2021. december - 17. évfolyam, 4-6. szám

  • Lentner Csaba

A Fuggerektől a Fuggerekig? Avagy létezhet-e szuverén állampénzügyi rendszer a mi emberöltőnkben?

A harmincéves háborút a történelemtudomány a 17. század világháborújának is említi, amely egyike volt Európa legpusztítóbb konfliktusainak. Ennél nagyobb rombolást később csak a napóleoni háborúk, még később pedig az első és a második világháború okozott. Bár a harmincéves háborút jobbára vallásháborúként aposztrofálják, amely a katolikusok és protestánsok ellentétére alapult, ám a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbonok vetekedtek. A harmincéves háború hatásai között említhető, hogy a növekvő számú és kiképzettebb, jobban felszerelt zsoldosseregekre való igény kikényszerített államszervezési és pénzügyi változásokat. A harmincéves háborút lezáró 1648-as vesztfáliai béke pedig azért ívódott be a történelmi emlékezetbe, mert utat nyitott a független államok kialakulásához. A leglényegesebb hatás azonban az a felismerés volt, hogy a háborúk megvívásához, és az általuk történő hatalom és gazdasági befolyás szerzéshez stabil alapokon álló állampénzügyi rendszer szükségeltetik, vagy ha az nincs, úgy a háborút mérhetetlenül finanszírozó bankokra. Vagyis, a katonai siker már nem is annyira a katonák hősiességén, vitézségén múlik, hanem a hadsereg felszereltségének minőségén, valamint a mögötte álló államkassza forrásainak, illetve az állam által felvett hitelek bőségén.

Bővebben

  • Lentner Csaba

From the Fuggers to the Fuggers? Can a sovereign public finance system exist in our generation?

The Thirty Years’ War is also referred to as the world war of the 17 th century by historical science; it was one of the most devastating conflicts in Europe. Larger destruction was later caused only by the Napoleonic Wars, and even later by the First and Second World Wars. Although the Thirty Years’ War is usually referred to as a war of religion based on the unrest between Catholics and Protestants, the main fault lines ran within the Holy Roman Empire between imperial power, striving for strengthening, and the prince-electors challenging absolutism, while the Habsburgs and the Bourbons were each other’s rivals for European hegemony. The effects of the Thirty Years’ War include changes in state organisation and finance, which were brought about by the need for larger, better trained and better equipped armies of mercenaries. The 1648 Peace of Westphalia, ending the Thirty Years’ War, has been kept in historical memory as it gave way to the emergence of sovereign states. However, the most significant effect was the recognition of the fact that fighting wars and gaining power and economic influence required a robust public finance system, or, if it did not exist, banks which financed the war infinitely. That is, military success did not depend so much on the heroism and valour of soldiers but rather on the quality of the equipment of the army and the abundance of the resources in the state’s coffers backing them or the loans taken out by the state.

Bővebben


Egy új világrend felé: új kihívások és válaszok

  • Matolcsy György

A magyar gazdaság, az MNB változó erőtere és annak okai

A magyar gazdaság, az MNB változó erőtere és annak okai

A gazdaságpolitikai fordulatok hatására az elmúlt évtizedben jelentős gazdasági felzárkózás ment végbe Magyarországon, miközben megvalósult a fenntartható belső és külső egyensúly is. Így az „egyensúly és növekedés” képletét először sikerült alkalmazni az elmúlt száz évben. Ennek következtében a koronavírus-járvánnyal és annak gazdasági hatásaival Magyarország erős immunrendszerrel nézett szembe és a helyreállás is gyors ütemben ment végbe. A válság lecsengésével azonban nem ért véget a munka: helyre kell állítanunk újra az egyensúlyt és végre kell hajtani a versenyképességi fordulatot, hogy újra fenntartható pályára állítsuk a gazdaságot. A 21. századi versenyben azok a gazdaságok győzhetnek, amelyek a saját erősségeiket kidomborítva meglovagolják a nemzetközileg kirajzolódó új megatrendeket. A megváltozó erőterünket helyesen felismerve és hasznunkra fordítva, a versenyképességi tényezőket folyamatosan erősítve Magyarország hosszú távon is a nyertes gazdaságok közé emelkedhet.

Bővebben

  • Domokos László

A koronavírus-járvány közpénzügyi kihívásai és a számvevőszéki válaszok

A koronavírus-járvány közpénzügyi kihívásai és a számvevőszéki válaszok

A koronavírus-járvány hatására világszerte bevezetett intézkedések magukkal hozták egy válság kialakulásának lehetőségét. A válság természete pedig, hogy kihívás elé állít mindannyiunkat. A kihívás azonban egyúttal lehetőséget is teremt. Lehetőséget a minőségi váltás megvalósítására. Jelen cikkben bemutatásra kerülnek azok a kihívások, amelyekkel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a koronavírus-járvány időszakában napi munkája során, illetve a járvány hatásainak elemzése révén szembesült. A személyes kapcsolatok korlátozása szervezeti szintű változtatásokat indukált, emellett az integritás kockázatok növekedtek. E kihívásokra válaszul szervezeti változtatások születtek, amelyeknek munkaszervezési és digitalizációs vetületei is voltak. Új típusú ellenőrzések bevezetésével az ÁSZ célja a lefedettség növelése volt, ezzel járulva hozzá a megemelkedett korrupciós kockázatok csökkentéséhez és ezáltal a jól irányított állam működéséhez. Az ÁSZ növelte közpénzügyi elemzéseink számát, hogy ezekre alapozott tanácsadó tevékenységével is segítse a kormányzati célok megvalósulását. A költségvetés gazdálkodásban át kellett értelmezni a reziliencia fogalmát, és a költségvetési egyensúlyra törekvést alá kellett rendelni a gazdaság egésze ellenálló-képességét erősítő intézkedések finanszírozásának. Új kihívást jelent, hogy a gazdaság újraindításával egyidejűleg a költségvetési egyensúly megszilárdítása érdekében is lépéseket kell tenni.

Bővebben

  • Domokos László – Pulay Gyula – Szikszainé Király Mária

A monetáris politika költségvetési hatásai

A monetáris politika költségvetési hatásai

A monetáris politikának a törvényben meghatározott céljait kell követnie. Ennek során tett intézkedései hatással vannak a központi költségvetésre is. Közvetlen költségvetési kockázatot jelent, hogy ha a jegybank tartalékai kimerülnek, akkor a költségvetésnek térítési kötelezettsége keletkezik, a jegybank mérlegében keletkezett hiány megszüntetése érdekében. A monetáris politika közvetett pozitív hatásai elsősorban az államadósság finanszírozásának biztonságosabbá és olcsóbbá válásában mutatkozhatnak meg. A cikk ezen hatások elemzése során feltárja, hogy 2007 és 2012 között a monetáris politika költségvetési kockázatai felerősödtek. 2013-tól azonban a monetáris intézkedések nem okoztak közvetlen költségvetési kockázatot, sőt a jegybank osztalékot fizetett az államnak. Még kedvezőbbek voltak a monetáris politika közvetett költségvetési hatásai a 2013. évet követő időszakban, mivel hozzájárultak az államadósság kamatterheinek számottevő csökkenéséhez, és az államadósság finanszírozásában a hazai források arányának emelkedéséhez. A járvány negatív hatásainak kezeléséhez szükséges hatalmas összegű kiadások következtében megbomlott költségvetési egyensúly helyreállítása a jövőben is a monetáris és a fiskális politika jó együttműködését igényli.

Bővebben

  • Fáykiss Péter – Horváth Balázs István – Horváth Gábor – Kiss-Mihály Norbert – Nyikes Ádám – Szombati Anikó

A pénz átalakulása a digitális korban

A pénz átalakulása a digitális korban

Az új, digitális korban a pénz átalakulása is elkerülhetetlen. Tanulmányunk erről a kihívásról, és az erre adható potenciális közpolitikai válaszról, a digitális jegybankpénz (DJBP) koncepciójáról szól. Röviden felvázoljuk a pénz történeti változását, majd a jelenkori digitális transzformáció pénzügyi rendszert érintő, főként a monetáris politika terén jelentkező kihívásait. A FinTech és BigTech kihívásokra, a nemzeti valuta potenciális „digitális” dollarizációjára egyre elterjedtebb és a jegybankok között szinte egyöntetű válaszként a digitális jegybankpénz bevezetése merül fel. Egy ilyen implementáció azonban nagyon komplex, tervezési kérdésekkel, kihívásokkal és kockázatokkal terhelt döntések sokaságával jár, melyek az általános motivációk és a közvetlenül orvosolni tervezett problémák által vezérelve kell, hogy megszülessenek. Munkánk záró fejezetében, rövid kitekintésben bemutatjuk, hogy a világ országaiban hol jár leginkább előrehaladott fázisban a digitális jegybankpénz bevezetése. Bár jelentős gazdasági súllyal bíró országban még nem látunk végleges, teljes körű DJBP bevezetést, nincs kétségünk afelől, hogy a pénz evolúciója ebbe az irányba halad majd tovább.

Bővebben

  • Drabancz Áron – Marosi Anna – Palicz Alexandr

Hitelezés válsághelyzetben – 2008 vs 2020

Hitelezés válsághelyzetben – 2008 vs 2020

Tanulmányunkban arra a kérdésre keressük a választ, hogy miért és mennyiben térnek el a 2008-as krízis, illetve a 2020-as koronavírus-válság kitörését követő hazai hitelezési folyamatok. 2008-ban a fiskális és monetáris politikai mozgástér, valamint a makroprudenciális eszköztár hiánya, és az addigi egészségtelen szerkezetű hitelezés a bankrendszer prociklikus viselkedéséhez és a hitelezés visszafogásához vezetett, elmélyítve a reálgazdasági válságot. A 2020-as krízis ugyanakkor jóval stabilabb makrogazdasági helyzet, kevésbé kockázatos szerkezetű hitelállomány, illetve egy kialakult, átfogó szabályozói keretrendszer mellett érte hazánkat. Mindez azt eredményezte, hogy a hitelállomány összességében a reálgazdaság visszaesése ellenére is bővült a válságot követő időszakban. A kedvező hitelfolyamatokban kiemelten jelentős szerepe volt a nagyvolumenű garancia- és hitelprogramoknak és a törlesztési moratóriumnak is, amit a bankok hitelezési kapacitásának fenntartását elősegítő makroprudenciális intézkedések is támogattak.1

Bővebben

  • Deák Viktória

MNB Zöld Program

MNB Zöld Program

A tanulmány megállapítja, hogy a klímaváltozás és más környezeti anomáliák mérséklésében a jegybankoknak, felügyeleteknek, illetve a pénzügyi rendszernek meghatározó szerepe van. A hazai helyzet azonban rámutat a magyar pénzügyi rendszer kihívásaira, amik nehezítik az éghajlatváltozásból eredő pénzügyi kockázatok felmérését, kezelését, illetve értékelését. A magyar jegybank a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése és a hazai fenntartható finanszírozás elősegítése érdekében Zöld Programot vezetett be. A tanulmány pillérenként megvizsgálja a kezdeményezés eddigi intézkedéseit és azok eredményeit. Végül pedig megállapítja, hogy a program indulása óta, bár vélhetően javult a hazai zöld finanszírozási környezet, további eszközökre lesz szükség, különösen a pénzügyi közvetítőrendszer klímaváltozáshoz kapcsolódó pénzügyi kockázatokra való felkészültségének növelése érdekében.

Bővebben

  • Vargha Bálint Tamás – Németh Erzsébet – Borcsiczky Zsuzsa

Integritási kockázatok és kontrollok világjárvány idején

Integritási kockázatok és kontrollok világjárvány idején

A tanulmány célja, hogy megvizsgálja a pandémia támasztotta új kihívásokat és kezelésük eszközeit az integritás területén. Az új koronavírus terjedése egyszerre okozta egyes ágazatokban a kereslet hirtelen megugrását, a kínálat csökkenését és a globális ellátási láncok akadozását. A korábbról ismert korrupciós sémák megfordultak, az integritási kockázatok mintázata megváltozott. A rendkívüli helyzetben az intézmények választásra kényszerülhetnek az emberi életek azonnali mentése és a szabályok betartása között. A tanulmány rámutat, hogy körültekintő mérlegelésre van szükség a tekintetben, hogy mely szabályokat lehet leépíteni és melyeket indokolt fenntartani. A járványhelyzetben az egészségügyi személyzet a korábbinál is erősebb túlkereslet nyomása alatt látta el feladatát, amely fokozta az egészségügyi korrupció veszélyét. Az ezen a területen felmerülő integritási kockázatok kezelésében egyaránt szerepet játszottak a pozitív gazdasági ösztönzők és a szankciók is. Az orvosi bérrendezés, valamint a hálapénz felkínálásának és elfogadásának szankcionálása fontos integritást erősítő lépések, amelyek jól példázzák a kombinált fellépés szükségességét.

Bővebben

  • Rákóczi Attila –Krizsán Anett

A Békés Megyei Kormányhivatal feladatellátása a koronavírus járvány elleni védekezés időszakában

A Békés Megyei Kormányhivatal feladatellátása a koronavírus járvány elleni védekezés időszakában

A koronavírus okozta világjárvány elleni küzdelemben országunk azonnal reagált, és összehangolt, szervezett védekezési tevékenységet végzett és végez. A védekezés az egészségügy, a rendvédelem, a honvédelem, a katasztrófavédelem és a területi közigazgatás szerveinek szinkronizált tevékenységét jelenti. Szorosan érinti a szociális ágazatot és az oktatási igazgatást, de jelentős hangsúlyt kap a gazdaság védelme is. A megyei (kerületi) kormányhivatalok, mint általános hatáskörrel rendelkező államigazgatási szervek számos feladatot látnak el a járvány elleni küzdelem időszakában. Kezdetben az egészségügynek szánt védőeszközök kiosztását, a járványügyi döntések meghozatalát, a szociális intézmények, tanárok és egészségügyi dolgozók tesztelését, valamint a gazdaságvédelmi intézkedéseket hajtották végre. A vakcinák megjelenését követően a megyei oltási munkacsoportok a védőoltások ütemezett beadását is szervezik. A tanulmány részletesen bemutatja, hogy a Békés Megyei Kormányhivatal milyen tevékenységeket végez a járvány elleni küzdelemben az alap feladatai ellátása mellett.

Bővebben


Vállati innovációk és versenyképesség

  • Szentesi Ibolya – Túróczi Imre – Pónusz Mónika – Tóth Róbert

Az utódlás hatása a mezőgazdasági gazdálkodók együttműködési készségére

Az utódlás hatása a mezőgazdasági gazdálkodók együttműködési készségére

A következő tanulmány a családi vállalkozások nemzetgazdaságban, vidéki gazdaságban, valamint a versenyképességben betöltött szerepét vizsgálja. A legtöbb családi vállalkozás a mikrovállalkozások körébe sorolható, melyek rendkívül fontos szerepet töltenek be egy adott térség gazdasági erősítésében. Napjainkban azonban egy fontos igen jelentős problémával találják szembe magukat az első generációs vállalkozók. Ez a probléma pedig nem más, mint a vállalkozások generációváltásának, utódlásának kérdésköre. Számos külföldi kutatás támasztja alá azon tényt, miszerint a családi tulajdonban lévő vállalkozások jelentős része, többsége nem éli túl az „első generációt”, így az utódlás az egyik legjelentősebb problémává nőtte ki magát az elmúlt években. Az utódlás kérdésköre nagyon szorosan összekapcsolódik az együttműködési készségekkel, a vállalkozások együttműködéseinek meglétével, illetve hiányával. Jelen tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy a termelőknek milyen tapasztalatai vannak az integrációval kapcsolatban, és milyen okok miatt maradnak távol az együttműködéstől.

Bővebben

  • Bujáki János – Pataki János István

A mikro- és kisvállalkozások innovációs gyakorlatának különbségei

A mikro- és kisvállalkozások innovációs gyakorlatának különbségei

Munkánk célja a magyarországi mikro- és kisvállalkozások nemzetgazdasági jelentőségének bemutatása. Dolgozatunk eredményeit a jelen kori kapcsolódó jogszabályi (kiemelésre kerültek a COVID-19 okozta egészségügyi veszélyhelyzet okozta gazdasági válsághelyzetre vonatkozó, a kormányzat által bevezetésre került programok) és szakirodalmi háttér áttekintése mellett egy 2019-ben készült kérdőíves megkérdezésre alapoztuk. Primer kutatásunk vizsgálatai a két méretkategória közötti különbségekre koncentrálnak a döntéshozatali gyakorlat, a forrásfelvételi lehetőségek, a beruházási és innovációs hajlandóság, valamint a tervezési időhorizont területén. A 169 mikrovállalkozás és 86 kisvállalkozás vezetőjétől származó adatokat statisztikai módszerekkel elemeztük. A kapott eredmények a legtöbb esetben arról tanúskodtak, hogy a nagyobb vállalati létszámmal működő vállalkozások jelentősen kedvezőbb helyzetben működtek a piacon: üzleti tervezésük hosszabb távú, innovációs és beruházási hajlandóságuk magasabb, forrásfelvételi lehetőségeik jobbak a kisebb létszámú vállalkozásokéinál.

Bővebben

  • Saáry Réka – Csiszárik-Kocsir Ágnes

A biztonsághoz köthető vállalati felelősségvállalás vizsgálata

A biztonsághoz köthető vállalati felelősségvállalás vizsgálata

A biztonságérzet jelentősége, valamint az azt befolyásoló faktorok a huszonegyedik századi környezeti változások hatására jelentősen átrendeződnek. Napjainkban a biztonságnak új dimenziói jelennek meg, miközben a tradicionális állami feladatként definiált biztonság megteremtésében piaci aktorok is egyre jelentősebb szerephez jutnak. Hagyományosan a vállalati biztonság a szervezet zavartalan működését támogató terület, de napjainkra egyre inkább a vállalati stratégia egyik eleme, a versenyképesség tényezője is egyben. Tanulmányunkban a biztonság vállalati társadalmi felelősségvállalásban megjelenő aspektusainak feltárásra törekszünk. Kutatásunk során a vállalati társadalmi felelősségvállalás kommunikációs eszközeit elemezzük kevert szövegelemzés módszertanával, feltételezve, hogy a biztonság feltárt aspektusait az egyes vállalati érintettek viszonyrendszerében tudjuk értelmezni.

Bővebben

  • Veres Pál – Golovics József

Tehermegosztás és pénzáramlások a felsőoktatásban: ki fizeti végül a révészt?

Tehermegosztás és pénzáramlások a felsőoktatásban: ki fizeti végül a révészt?

A tanulmány a felsőoktatás rendszerszintű finanszírozását elemzi a költség-haszon és a humántőke elmélet alapján. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy hosszú távon, a képzési időn túli idődimenzióban, mely stakeholderek és miként viselik ténylegesen a felsőoktatás költségeit. Amellett érvelünk, hogy a költségek tényleges, hosszú távú megosztása nagyban függ az adórendszertől, amelyen keresztül a szereplők közvetett módon, gyakran utólagosan járulhatnak hozzá a felsőoktatás költségeihez. A költségek hasznokkal történő szembeállításával értelmezhetővé válik a finanszírozás haszonelvű egyensúlya is, amelynek implikációjaként elméleti érvek fogalmazódhatnak meg az államilag finanszírozott felsőoktatás és a progresszív jövedelemadóztatás, valamint az önköltséges felsőoktatás és lineáris jövedelemadóztatás konstrukció-párok mellett.

Bővebben

  • Bencző László – Tóth Tamás – Baranyai Gergő

Zöldebb út a jövőbe

Zöldebb út a jövőbe

A tanulmány alapjául egy 5 hónapos előkészítés és felmérés szolgál, amelyet alapvetően 3 hazai kórházban végeztünk. Az intézményrendszeren belül a vezetők által kijelölt épületek energetikai felmérése készült el. Mindhárom kórház esetében a cél egy olyan döntést megalapozó anyag megalkotása, amely révén hitelesen, adatokkal alátámasztva kimutatható, hogy az üzemeltetési költségek, megközelítőleg mindhárom kórház esetében az egytizedére leszoríthatók a tanulmányban bemutatott innovatív energetikai módszerek által. Az épületek a tanulmányban ismertetett felújítás után rendelkeznek majd hűtéssel is, valamint a károsanyag kibocsátás csökkentésével a széndioxid kvóta jóvoltából bevételhez is juthatnak. Jelen tanulmányban a konkrét példán és számításokon keresztül kívánjuk bemutatni azt is, hogy hogyan valósítható meg a cikkben szereplő kórházépületek mellett a Milton Friedman Egyetem épületenergetikai korszerűsítése. Kimutatjuk a bekerülési és a várható megtakarításon alapuló megtérülést a vizsgált épületek esetében. A tanulmány eredményeként, a kórházakhoz hasonlóan, a Milton Friedman Egyetem működési költsége és károsanyag kibocsátása akár a tizedére is csökkenhet a zárthurkú talajszondás rendszerrel.

Bővebben


Társadalompolitika, jogtudomány, történelem

  • Botos Katalin

Fizikusok

Fizikusok

A tanulmány célja, hogy bemutassa az atomkutatásban résztvevők motivációit a II. világháború vezető hatalmainál, a náci rendszer antiszemitizmusát, az amerikai atombomba bevetését, a szovjet kémtevékenységet és atomfenyegetést, a német tudósok, mindenekelőtt Heisenberg eredményeit. A Szerző nem a természettudományos értékelést tűzi ki maga elé, hanem elsősorban annak megismerését és megismertetését, hogy milyen volt a fizika forradalmát elősegítő német tudósoknak a transzcendenciához való viszonya. Máig vitatott kérdés, hogy a harmadik Birodalomból nem emigráló Heisenberg kutatásai segítették-e a második világháború alatt egy esetleges német atombomba létrehozását, vagy ellenkezőleg, hátráltatták azt. Megismerve alaposabban Heisenberg életútját, tanulmányozva az azóta a világhálón hozzáférhetővé vált információkat, a cikk egyértelműen az utóbbi felé hajlik, ami többségében a tudós világ véleményével is egyezik. A Szerző német források feldolgozásával kimutatja, hogy a kvantumfizika legnagyobbjai korántsem utasítják el Isten létezését. Ennek messze ható következményei lehetnek a mai tudományt oly sokra tartó közvélemény formálásában. A vallás(ok) által kínált ethosz nagyon hiányzik a mai társadalomból.

Bővebben

  • Jenei György

Weberiánus lenne-e Max Weber a XXI. században?

Weberiánus lenne-e Max Weber a XXI. században?

Először a tanulmány Weber családi hátterének szerepét emeli ki a fiatal Weber tudományos pályájában. Utána Weber sokoldalú és meghatározó hatástörténetének két kiemelkedő témájával foglalkozik részletesen: az egyik a kapitalizmus keletkezése és perspektívája, a másik Weber bürokrácia elméletének hatása a modern közpolitikában és a szervezet elméletben. A tanulmány érzékelteti, hogy leegyszerűsítő az a weberiánus felfogás, hogy Weber elmélete a kapitalizmusról diametrálisan ellentétes Marx elméletével. Ez csak részlegesen, a kapitalizmus keletkezésére igaz. Weber felismerte a kapitalizmus lényegének kettősségét és az ebből fakadó problematikus perspektívát is. Csak a szükségszerű bukást utasította el. A tanulmány részletezi Weber bürokrácia elméletének változatos hatását. Foglalkozik a leegyszerűsítésekkel, a félreértésekkel, a vitákat ösztönző hatásokkal és a kritikai mozzanatokkal is.

Bővebben

  • Egedy Gergely

Nemzet kontra civilizáció? A „civilizációs államok” felemelkedése

Nemzet kontra civilizáció? A „civilizációs államok” felemelkedése

A hidegháború befejeződése után a győztes „Nyugat” arra a következtetésre jutott, hogy az általa képviselt értékek univerzális érvényűek, és ez pedig hosszú távra is megalapozza a hegemóniáját. E feltételezést azonban alapjaiban vonta kétségbe sőt valószínűleg meg is cáfolta az ún. „civilizációs államok” felemelkedése (azon államoké, amelyek önmagukat nem nemzetállamként, hanem civilizációként határozzák meg és egykori birodalmuk tradícióinak a felélesztésével kísérleteznek.). A tanulmány először a legfontosabb civilizációs államok, Kína, Oroszország, India és Törökország főbb jellemző vonásait kívánja kiemelni, majd rámutat arra, hogy a fentebb említett magabiztos országokkal szemben a „Nyugat” civilizációjának súlyos, a fennmaradását fenyegető belső problémákkal kell szembenéznie. A Szerző következtetése: a „Nyugatnak” nincs más választása, mint hogy lemondjon arról, hogy az értékeit egyetemes érvényűnek tekintse, viszont ezzel együtt minden áron meg kell védenie a saját egyedi kulturális örökségét.

Bővebben

  • Hőnich Henrik – Koi Gyula – Nagy Ágoston – Sáfrán József

Meglátások Schlett István: A politikai gondolkodás története Magyarországon című monográfiájának négy kötetes legújabb kiadásáról – I. rész

Meglátások Schlett István: A politikai gondolkodás története Magyarországon című monográfiájának négy kötetes legújabb kiadásáról – I. rész

Esszénk fő célja Schlett István életműve, legjelentékenyebb hatású darabja első két kötete lényegi gondolati magvának megragadása. A politikai gondolkodás története Magyarországon című monográfia négykötetes legújabb kiadása kivételes vállalkozás. Jelen tanulmány a mű multidiszciplináris irányú bemutatása. A szerzők különféle tudományterületek képviselői, úgymint történettudomány, politikatudományok, jogtudomány, közigazgatás-tudomány, irodalomtudomány, illetőleg a hadtudomány. A dolgozat első részében vizsgáljuk Schlett István tudományos pályaképét, továbbá a magyar politikai gondolkodás történetét a gentilizmus (sajátos etnikai tudat) korától 1848-ig, valamint 1848-tól 1900-ig.

Bővebben

  • Tőzsér Anett

A Délvidék/Vajdaság turizmusának vizsgálata

A Délvidék/Vajdaság turizmusának vizsgálata

A magyarországi történelmi terminológia szerint a Délvidéknek nevezett terület a trianoni békeszerződés következtében a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került. A Délvidék jelentős részét magába foglaló Vajdaság különleges státusszal bírt a délszláv államon belül, és bír ma is Szerbia részeként. Kutatásomban megvizsgáltam a Vajdaság eme különleges státuszát, valamint nemzetiségi összetételének jellegzetességeit. A változatos etnikai összetételének köszönhetően a Vajdaság kulturálisan is sokszínű, emellett a térség bővelkedik természeti értékekben, amelyek közül főként a gyógyfürdők jelentik a Vajdaság turizmusának meghatározó szegmensét. A kutatásomban elemeztem a térség turisztikai keresletének főbb elemeit, többek között a belföldi- és a külföldi turisták számának és a vendégéjszakák számának 2012 és 2019 közötti változásait a szerbiai turizmussal való összevetésben. A tanulmány elkészítéséhez szakirodalmi és a fejlesztési dokumentumokkal kapcsolatos vizsgálatot végeztem, valamint szakértői interjúkat készítettem. Feldolgoztam továbbá azokat a turisztikai vonatkozású adatokat, melyeket a Szerb Statisztikai Hivatal, illetve a Szerb Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Távközlési Minisztérium tett közzé. Kutatásom rámutat arra, hogy a járványhelyzet a Vajdaságban is jelentős mértékben csökkentette a vendégforgalmat, bizonytalan helyzetbe hozva ezzel a turisztikai szolgáltatókat és az önkormányzatokat.

Bővebben

  • Vehrer Adél

A Sokoró honfoglaláskori mondavilága

A Sokoró honfoglaláskori mondavilága

Nemzeti történelmünk mozzanatai a néphagyományban ugyanúgy megőrződtek, mint a középkori krónikákban. A Sokoró vidékének mondavilága valamennyi történelmi korszakból őriz értékes folklór hagyományokat. Jelen tanulmány a honfoglaláskori elemeket emeli ki ezek közül. Történeti forrásaink is igazolják, hogy az Árpád-házi emlékek közül sok kötődik a Pannonhalma környéki vidékhez. Az első monostorunkat körülvevő falvak Szent Istvánnal, Szent Imrével, Boldog Gizella királynéval kapcsolatos mondákat őriznek, emellett ma is él az Árpád fejedelemhez, a honfoglaló csapatok tetteihez, és a IV Bélához kötődő történeti mondakincs. Őrzi az itteni lakosság a pozsonyi és a ménfői csatával kapcsolatos emlékeket is. Kulturális turisztikai jelentőségük mellett külön értéke ezeknek a ma is gyűjthető narratíváknak, hogy apáról fiúra hagyományozódtak és megőrzésük nemzeti történelmünk ezer évét öleli át.

Bővebben

  • Sárai-Szabó Kelemen – Dömötör Mihály

A győri bencés gimnázium második államosított tanéve és a szerzetesek visszatérése

A győri bencés gimnázium második államosított tanéve és a szerzetesek visszatérése

A második világháború lezárását követő koalíciós években az egyre fokozódó szovjet nyomásgyakorlásnak és a kommunista párt befolyásának növekedésével mindinkább szűkült az egyházak és különböző felekezetek társadalmi mozgástere. A kiformálódó új hatalom a katolikus egyházat és azon belül a szerzetesrendeket titulálta fő ellenségnek, amelyek működésének ellehetetlenítésére fokozatosan vezettek újabb és újabb intézkedéseket. Már a nagybirtokrendszer 1945-ös államosítása is alapjaiban rengette meg a különböző szerzetesrendeket, hiszen működésük és intézményeik ellátásának anyagi alapjai rendültek meg ezzel és kerültek egycsapásra az államtól függő anyagi helyzetbe, erősítve így kiszolgáltatottságukat. A koalíciós éveket követően 1948-tól teljesen világossá vált, hogy az ország társadalmi, politikai- és gazdasági berendezkedését a szovjet mintára kiépülő kommunista diktatúra és az azt fenntartó nomenklatúra által meghatározott keretek fogják megszabni. 1948 nyarán megtörtént az ország oktatási intézményeinek jelentős hányadát kitévő egyházi fenntartású iskolák államosítása, új állami tantervek kidolgozása, amely folyamatnak a győri bencés gimnázium is áldozatul esett. 1948 szeptemberében az intézmény Állami Czuczor Gergely Általános Gimnázium néven kezdte meg a tanévet és lett két évig ezáltal a város egyik szekularizált oktatás intézménye. Az államosítás folyamatának és az első tanévet követően e tanulmányban a második „államosított” tanévet tekintjük át, valamint az 1950-es év történéseit, amikor a gimnázium fenntartása újra visszakerült a magyar bencés rendhez. E két év során úgy tűnt, hogy a bencés gimnázium csak egy üde színfolt marad Győr történelmének palettáján, azonban a történelmi fejlődés másként alakította a folyamatokat és a győri bencés gimnázium továbbra is Győr és az ország meghatározó keresztény oktatási műhelyévé tudott válni. A győri gimnázium példájából továbbá fel tudjuk vázolni azokat a bel- és kultúrpolitikai technikákat is, melyeket a pártaállam az egyházak visszaszorításában és intézményeik, javaik államosítása során alkalmazott.

Bővebben

  • Giday András

Kettős deficit Magyarországon a 70-es és 80-as években

Kettős deficit Magyarországon a 70-es és 80-as években

A 70-es, 80-as évtizedben a külkereskedelmi hiány mellé nagy költségvetési deficit is társult. A folyamat megértéséhez két kérdés megválaszolása elengedhetetlen. Az egyik: „Volt-e oksági kapcsolat a kettő között? A másik: „Mi volt a kapcsolatuk a beruházási ciklussal?” Ezen kérdéskörök elemzése után a tanulmány megállapítja, hogy a beruházások ciklikus megugrása volt a közös ok mindkét deficit mögött. Az élénkülő beruházások, a termelés növekedése sok importot igényelt. A másik oldalon pedig a beruházások finanszírozása a költségvetés hiányát is megemelte. A beruházások visszafogásával átmenetileg mérsékelhető volt a behozatal, és a költségvetési kiadások is csökkenhettek. A költségvetés pozícióját javította az is, hogy az áremelésekkel megelőzték a fogyasztói ártámogatások terhének a növekedését. A külkereskedelemben gyorsabban sikerült a visszafogás, míg a költségvetési pozíció javítása ennél hosszabb időt igényelt.

Bővebben

  • Prugberger Tamás

A facere típusú szerződések alakulása a gazdasági társasági jogalanyiság módosulása tükrében

A facere típusú szerződések alakulása a gazdasági társasági jogalanyiság módosulása tükrében

Az új magyar Ptk. a közkereseti és a betéti társaságot is jogi személynek minősítette. Ezért a velük mint kisvállalkozásokkal kötött tartós vállalkozási, valamint megbízási szerződések nem minősülnek munkaviszonynak annak ellenére, hogy ha pl. alvállalkozóként fővállalkozó számára építkezésként, vagy egy termékgyártó cégnek tartós beszállítóként alkatrészeket gyártanak, gyakran a munkavállalói jogviszonyhoz hasonlóvá válik alárendelt helyzetük. A tartós vállalkozási és megbízási szerződésnél alkalmazott hagyományos vállalkozási és megbízási jogviszony ugyanis elsősorban a megrendelő és a megbízó érdekeit védi és nem a vállalkozóét, valamint a megbízottét, mely utóbbiakét az egzisztenciális függetlenség és az ügyfélkör korlátlansága védi. Ez az egzisztenciális függetlenség és ügyfélkör korlátlanság a tartós vállalkozási és megbízási jogviszonynál nem áll fenn, ezért helyzetük kiszolgáltatott. Ez azzal volna megszüntethető, ha a tartós vállalkozás és megbízás elszakadna az alapszerződéstől, „sui generis” szerződéssé válna.

Bővebben

  • Printz János Károly

Magyar sikerek az olimpiákon

Magyar sikerek az olimpiákon

Az ókori Olümpiában több mint egy évezreden át minden negyedik esztendőben megrendezett versenyeket a görögség körében nagy érdeklődés kísérte, s ugyanez érvényes immár világszerte a 125 éves jubileumához elérkezett újkori olimpiai játékokra is. Az olimpiai bajnoki cím megszerzése mindig is nagy dicsőséget jelentett, szűkebb pátriájukban életre szóló elismeréssel övezve a diadalmaskodó sportolókat. Magyarország a játékok újjászületése óta részese az olimpiai mozgalomnak. Nemzetünk sportolói két kivétellel valamennyi újkori nyári és téli olimpián képviselték hazánkat, és a nyári játékokról egy alkalommal sem tértek vissza elsőség nélkül, legutóbb pedig megszületett az első magyar aranyérmes helyezés a téli olimpiák történetében is. A magyar olimpikonok kezdetektől fogva figyelemre méltó teljesítményt nyújtanak a játékokon. Ennek köszönhetően Magyarország a különböző statisztikák, értékelések tanúsága szerint igazi „sportnemzetként” őrzi helyét a világ élvonalában, a leggazdagabb eredménylistával büszkélkedő országok között. Ezt igazolja az idén Tokióban megrendezett olimpia hat aranyérmes és ezzel együtt húsz dobogós magyar helyezése is.

Bővebben


Recenziók

  • Báger Gusztáv

Könyvismertetés Pulay Gyula: „Integritásmenedzsment – A bizalom megteremtése és megőrzése” című könyvéről

Könyvismertetés Pulay Gyula: „Integritásmenedzsment – A bizalom megteremtése és megőrzése” című könyvéről

Az integritásmenedzsmentről írt első hazai szakkönyv a szervezeti integritást erősítő és fenntartó folyamatot interdiszciplináris szemléletben mutatja be. Ennek kiemelt figyelmet fordít a vezetői szerepvállalás fontosságára, lehetőségeire, ismertetve a gyakorlatban is jól alkalmazható módszereket. Az integritásmenedzsmentet nem különálló vezetői feladatként, hanem a menedzsmentkontroll rendszer részeként tárgyalja. A könyv alapvető üzenete az, hogy az integritásra törekvés a szervezeti kiválóság elérésének az útja. A szerző integritási kultúra és gyakorlat továbbfejlesztését szolgáló javaslatainak befogadását nagymértékben megkönnyíti a könyv áttekinthető szerkezete, tiszta, könnyen érthető, a szépirodalmi mércét elérő, színes példákkal, találó idézetekkel teletűzdelt stílusa.

Bővebben

  • Ercsey Zsombor

Monográfia az adóztatás történetéről

Monográfia az adóztatás történetéről

A tanulmány célja, hogy bemutassa Szilovics Csaba, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar tanszékvezető egyetemi tanárának új monográfiáját. A szerző munkájában az adózás rendszerének kialakulását vizsgálja, amely nemcsak témájában, hanem a felhasznált módszert illetően is számos újdonságot hordoz magában. A kötet végig veszi a legfontosabb ókori civilizációk fejlődését és az adóztatás területén megmutatkozó tendenciákat és specifikumokat.

Bővebben

  • Filczer-Plósz Krisztina

A Közös Agrárpolitika rendszere

A Közös Agrárpolitika rendszere

Jelen recenzió Halmai Péter A Közös Agrárpolitika rendszere című, 2020-ban megjelent művének ismertetésére vállalkozik. A kötet A modern állam gazdasági szerepének legújabb dimenziói elnevezésű Ludovika Kiemelt Kutatóműhely keretében folytatott kutatások eredménye. A tanulmánykötet célja a Közös Agrárpolitika rendszerének közérthető megismertetése, mélyebb elemzése és rendszerezése. Alkotói az agrárpolitika területén dolgozó vezető szakemberek és egyetemi oktatók. A nyolc tanulmányt felölelő könyv olvasmányos, ugyanakkor magas tudományos színvonalat képviselve tankönyvként is kiválóan használható.

Bővebben

  • Farkas Szilveszter

Recenzió a Közpénzügyek című könyvről

Recenzió a Közpénzügyek című könyvről

A Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Karának közpénzügyi műhelyében készült mű átfogó ismereteket nyújt a magyarországi közpénzügyi gazdálkodás rendszeréről. Az államháztartási gazdálkodás elméleti alapjaiból kiindulva, a jelenlegi jogszabályi keretfeltételek ismertetésére támaszkodva elemzi a központi és önkormányzati költségvetési funkciókat és közfeladatokat, valamint az ezeket megvalósító intézményi működési gyakorlatot. A kötet szakmaiságot és olvasmányosságot ötvöző stílusával alkalmas az államháztartás működése iránt érdeklődők tájékoztatására, valamint az egyetemi hallgatóság közpénzügyi ismereteinek megalapozására.

Bővebben


Fiatal kutatók tollából

  • Drabancz Áron

Túlnépesedő világ?!

Túlnépesedő világ?!

A teljes termékenységi arányszám és reprodukciós szinthez tartozó fertilitási ráta értéke alapvetően határozza meg egy ország hosszú távú demográfiai arculatát. Globális szinten a két mutató értéke az elmúlt években jelentősen csökkent, ám a két ráta közötti különbség szűkülésével a világ globális népességnövekedés lassulni kezdett. Egy demográfiai változókra vonatkozó átfogó klaszterelemzés eredményei alapján megállapítottam, hogy a demográfiai átmenet hossza az egyes régiókban jelentősen eltér. Az amerikai és ázsiai kontinens országaiban összességében a demográfiai átmenet sokkal gyorsabban megy végbe, az afrikai országokban azonban az átmenet jóval lassabb, a fertilitási ráták továbbra is magas értékeket vesznek fel. Emiatt a „túlnépesedő” kifejezés már inkább csak a fejletlenebb afrikai térségekre vonatkoztatható, a legtöbb fejlődő országban a jövőben a túlnépesedés helyett sokkal inkább az elöregedés jelenthet fokozódó problémát.

Bővebben

  • Berényi Laura

Gondolatok a munkajog dogmatikai fejlődéséről, különös tekintettel a munkáltatói koncepció alakulására

Gondolatok a munkajog dogmatikai fejlődéséről, különös tekintettel a munkáltatói koncepció alakulására

A munkajog dogmatikai fejlődési ívének és a munkajog önálló jogággá válását eredményező folyamat feltérképezésének kiemelt jelentősége van a napjainkban hatályos munkajogi szabályozás, ezen belül is a munkáltatói koncepcióra vonatkozó szabályok legteljesebb megismerése érdekében. Azonban, az önálló jogággá válás folyamatának tekintetében jelen tanulmány keretében vizsgálódásom tárgyáva tettem a munkavégzés ókori hagyományinak tanulmányozását, illetőleg azon folyamat feltérképezését, hogy a XVIII-XIX. században lezajló gazdasági, társadalmi közeg változásai milyen befolyással bírtak a hatályos munkajogi szabályozás kialakulásában. A fejlődési folyamat során kulcsfontosságú szempont lett bizonyos védőintézkedések átültetése a munkajog szabályozási rendszerébe, amelyek ezt megelőzően más kötelmek esetében nem kerültek alkalmazásra, továbbá kiemelten jelentős tényezőként jelent meg a magánautonómia biztosítása kollektív viszonylatban is.

Bővebben

  • Bosnyák-Simon Nikolett

A környezeti számvitel fejlődésének áttekintése és összekapcsolása a vállalatok tevékenységének környezetvédelmi aspektusaival

A környezeti számvitel fejlődésének áttekintése és összekapcsolása a vállalatok tevékenységének környezetvédelmi aspektusaival

A környezeti számvitel területe elméleti és gyakorlati szempontból is egyre inkább fontos és aktuális kérdéskör. A szerző munkája során a környezeti számvitel történeti áttekintésére fókuszál. Alapvető cél a különböző aspektusokból történő megközelítésének és definiálásának kronologikus áttekintése, bemutatása. Ezen kívül a vállalatok környezetvédelmi és társadalmi tevékenységének átfogó ismertetése, végezetül a környezeti számvitel fejlődésével történő párhuzamba állítása. A környezet kérdését és a vállalatok üzleti kérdéseit összekapcsoló folyamat késztette arra a számvitel tudományát is, hogy a vállalatok környezeti és társadalmi hatásait megfelelően kezelje, és erről – mint információs rendszer – az érdekeltek felé információt szolgáltasson. A szakirodalomban fellelhető források alapján, a környezeti számvitel fejlődése 5 szakaszra osztható fel, mely szakaszok (néhány év eltéréssel ugyan) jól párhuzamba állíthatók a vállalatok környezetvédelmi tevékenységének fejlődési fázisaival.

Bővebben

  • Kelemen-Hényel Nikoletta

Az európai építőipari mikrovállalkozások árbevételének hatása az európai uniós tagországok makrogazdasági mutatóira

Az európai építőipari mikrovállalkozások árbevételének hatása az európai uniós tagországok makrogazdasági mutatóira

Az európai vállalkozások meghatározó része a KKV-k csoportjába tartozik, emiatt szerepük kiemelkedően fontos a nemzetgazdaságban. Az építőipari KKV-k jelentősége megkérdőjelezhetetlen az Európai Unióban. A szektor a GDP közel 10%-át állítja elő és hozzávetőlegesen 42,9 millió munkahely teremtését garantálja. A kutatásomban azt vizsgálom, hogy milyen direkt, illetve indirekt hatások mutathatóak ki az építőipari KKV-k árbevétele és a makrogazdasági mutatók között, ha abból a feltételezésből indulok ki, hogy a megtakarítások direkt hatása az építőipari mikrovállalkozások árbevételén keresztül, további indirekt hatásokat fejtenek ki a GDP-re, a munkanélküliségi rátára, valamint az inflációra. A kutatás eredményeként fő megállapításom, hogy az építőipari mikrovállakozások árbevételének pozitív hatása az elmaradott európai tagországoknál jelentősebb volt.

Bővebben

  • Biljana Gutić-Bjelica

The Last Barrier

The Last Barrier

When migratory movements from the Middle East and North Africa towards Europe started in 2011, and in even greater numbers in 2015, few could envisage the scope and number of spheres that would be affected. Migrations labelled as critical, meaning that immediate solutions needed to be found, have brought clashes between Brussels and national states to the surface. These clashes over quotas of immigrants that each of the EU members had to accept have led to security issues related to the functionality of the Schengen Agreement. The countries of the Western Balkans, predominantly Bosnia and Herzegovina (BiH) and Serbia, but also North Macedonia and most of all Turkey – although not members of the EU – still carry this burden exhausting their capacities. As for BiH, this new reality is causing political and security frictions in the country itself. Upon taking office, von der Leyen announced a new Pact on Migration and Asylum, but little has emerged on what this pact would entail. This leaves border countries and asylum seekers alike to grapple with a failed system.

The following paper aims at giving a crosssection of the MENA migratory status in the countries most affected by this phenomenon.

Special focus is given to Greece, as the first EU/ Schengen entry point on this route toward the EU, as well as Bosnia and Herzegovina (BiH) and Serbia, as these countries now serve as a sort of parking lot for thousands of immigrants stuck on their way. The paper tests the hypothesis that those two countries are the last barrier of unwanted immigration before their entry into Hungary and/or Croatia.

Bővebben

  • Vágner Vivien

Hajléktalan emberek foglalkoztatásának elősegítése

Hajléktalan emberek foglalkoztatásának elősegítése

A koronavírus-járvány okozta válság komoly kihívások elé állította a munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt. Különösen nehéz helyzetbe kerültek a hátrányos helyzetű munkavállalók. Tanulmányomban kiemelten a hajléktalan emberek foglalkoztatásáról írok. Először ismertetem a 2020-as év magyar munkaerőpiaci folyamatait. Majd bemutatom a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű csoportokat. Ezt követően a hajléktalan emberek csoportjával foglalkozom. Kifejtem a koronavírus válság hatását a hajléktalan emberek foglalkoztatására. Megvizsgálom a hátrányos helyzet és a felnőttképzés kapcsolatát. Ismertetem az alacsony végzettségűek csoportját. Foglalkozom a felnőttképzés lehetőségeivel a hátrányok csökkentésében, továbbá az egész életen át tartó tanulással. Kifejtem a kompetencia, kompetenciamenedzsment fogalmát. Helyzetelemzést készítek és megfogalmazom a problémát, feltárom annak lehetséges okait. Végül bemutatom azt a két fő modellt, amelyek célja a tartósan közterületeken élő, összetett szükségletű hajléktalan emberek hatékony kigondozása.

Bővebben