Közkeletű és nem alaptalan vélekedés szerint ma Magyarországon az egyébként komoly gondokkal terhelt gazdasági szféra legnagyobb hátrányát a túlsúlyos és kevéssé hatékony szervezetet működtető, pénzügyi, működési és erkölcsi válságot egyidejűleg felmutató állam jelenti. Ezért foglalkozik a Polgári Szemle jelen számának valamennyi írása a közigazgatás és az államszervezés kérdéseivel. Az államigazgatást jól ismerő szakemberek és tudósok keresik a választ az államelmélet és kormányzási gyakorlat jelenlegi dilemmáinak megoldására.

Sárközy Tamás professzor téziseiben összefoglalja azokat a javaslatait, amelyeket a kormányzati szervezetrendszer modernizációjára nemrégiben megjelent részletes tanulmányában fejtett ki. A javaslatok lényege, hogy kisebb méretű, de hatékonyabb, eurokonform és stabilitást biztosító kormányzati szervezetre van szükség. A közigazgatás szélesebb vetületeire ugyanezt javasolja Kara Pál is, aki évtizedes tapasztalatai alapján az igazgatási létszámmodell fontosságára hívja fel a figyelmet.

A korszerű gyakorlat alapfeltétele a korszerű elméleti háttér megléte is. Ezért fontosak azok az írások, amelyek a Stratégiakutató Intézet kutatási eredményeire támaszkodnak. A műhely vezetőjének, Varga Csabának tanulmánya egy olyan állammodell leírása, amely képes az új kihívások, az információs és tudásközpontú állam igényeinek kielégítésére, s amelyben az állam és az állampolgár viszonya nem hatalomelvű, hanem demokratikus.

Ha a piac és a társadalom között az egyensúlyt megteremteni kívánó állam már nem tudja szerepét betölteni, egyáltalán szükség van-e rá? Kialakulhat- e az együttműködésre épülő participatív állam? Milyen új viszonyrendszer alakulhat ki az állam és a civil szféra között? Ilyen és hasonlóan izgalmas kérdésekre keresi a választ írásában Ugrin Emese.

E-kormányzás, e-közigazgatás, digitális önkormányzás – kulcsszavak, amelyek a modern közigazgatás elméletében és fokozatosan a gyakorlatában is teret nyernek. Király Ferenc és Csorba József írásaikban az információ korának ezen követelményeivel, az eddig elkészült magyar stratégiák tapasztalataival foglalkoznak, megállapítva többek között, hogy a világ egyik legkevésbé tájékozott társadalma lett a miénk.

Egy Fejér megyei kistérség, Sárvíz és Aba nagyközség részére kidolgozott intelligens kistérségi stratégia működésének tapasztalatairól számol be Műhely rovatunk írása. A tervezési-programozási modell sikerei indokolttá teszik, hogy a módszertan elemeit más kistérségekben is alkalmazzák.

Olvasóink könnyebb tájékozódása érdekében lapszemlénk cikkeit megkíséreltük csoportokba sorolni. Az Egyesült Államok, Nyugat-Európa, Kelet- Európa, Ázsia, valamint a gazdaság, társadalom és innováció kérdései jelentik most a rendező elvet. Reményeink szerint így mindenki gyorsabban rátalál az elolvasni kívánt cikkek tömörítvényeire.

Dr. Botos Balázs

főszerkesztő