A központi bankok szerepe a 2007-2008-as válság óta ugyancsak felértékelődött. Világszerte meghatározó szerepet visznek nem csak a kereskedelmi bankok konszolidálásában, hanem az államadósság kezelésben, sőt az elhibázott, túlköltekező fiskális politikai kurzusok kisegítésében is. A 2020-óta tartó, immár negyedik éve zajló válságfolyamatban a legfőbb probléma a vágtató infláció lett. Ennek leküzdésében ugyancsak a nemzeti bankoké a vezető szerep. Az energiatakarékos gazdasági szerkezet, a körforgásos- és zöld gazdasági modell felépítésében ugyancsak. Miközben újabb veszélyek vannak a láthatáron. Matolcsy György elmúlt hetekben kiadott könyvében¹ ilyen válsággerjesztőként definiálja a pandémia újabb és újabb hullámait, vagy annak egyik következményét, a világjárványt követő vásárlási lázat. Ezek a nem túl szerencsés jelenségek csökkentik a megtakarításokat, amely ugyancsak pénzromlásgerjesztő, egyidejűleg a jövőt a jelennek beáldozó jelenség. Az orosz-ukrán háború pedig még mindezekre rátetőzött: európai energiaválság alakult ki Brüsszel elhibázott szankciós politikája következtében. Ennek hazai orvoslásában a Magyar Nemzeti Bank újra (változatlanul) a kedvezőtlen folyamatok ütközőzónájába, egyúttal a megoldási mód-keresés, sőt, a hatékony válságkezelés epicentrumába kerül. 

Bővebben

The role of central banks has also increased since the 2007-2008 crisis. Worldwide, they play a decisive role not only in the consolidation of commercial banks, but also in the management of the public debt, and even in helping the misguided, overspending fiscal policy courses. In the crisis process that has been going on since 2020 and is now in its fourth year, the main problem has become galloping inflation. The national banks have also taken a leading role in overcoming this. Furthermore, in the construction of the energy-saving economic structure, the circular and green economic model while new dangers are on the horizon. In his book published in recent weeks, György Matolcsy¹ defines the new waves of the pandemic, or one of its consequences, the shopping frenzy following the pandemic, as such a crisis instigator. These not-so-lucky phenomena reduce savings, which is also an incentive for money to deteriorate, and at the same time it is a phenomenon that sacrifices the future for the present. And the Russia-Ukraine war has added to all this: a European energy crisis as a result of Brussels' misguided sanctions policy. In its domestic remedy, the Hungarian National Bank is once again (with an unchanged stance) in the collision zone of unfavorable developments, and at the same time at the epicenter of the search for solutions and even of effective crisis management.

Bővebben

A 2020-as évtized első éveinek válságai, kínálati sokkjai, megugró inflációja több ponton is hasonlóságot mutat a nyersanyagpiaci események által uralt 1970-es, valamint a háborús 1940-es évekkel. A ’70-es évek gazdaságpolitikai hibái megismételhetők, de el is kerülhetők, aminek érdekében fontos tanulni az 50 évvel ezelőtt hibákból. A mostani évtized első három éve a válságkezelés jegyében telt, ami hátráltatta a hosszú távú, strukturális döntések meghozatalát. A „Nagy mérséklődést” (Great Moderation) felváltja az instabilitás kora (Great Tension). A jegybankok jelenleg világszerte az infláció ellen küzdenek. A külső és a belső egyensúly egy kis, nyitott gazdaság számára változatlanul kiemelten fontos, ezért az infláció mellett a folyó fizetési mérleg és a költségvetés hármas egyensúlyát egyszerre kell megteremteni. A 2010-es évtizedben már bevált egyensúly és növekedés képletét a 2020-as évtizedben a fenntartható egyensúly és fenntartható felzárkózás hosszú távú stratégiájává kell továbbfejleszteni. A folyamatban a jegybanknak továbbra is hangsúlyos szerepet kell vállalnia. Rövid távon az infláció letörése a legfőbb feladat, biztosítva a magyar gazdaság egészséges működéséhez elengedhetetlen árstabilitást. Évtizedünkben végérvényesen erősödik a zöld átállás és az egyre szélesebb körű digitalizáció szükségessége. A folyamatot a jegybankok a teljes pénzügyi közvetítést érintő átfogó stratégiákkal és megfelelően célzott intézkedésekkel gyorsíthatják. Az évtized meghatározó karakterjegye lesz a jegybanki működés megújítása. A meghatározó innováció – amivel a világ jegybankjai most még csak kísérleteznek – pedig a jegybanki digitális pénzek bevezetése lesz, ami új korszakot is nyithat a pénztörténetben.

Bővebben

A 2010-es évtized elején bevezetett gazdaságpolitikai reformok hatására 2013 és 2019 között újraindult a gazdasági felzárkózásunk, amely az elmúlt 100 évben első alkalommal az egyensúly megőrzése mellett valósult meg. A növekedés alappillérei az extenzív oldalról kerültek ki: ilyen volt a foglalkoztatás kiugró emelkedése, a hitelezés gyors bővülése, a magas FDI beáramlás és a magas beruházási ráta. Az extenzív növekedési modellek azonban idővel szükségszerűen elérik korlátjaikat. Ennek oka legtöbbször a teljes foglalkoztatás megvalósulása és ezzel az újonnan bevonható képzett munkaerő szűkössé válása. A fejlődési pálya folytatásához az intenzív növekedési modellre történő áttérés szükséges. A tanulmányban felvázoltuk azokat a meghatározó makrogazdasági megatrendeket és lehetőségeket, amelyek mentén Magyarország sikeresen hajthatja végre az intenzív növekedési modellre való átállást és így a 2020-as évtizedben is folytatódhat a fenntartható felzárkózásunk. Átfogó versenyképességi reformokkal elérhető, hogy a hazai GDP bővülése mögött egyre nagyobb arányban a termelékenységnövekedés álljon. Ehhez egyebek mellett a humán tőke fejlesztése, a kkv szektor és a nagyvállalatok közötti dualitás csökkentése, a magasabb (hazai) hozzáadott értékkel rendelkező iparágak térnyerése, a hatékony és folyamatos innováció, „okos” beruházások, valamint a természeti erőforrásokat/energiát fenntartható és hatékony módon használó gazdaságszerkezet szükséges.

Bővebben

A mikroprudenciális felügyeleti eszközök alkalmazásának hatékonyságát a pénzügyi felügyelet jegybankba történő integrálásának közel tízéves időszakát követően érdemes külön szemügyre venni. Indokolt röviden áttekinteni a legjelentősebb felügyeleti stratégiai intézkedéseket, amely alapján megállapítható, hogy a tudatos felügyeleti stratégiai tervezés és végrehajtás milyen mértékben járult hozzá a Magyar Nemzeti Bank alapfeladatának ellátásához, kiemelten a pénzügyi stabilitás fenntartásához és a gazdasági növekedés támogatásához. A Stabilitás és Bizalom 2.0 felügyeleti stratégia 2019-es elfogadását és végrehajtásának megkezdését követően megjelenő COVID-19 járvány a korábbiakban előre nem látható mértékű gyors és határozott fellépésre késztette a Magyar Nemzeti Bankot (a továbbiakban: MNB). A jegybank makro- és mikroprudenciális felügyeleti jogkörében eljárva számos intézkedést hozott a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak mérséklésére, valamint az intézmények sokkellenálló-képességének megóvása érdekében. Ezen válságkezelő felügyeleti lépések nagyban hozzájárultak a pénzügyi stabilitás fenntartásához és a gazdaság sikeres újraindításához. Ugyanakkor az MNB a 2020-2025-ös felügyelési időszak félidejéhez érkezve, a stratégiai célok 2022. éves visszamérése során összesítette a stratégia alkotáskor kitűzött feladatokhoz kapcsolódó eredményeket, és ezzel egyidejűleg felülvizsgálta a felügyeleti stratégia prioritásait is.

Bővebben

A magyar mezőgazdaság az elmúlt évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül. Fejlődtek a termelési eszközök, nőtt a termelés volumene, minősége, valamint a nemzetgazdasághoz való hozzájárulása is. A fejlődést a közösségi agrárpolitikához illeszkedő, a nemzeti érdekekhez fűződő nemzeti agrárpolitika tudatos végrehajtása hozta. A termelés sajátossága azonban az, hogy a természeti tényezőknek nagyban kitett ágazatról beszélünk. Az egyre növekvő inputárak következtében a kihelyezett termelési eszközök (vetőmag, műtrágya, termésnövelő anyagok stb.) hatékonyságát, összességében a termés mennyiségét, jelentősen befolyásolják az időjárási körülmények is. Minden időjárási tényezőt figyelembe véve a víz, a csapadék a legtöbb esetben az ún. minimum tényező. Az időjárás okozta termés-, és jövedelem kiesés enyhítésének egyik eszköze lehet, ha biztosítást köt a gazda termelésére. E mellett az állam által létrehozott ún. kárenyhítési alap is segíti a bajba jutott gazdálkodókat. A bekövetkezett káreseményeiket jelezniük kell a kárenyhítő szerv felé, amely intézkedik a kár mértékének megállapításáról, valamint döntést hoz, és küld meg a bejelentő részére.

2022-ben évtizedek óta nem látott aszály érte az országot, ezen belül is az Alföldet. A kárenyhítési bejelentések száma sokszorosára nőtt, amely a vármegyei kárenyhítő szervet, a Békés Vármegyei Kormányhivatalt is kihívás elé állította.

Bővebben

A 2020-as és 2021-es évek munkaerőpiaci folyamatait, és az állami foglalkoztatási szerv munkaerőpiaci, foglalkoztatáspolitikai tevékenységét alapjaiban határozta meg a COVID-19 járvány, és az az elleni védekezés érdekében bevezetett korlátozó intézkedések gazdaságra, munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatásai, illetve az ezen hatások ellensúlyozására alkalmazott foglalkoztatáspolitikai intézkedések, eszközök és programok. Jelen dolgozatom célja annak bemutatása, miként kezelte a kormányzat a COVID-19 által okozott gazdasági kihívásokat a foglalkoztatás területén, ezen belül is a területi államigazgatási szervek feladatellátásának és teljesítményének bemutatására helyezve a hangsúlyt. Konkrét példáim a Heves Megyei Kormányhivatal által a 2020. és 2021. években kezelt és megállapított bértámogatási program végrehajtási adataival kapcsolatosak, melyeket szembe kívánok állítani a munkanélküliségi adatok alakulásával annak érdekében, hogy megkíséreljem a megyei foglalkoztatásra gyakorolt hatásuk bemutatását.

Bővebben

A munkaerőhiány a 21. század egyik nagy kihívása, amely számos társadalmi, politikai folyamattal és demográfiai tényezővel áll közvetett vagy közvetlen kapcsolatban, emellett erős ösztönző hatással van a tömeges migrációra és serkentőleg hat a tudományos innovációkra, ugyanakkor kezelése társadalmi és nemzetállami érdek. A munkaerőhiány országos és európai szinten is komoly problémát jelent, számos ágazatot érint. A szállítmányozási ágazatban most kezdődött el az a folyamat, amely a vendéglátásban, az egészségügy területén vagy a kereskedelemben már jóval korábban megindult és jelenleg is zajlik. Jelen tanulmány leíró elemzés keretében mutatja be a vizsgált régiók helyzetét a munkavállalók véleményén keresztül a kötöttpályás szállítási ágazatban. A kutatás célja, hogy felmérje a munkaerőhiány helyzetét és azonosítsa azon meghatározó okokat, amelyek kiküszöbölésével az aktuális, az ágazat számára kedvezőtlen folyamatok megállíthatók és visszafordíthatók. Lehetőséget kínál kezelési módszerek és az azokra épülő belső folyamatok kialakítására, fejlesztésére a munkaerőhiány növekedésének lassítása, megállítása érdekében.

Bővebben

A tanulmány a hat évnél fiatalabb gyermekeket nevelő nők munkaerőpiaci attitűdjeit vizsgálja az iskolai végzettség függvényében. A tanulmány első hipotézise szerint a válaszadók iskolai végzettségük alapján különböznek abban, hogy az álláskeresés során mely tényezőket tartják hátrányosnak. A tanulmány második felvetése alapján a válaszadók iskolai végzettségük alapján különböznek abban, hogy a Gyesről / Gyedről való visszatéréskor, a munkahely kiválasztása során, mely tényezőket tartják fontosnak. Végezetül a tanulmány vizsgálja azon felvetést, miszerint a válaszadók iskolai végzettségük alapján eltérnek abban, hogy mely faktorokat tartják legnagyobb segítségnek a munkaerőpiara való visszatérés során. Az online kérdőíves módszert alkalmazó adatfelvételben kisgyermeket nevelő nők vettek (n=1017) részt. Az adatok kiértékeléshez ANOVA próbát és LSD post hoc tesztet alkalmaztunk. A kutatási eredmények mind a három hipotézist igazolták. Az első hipotézis H(1) bizonyítása alapján a különböző iskolai végzettséggel rendelkező nők eltérően vélekednek arról, hogy mely tényezőket tartják hátrányosnak az álláskeresés során. A második hipotézis H(2) verifikálása alapján a különböző iskolai végzettséggel rendelkező a Gyesről / Gyedről való visszatéréskor, a munkahely kiválasztása során, más-más tényezőket tartanak fontosnak. A harmadik hipotézis H(3) bizonyítása alapján a válaszadók iskolai végzettségük szerint differenciáltan más-más faktort tartanak legnagyobb segítségnek a munkaerőpiara való visszatérés során. 

Bővebben

Jelen tanulmány Lónyay Menyhért, a XIX. század egyik legmeghatározóbb politikusának életét mutatja be. Lónyay Menyhért kiemelkedő szerepet játszott az 1867. évi kiegyezés létrejöttében, ő volt a dualizmus első pénzügyminisztere. 1871-ben pedig Magyarország miniszterelnökének nevezték ki. Politika életútja méltán nevezhető nagyívűnek, hiszen meghatározó történelmi és politikai események kapcsolódnak ezen időszakban nevéhez. Jelen tanulmányban törekszem ezen jelentős szakmai életpálya alapos ismertetésére.

Bővebben

A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy áttekintse a brit belpolitika utóbbi egy évének drámai, miniszterelnök bukásában és gyors cserélődésében is kifejeződő változásainak hátterét. Ennek a kapcsán a szerző megvizsgálja, milyen tényezők járultak hozzá ahhoz, hogy Boris Johnson elveszítette pártjának a támogatását, és választ keres arra a kérdésre is, miért bukott meg oly gyorsan utódja, Lizz Truss. A tanulmány utolsó része azt próbálja felvázolni, hogy az új kormányfő, Rishi Sunak milyen stratégiával igyekszik a gazdasági válságon úrrá lenni. Az elemzés kitér az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatok dilemmáira is, különös tekintettel a legkényesebb területre, Észak-Írországra.

Bővebben

A tanulmány célkitűzése az, hogy a pártok kétdimenziós skálázásának a hiányosságait csökkentve alternatív módszert ajánljon a politikai szervezetek „piacának” feltérképezésére. Általában az autokrata-demokrata, illetve jobboldali-baloldali tengelyek mentén szokta a  szakirodalom kategorizálni a pártokat (amely megoldásnak még mindig van létjogosultsága). E helyett azonban célszerűbbnek ítéljük meg azokat egy háromdimenziós térben elhelyezni. A három dimenziót meglátásunk szerint a demokratikus (politikai), a személyes és a gazdasági szabadságjogok választói megítélése alapján lehet megalkotni. A kialakított ponthalmaz alapján vizsgálni és kategorizálni lehet az esetleges csoportosulásokat is. Kutatásunk során megállapításainkat egy 542 elemű primer kérdőíves kutatásra építjük. Összességében 12 párt volt a vizsgálat tárgya, Magyarországon és Szerbiában. Az adatok alapján a fent említett háromdimenziós rendszerben az egyes pártok pozíciója egymáshoz képest pontosan meghatározható, illetve vizualizálható.

Bővebben

A tanulmány a közigazgatási rendszerre meghatározó lényegi jellemzők rövid ismertetésére vállalkozik. A polgári nemzetállam és jogállam korrelációt tekintve hangsúlyozza, hogy az államot jogi szervezetnek kell tekintenünk. Az állam a jog formái között, a jog által létesített közintézmények összehangzó működésében létezik. A kiegyezést követően pedig a felelős kormány és a megyék viszonyát végül a centralista, municipalista politika teoretikusai határozták meg. A közigazgatás fejlődéstörténetének különös vonása, továbbá az önkormányzati és az államigazgatási hatáskör kettőssége, s a város korábbi jogi formációi helyébe lépő kizárólagos község, mely a törvényben előírt szervezetében működő helyhatóság. Igen sajátos továbbá költségvetési jogunk alakulása, noha a korabeli Európa valamennyi budget elemét, az angol, a francia és a német modellből merítette. Ugyanígy kiemelendő jellemzőként hangsúlyozzuk a nemzetállam attribútumát, a joghoz kötöttség princípiumát, s az osztrák-német mintavétellel felállított Közigazgatási Bíróságot. Ugyancsak magyar jogfejlődési sajátosságként értékelendő a törvényhozási felhatalmazáson alapuló közigazgatási szankcionáló eljárásunk is.

Bővebben

Magyarország sajátos geopolitikai adottságai következtében gazdasági összekötő lett a két világrend között a hidegháború idején. Egykori náci hírszerzőkkel, tisztségviselőkkel alakították ki azt a kapcsolatrendszert, amelynek segítségével később felfuttatták a közvetítőkereskedelem sajátos technikáját. A hetvenes évek elejére megerősödött egy gazdasági érdekcsoport Magyarországon, amely egyre erőteljesebb befolyást gyakorolt a pártállam működésére. A korabeli állami külkereskedelmi vállalatok, az úgynevezett „impexek” vezetői titkosszolgálati támogatással és pénzügyi szakemberek segítségével – egy nyugati irányultságú pénzügyi hálózathoz kapcsolódva – elérték, hogy a blokkban egyedülálló módon szabadon alapíthattak cégeket a kapitalista Nyugaton. A közvetítőkereskedelem felfuttatásával és egy offshore jelleggel működő vállalati hálózat kiépítésével beindították pénzszivattyújukat, amely szisztematikusan lerabolta hazánkat és hozzájárult végzetes eladósodásunkhoz is.

Bővebben

A 19. században valamennyi európai országban fellendült a civil közösségek szerveződésének folyamata. A jogszabályi változások teret adtak az egyesületek, klubok, körök intézményesülésének, ennek következtében e szervezetek száma megsokszorozódott. Az egyesületek kutatása igen sokrétű feladat, mivel azok típusaitól függően több szakterületet is érintenek. Szakirodalmuk, megközelítési lehetőségeik ezért sokfélék. Az egyesületek kutatásában a művelődéstörténet, a társadalomtörténet, a szociológia, a statisztika, a jogtörténet, az irodalomtörténet és a néprajztudomány is szerepet kaphat. Jelen tanulmány a 19. századi magyarországi egyesületek típusait, számát, taglétszámát vizsgálja európai összehasonlításban.

Bővebben

Jó lenne, ha rendelkeznénk a világ egyetemeinek objektív minőségi sorrendjét ismertető táblázattal. Azt, hogy ilyennel nem rendelkezünk, itt a QS rangsor példáján mutatjuk be. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy milyen összetevői vannak a QS-helyezéseknek, ezt a különböző magyar egyetemek hogyan teljesítik, és hogy vajon ezek a mutatók mivel korrelálnak a legjobban. Kilenc magyar egyetem adatainak felhasználásával azt mutatjuk meg, hogy a QS állításával ellentétben a QS-pontszám (és QS-rangsor) elsősorban nem a minőséggel, hanem a mennyiséggel arányos (értsd: az oktatók és kutatók létszámával). Ezen túl a QS-siker szempontjából segítene, ha minden magyar hallgatót külföldire cserélnénk – itt sajnos ellentmondásba kerül a regionális szerepre és a világhírre való törekvés. Szerencsére az is kiderül, hogy legalább részben a QS-pontszám az egyetem hivatkozás-vonzó képességével is korrelál, ami valóban minőségi jellemző. Végül megmutatjuk, hogy leginkább a QS-pontok 50%-át adó, erősen szubjektív kérdőíves eredmények torzító hatása miatt a magyar egyetemek akár 100 helyezéssel is lehetnek feljebb/lejjebb a QS-rangsorban ahhoz képest, amit objektív mérés esetén megérdemelnének. Ez tág teret enged az egyetemi marketing bevetésének a látszólagos QS kiválósági rangsor kozmetikázásában.

Bővebben

A felsőoktatási átalakítások során rendre előkerül az a kérdés, hogy a változtatás miként érinti az egyetemek autonómiáját. Ennek eldöntése azonban nem lehetséges az autonómia fogalmának komplexebb értelmezése nélkül. Jelen tanulmányban erre teszünk kísérletet. Az autonómiát az egyetem belső stakeholdereihez delegált jogosultságcsomagként definiáljuk, amelynek célja az akadémiai szabadság intézményes biztosítása. Amellett érvelünk, hogy az autonómia természetének, s a mindenkori állapotoknak a teljes körű leírásához külön szükséges kezelni az egyetemek államtól, illetve fenntartótól vett autonómiáját, továbbá vizsgálni kell az autonóm jogosítványok szervezeten belüli megosztását is. Ezen koncepcionális keret felhasználásával elemezzük a magyarországi helyzetet, összehasonlítva az alapítványi fenntartásba került egyetemek autonómiáját az állami fenntartásban lévőkével. Következtetésünk az, hogy előbbiben a jogosultságok döntő részben a fenntartóhoz, illetve az ő „ügynökeiként” működő felsővezetőkhöz kerülnek. Így ez a konstrukció eredendően az állami fenntartáshoz képest kevesebb védelmet nyújt az akadémiai szabadság megéléséhez, annak érvényesülése jelentős részben a jogosultságokkal bíró szereplők motivációin múlik.

Bővebben

A tanulmány aktualitását a felsőoktatás nagy horderejű változása adja, hiszen 2019-től elkezdődött a felsőoktatás átalakítása. Az átalakítás kapcsán pilot projektnek volt tekinthető a Budapesti Corvinus Egyetem példája, a továbbiakban azonban más-más módon valósult meg a modellváltás. Az elemzésünket pénzügyi, közpénzügyi szempontból végeztük el, amely fókuszában a modellváltást és pandémiát megelőző évek gazdálkodása volt. Ezzel összefüggésben a hazai felsőoktatás működési állapotjellemzőit mértük fel és értékeltük. A másik kutatási cél a modellváltás kapcsán törvényileg meghatározott, közszolgáltatási szerződésekben lefektetett támogatási összegek vizsgálata. Ezen a területen végeztünk összehasonlítást a korábbi költségvetési pozíciókkal.

Bővebben

A migrációra vonatkozó kelet-ázsiai politikák értelmezésének legfontosabb dimenziói közé tartoznak a nemzetállam és gazdaság, a globalizáció és nemzetköziesedés viszonyrendszerei, ám ezek egyes megközelítési módjai, elméleti keretei oly mértékben eltérhetnek egymástól, ami a konkrét cselekvési szinteken, intézményeknél vagy a migrációra vonatkozó területeken, mint határrezsimek, beléptetés, idegen munkaerő alkalmazása és az integráció, akár meg is fordíthatják az érvelés logikáját. A hagyományosan két csoportba osztható: a makroökonómiai indíttatású és a nemzeti identitás felől közelítő elméletek egyre kevésbé írják le önmagukban az egyes államok keretei között vagy azok egymás közti kapcsolatában zajló szabályozások belső rendszerét, így szükségessé vált nem csupán rivális teóriákként alkalmazni, hanem a lehetséges pontokon egybefonni azokat. Mindez azonban felveti azt a kérdést is, miszerint a korábbi logikai konstrukciókban felvázolt nemzetállam fogalmak érvényesek-e egyáltalán a mai globalizációs körülmények között. Jelen tanulmányban ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.

Bővebben

A fenntartható fejlődésre vonatkozó új stratégiát az ENSZ 2015-ben fogadta el, melynek neve: Agenda 2030 a fenntartható fejlődésért. Az SDGs rendszer ennek a stratégiának a szerves része, amelyben mintegy 244 indikátor található. A szerző tanulmányában egy korábbi kutatás során létrehozott fenntartható fejlődési indikátorokat tömörítő faktorokat és a Humán Fejlettségi Mutató (HDI) közötti kapcsolat mértékét vizsgálta. A szerző célja, hogy a 2014 és 2018 közötti időszakra vonatkozó, faktoranalízis során létrehozott faktorok és a HDI index összefüggéseit feltárja korreláció analízis segítségével. A HDI index „jósága” abban mérhető, hogy a jólét három dimenzióját ragadja meg, ez különbözteti meg más, hasonló jellegű mutatószámoktól. A faktorok pedig azokat a tulajdonságokat, jellemzőket determinálják, amelyeknek a legnagyobb hatása van a fenntarthatóságra. Korábbi kutatásai során a szerző vizsgálatokat végzett arra vonatkozóan, hogy a stratégiához tartozó indikátorok magas száma redukálható-e faktoranalízis segítségével. Az itt kapott eredményeket használta fel a tanulmány során. A kiválasztott módszer a változók közötti kapcsolat szorosságát és irányát méri, ez alapján meghatározható a HDI index és a faktorok összefüggésének mértéke. A szerző elsődleges feltételezése, hogy az SDGs-ből kialakított faktorok és a HDI között szignifikáns statisztikai kapcsolat mutatható ki.

Bővebben

Bár az autonóm járművekkel (AV) kapcsolatos kutatások túlnyomó többsége technológiai és természettudományos jellegű, egyre több társadalomtudományi kutatás van folyamatban e témában. Ezek igen gyakran mutatnak rá az AV-kkel kapcsolatos bizonytalanságok és megválaszolatlan kérdések igen széles körére. A társadalom és az AV viszonya nem korlátozódik csupán arra, hogy az ember hogyan viszonyul magához az autonóm járműhöz. Az autonóm járművek tömeges elterjedése ugyanis mindennapi életünk – ma még kevésbé érzékelhető – jelentős átalakulásával járhat: várhatóan változnak az utazási szokások, az üzleti modellek, a hálózatok, a városszerkezet, az utcakép, a napi rutinok stb. Mindezek következményeként jelentősen felértékelődik a társadalom és az AV-technológia komplex viszonyrendszerének megértése. A fentiekből kiindulva jelen elméleti kutatásunk célja szakirodalmi áttekintés, melynek során arra a kérdésre keressük a választ, hogy hogyan járulhat hozzá a felelősségteljes innováció az önvezető járművek elterjedéséhez, és hogyan segíthet a felelősségteljes innováció megközelítése az autonóm járművek elfogadásában? Kutatásunk távlati célja egy olyan társadalmi-technológiai integráció megalapozása, amely maximalizálja az autonóm technológia előnyeit és minimalizálja annak hátrányait.

Bővebben

The following study presents some possible points of connection between economic policy and environmental protection, partly through practical examples. It also makes an attempt to outline some measures inspired by an economic policy integrated by climate protection, while keeping in mind the generally accepted macroeconomic goals, and to outline their possible effects. In doing so, it raises the possibility of a concept where climate protection is placed at the heart of economic policy objectives by looking at environmental awareness as a new driver sector to fulfil its economic potential. The article does not aim to be exhaustive; its purpose is only to enrich thinking about economic policy using a specific approach.

Bővebben

Napjaink fontos, talán legfontosabb területe az információs műveletek. Azért a legfontosabb, mert alkotó elemei, maga az információ, valamint a környezet, amiben az információ keletkezik, tárolódik és felhasználódik. A kibertérbe minden terület becsatlakozik, mi több joggal mondhatjuk, hogy napjainkra az alapja és mozgatórugója ezeknek. Ezért nevezzük a jelenkor társadalmát információs társadalomnak. Az ipar, a gazdaság és a politika, valamint természetesen a hadviselés is információs alapokon működik, mindegy milyen szakterületről beszélünk, az adat, az információ a digitalizáció biztosan szerves részét képezi. Napjainkban teljes mértékben az információ alapján működik a világ, ezért a fejlesztések iránya megfordul, nem a lakosság veszi át a hadsereg fejlesztéseit, hanem a hadsereg indul ki a civil fejlesztésekből. Eszerint az informatika szektor, pontosabban az infokommunikációs (továbbiakban IKT) szektor adja az alapot a fejlesztéseknek, amelyek utána az információs műveletekben is felhasználásra kerülnek. Napjainkban az IKT ipar és fejlesztéseik (ez minden iparágra vonatkozik) teljesen projekt alapon működnek, mind módszertant, mind pedig gazdasági, üzleti modellt tekintve. Ezen projektek, több aspektusból is kiemelkedően komplexek. A projektek mindig ideiglenes szerveződések, ezért sérülékenyebbek. Ezért tartom fontosnak a projektmenedzsment és az információs műveletek vizsgálatát, ami jelen publikáció témája.

Bővebben

Az elmúlt években tapasztalható kihívások jelentős hatást gyakoroltak a felsőoktatásra is. Éppen ezért, az elemzés legfőbb céljai közé tartozott a diplomások gazdasági aktivitásának vizsgálata, a felvett hallgatók számának alakulása képzési szintenként és életkor szerint, valamint Magyarország legnépszerűbb egyetemi képzési helyeinek bemutatása. Továbbá feltárásra kerültek az oktatókat és hallgatókat érintő legfontosabb, újonnan megjelenő problémák. A vizsgálat alapját a KSH és a felvi.hu statisztikái képezték 2017-től 2020/2021-ig, valamint a feltárt eredményeket a hazai és a nemzetközi szakirodalmak támasztották alá. Megállapítható, hogy a gazdasági növekedés érdekében a felsőoktatás reformja egyre sürgetőbbé válik; ezáltal ugyanis a frissen végzett hallgatók a legmegfelelőbb tudással felvértezve kerülhetnek ki a munkaerőpiacra.

Bővebben

A koronavírus-járvány óriási méretekben sújtotta a turizmust, szinte ellehetetlenítve ennek az ágazatnak a működését, olyan helyzetet teremtett a világban, amely az eddigiekben még nem volt tapasztalható. Az utazási korlátozásokkal, a rendezvények, összejövetelek betiltásával, valamint a karantén bevezetésével a turizmus gyakorlatilag ellehetetlenült, leállt 2020 márciusában és csak hónapokkal később kezdett újjáéledi nagyfokú bizonytalanság mellett. A válság felülírta a turisták utazási kedvét, valamint az iparágban dolgozók terveit is. Az emberek biztonságának fontossága felértékelődött. A Visit Covasna csapata a háromszéki turizmus újraindításán dolgozott, ennek része a Visit Covasna Safe Place népszerűsítő kampány, mely Háromszéket, mint minőséget, élményt és biztonságot nyújtó turisztikai desztinációt mutatja be. A tanúsítványt olyan szálláshelyek kapták meg, amelyek a biztonságos vendégfogadás érdekében biztonsági előírásokat vezettek be. Ezzel az alkalmazottak egészségének megőrzéséhez, valamint a turisták biztonságos fogadásához járultak hozzá. 

Bővebben

A házszabályi rendelkezések jelentősége abban áll, hogy mindenkor kiszámítható „játékszabályokat” állapít meg. Ezen megfogalmazás szerint a házszabályok olyan szabályok halmaza, amely minden parlamenti szereplő számára ismert és „kiszámítható”, annak érdekében, hogy az Országgyűlés a lehető leghatékonyabban tudjon működni. Az első házszabály megszületését 1848-ra teszik a kutatók, viszont az eddigi vizsgálataim azt mutatják, hogy már az 1790-91-es diéta is egy írásban rögzített házszabály alapján dolgozott. Erre való tekintettel e tanulmány legfőbb célja, hogy a korábban elfogadott házszabály alkalmazásának részléteibe betekintést nyújtson. A tanulmány első fele a házszabálytervezetekkel foglalkozik, míg azután az 1790/91-es házszabály kerül bemutatásra.

Bővebben

The purpose of this paper is not to assess the role or performance of international financial institutions in the Republic of Moldova, but rather to focus on a somehow insufficiently investigated topic and namely: quality evaluation of official development assistance provided by donors. 

Several factors were considered when determining the efficiency of official development assistance: consolidation of units within the Ministry of Finance, update of the electronic platform for foreign aid management, transparent evaluation of donors’ policies from the perspective of the two critical lines of research in this field: effectiveness and coherence.  At the same time, special emphasis was placed on conceptualizing and researching the political conditionality imposed by some of the donors for reflecting local changes and if development partners achieve the objective of having efficient and qualitative official development and technical assistance based on the dynamics of political conditionality use. As a result of the conducted research, it is established that high political volatility and weak institutional capacity have hampered the efforts to implement the reforms supported by development partners, thus it is necessary to further increase the capacity of the program portfolio, adjust foreign assistance in the sociopolitical, institutional context and from the perspective of the current economic crisis.

Bővebben

Jelen recenzióban két egymással összefüggő, rendszerező kézikönyvsorozatot mutatunk be. A Kárpát-medencei történeti mondahagyomány és az erdélyi hiedelemmonda-kincs összegzését tekinthetjük át a nemzetközi folklorisztikában is egyedülálló módon megalkotott 12, illetve 4 kötetes kézikönyvekben. E kötetek elsősorban a népköltészettel foglalkozó kutatók számára jelentenek fontos támpontot, mivel típus- és motívumindex formájában, hatalmas adatbázis alapján rendszerezik hazánk egyedülálló prózaepikai hagyományvilágának két fontos szegmensét. A tudományos regiszter azonban a néprajz, a hagyományok és a történelem iránt érdeklődők számára is hasznos információkat nyújt, széles körű bibliográfiájával és összegző, értelmező tanulmányaival.

Bővebben

A kötet átfogó ismereteket nyújt a Viktor E. Frankl által kidolgozott logoterápiáról, mint pszichoterápiás módszerről, amelynek alaptézise, hogy a reziliencia hajtómotorját, valamint a társadalmilag hatékony, egyénileg pedig eredményes döntéseknek a meghozatalához szükséges motivációs erőt az egyéni célok állandó keresése jelenti. A tanulmány a logoterápia elméleti alapjaiból kiindulva esetleírások útján szemlélteti a deviáns magatartást eredményező pszichés kórképeket – úgymint szorongásos zavar, pszichózis, szenvedélybetegség, alvászavar – és azok pszichoterápiás úton való kezelésének lehetőségeit. A mű nem csak a logoterápia szemléletmódját ismerteti, de alapvetéseire támaszkodva elemzi annak gyakorlati eszközeit is, amelyek megfelelően integrálhatóak a terápiás gyakorlatba. 

Bővebben

Könyvismertetőnk a nyugat-szaharai konfliktussal és a MINURSO békefenntartó művelettel foglalkozó frissen megjelent biztonságtudományi szakkönyvet mutatja be. A kötetben megjelent tanulmányok széles áttekintésben vizsgálják a MINURSO küldetés kulcsfontosságú történelmi, jogi, katonai és politikai aspektusait. A tanulmányok szerzői az érintett szakterületek szakértői, igazgatási szakemberek, jogászok, katonák és humanitárius segélyszervezetek munkatársai, akik elméleti megfontolásaikat és a helyszínen szerzett tapasztalataikat adják közre. A kötet egyik szerkesztője a magyar Besenyő János, korábban ezredesi rangban a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelyének parancsnoka, ma az Óbudai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskola professzora. A szerzők között több magyart találunk, ami örvendetesen rámutat a magyarok egyre intenzívebb jelenlétére a nemzetközi tudományos életben.

Bővebben

Az orosz modernkori történelem elismert szakértője új monográfiájában a modern orosz állam létrejöttétől (1905) az Ukrajna elleni orosz invázió előestéjéig vizsgálja az orosz, a szovjet, majd az újra orosz birodalomépítés alakváltozatait. Rámutat a területi terjeszkedés mögött meghúzódó ideológiai mozgatórugókra, miközben nagy hangsúlyt helyez az orosz, szovjet, majd poszt-szovjet birodalom soknemzetiségű jellegére, amely az expanziós lehetőségek szempontjából meghatározó jelentőségű.

Bővebben

A települések fejlődése, versenyképességük megtartása szempontjából elengedhetetlen, hogy megfelelő marketingstratégiákat dolgozzanak ki és alkalmazzanak. Ennek egyik fontos kutatója az angliai Gregory J Ashworth volt, aki élete nagy részét Hollandiában, a Groningen Egyetemen töltötte, ott tanított és kutatott. Fő munkája Henk Voogddal közösen írt „A város értékesítése – Marketingszemlélet a közösségi célú várostervezésben” című könyve. A munka igazi úttörőnek számít a marketing tudományok területén, hiszen a két szerző a marketingstratégiák településfejlesztésbe való átültetéséről értekezik. Gregory 2016-ban hunyt el, széles tudományos tevékenységi örökséget hátrahagyva. 

Bővebben