pozitív változást hozni.

Bővebben

A nemzetközi hallgatói mobilitás egyre nő, és átformálja a felsőoktatási intézmények képét. Ez a tanulmány a nemzetközi hallgatók, fogadó ország kiválasztására vonatkozó, motiváló tényezőit vizsgálja. Az intézményválasztás szempontjait nem-parametrikus teszt, faktorelemzés és főkomponens-elemzés segítségével vizsgáltuk 270 fős minta alapján. A Magyarországon végzett kutatások eredményeire támaszkodva a tanulmány a fogadó ország kiválasztását befolyásoló tényezőket és a végső fogadó intézmény kiválasztását befolyásoló tényezőket analizáló további kutatásokat vizsgálja. Ezen eredmények alapján a tanulmány amellett érvel, hogy a származási országon belüli gazdasági és társadalmi erők szolgálnak arra, hogy a hallgatókat külföldre „tolják”. A döntés azonban, hogy melyik fogadó országot választják, számos „húzó” tényezőtől függ. A tanulmány kiemeli az emberi környezet minőségének, a földrajzi közelségnek, a tandíj- és megélhetési költségeknek, az ösztöndíj-lehetőségeknek és a fogadó ország vagy intézmény ismertségének fontosságát, valamint a nyelvi közelségnek a hallgatói áramlásra gyakorolt hatását. A jelen empirikus kutatás feltárja az összefüggéseket néhány húzó tényező, például az előnyös földrajzi elhelyezkedés, az intézményi támogatás, az emberi környezet minősége, a diplomaszerzés költségei, a kapcsolati háló és kultúra, a pozitív országimázs, valamint a nemzetközi hallgatók származási országa között. A faktorelemzés eredményei feltárják az ebben a kutatásban használt tanulási változók mögöttes struktúráját, továbbá empirikus támogatást nyújtanak annak alkalmazásához a nemzetközi hallgatók felsőoktatási tanulmányi tapasztalatainak jövőbeli vizsgálataiban.

Bővebben

A polgári forradalmak időszakáig, a zsarnokság elleni küzdelem mindig aktuális probléma volt. Minden kálvinista filozófiai elméletben, politikai művekben és irodalomban megtalálható a kálvini ellenállási jog különféle értelmezése. A zsarnoksággal szembeni felkelést közvetlen hatásként emlegetik, amely nem csupán egy állam berendezkedését, hanem szinte egész Nyugat-Európa államainak berendezkedését átformálta.

A kálvini rendtartás tartalmilag túlment a mai értelemben vett egyházi kereteken, ugyanis az egyházi ügyintézést összhangban kell működtetni az állami törvényhozással és a közigazgatással egyaránt. A szabad egyházközségek társulására felépülő demokratikus egyházalkotmány szinte önként idézte elő a demokratikus állam létrejöttének és felépítésének koncepcióját. Ezzel magyarázható, hogy a kálvinizmus elterjedésével együtt mindenütt teret nyert az államszerződéses felfogása.

Az alkotmányeszme megvalósulását két tényező segítette elő. Az egyik, Kálvin a törvények fontosságáról alkotott véleménye, azon belül is a hatalmat korlátozó funkciójának kialakítása. Azt az állam egyik legfontosabb feladatává tette. A másik tényező, az egyházalkotmány megalkotása, más néven egyházi rendtartás vagy egyházi fegyelem, amelyben Kálvin „demokratizálta” az egyházi tisztségeket, illetve hivatalokat és megerősítette a világiak szerepét az egyházban.

Bővebben

A pénzügyi műveltség manapság, de legfőképp a 2008-as gazdasági válság óta népszerű téma mind a szakirodalomban, mind pedig a mindennapi életben. Ebben a cikkben a pénzügyi műveltséggel kapcsolatos általános szakirodalom áttekintése történik, a pénzügyi műveltség három dimenziójára fókuszálva. Bemutatásra kerül a pénzügyi ismeretek, pénzügyi attitűd és pénzügyi magatartás kapcsolata, valamint a pénzügyi műveltség hiánya okozta problémákra is kitérek. A tanulmány célja egyrészt, hogy bemutassa a PISA 2018-as pénzügyi műveltséget érintő kutatás általános eredményeit, valamint a kutatás Szerbiára vonatkozó része kerül mélyebb elemzésre. A tanulmány célja továbbá, hogy bemutassa, hogy Szerbia, mint délkelet-európai ország a felmérés alapján, melyik helyen áll (a kutatásban résztvevő fiatalok elsősorban matematikai teljesítményük, valamint általános pénzügyi műveltségük alapján). A tanulmányban a fókusz a fiatalokon van, hiszen fontos, hogy a pénzügyi műveltség fejlesztése már fiatal korban elkezdődjön. A tanulmány módszertanát tekintve szakirodalomelemzés, dokumentumelemzés, illetve a PISA felmérés adatsorainak másodlagos elemzésére került sor. Végül bemutatásra kerülnek a lehetséges jövőbeli kutatás irányai is.

Bővebben