A teljes termékenységi arányszám és reprodukciós szinthez tartozó fertilitási ráta értéke alapvetően határozza meg egy ország hosszú távú demográfiai arculatát. Globális szinten a két mutató értéke az elmúlt években jelentősen csökkent, ám a két ráta közötti különbség szűkülésével a világ globális népességnövekedés lassulni kezdett. Egy demográfiai változókra vonatkozó átfogó klaszterelemzés eredményei alapján megállapítottam, hogy a demográfiai átmenet hossza az egyes régiókban jelentősen eltér. Az amerikai és ázsiai kontinens országaiban összességében a demográfiai átmenet sokkal gyorsabban megy végbe, az afrikai országokban azonban az átmenet jóval lassabb, a fertilitási ráták továbbra is magas értékeket vesznek fel. Emiatt a „túlnépesedő” kifejezés már inkább csak a fejletlenebb afrikai térségekre vonatkoztatható, a legtöbb fejlődő országban a jövőben a túlnépesedés helyett sokkal inkább az elöregedés jelenthet fokozódó problémát.

Bővebben

A munkajog dogmatikai fejlődési ívének és a munkajog önálló jogággá válását eredményező folyamat feltérképezésének kiemelt jelentősége van a napjainkban hatályos munkajogi szabályozás, ezen belül is a munkáltatói koncepcióra vonatkozó szabályok legteljesebb megismerése érdekében. Azonban, az önálló jogággá válás folyamatának tekintetében jelen tanulmány keretében vizsgálódásom tárgyáva tettem a munkavégzés ókori hagyományinak tanulmányozását, illetőleg azon folyamat feltérképezését, hogy a XVIII-XIX. században lezajló gazdasági, társadalmi közeg változásai milyen befolyással bírtak a hatályos munkajogi szabályozás kialakulásában. A fejlődési folyamat során kulcsfontosságú szempont lett bizonyos védőintézkedések átültetése a munkajog szabályozási rendszerébe, amelyek ezt megelőzően más kötelmek esetében nem kerültek alkalmazásra, továbbá kiemelten jelentős tényezőként jelent meg a magánautonómia biztosítása kollektív viszonylatban is.

Bővebben

A környezeti számvitel területe elméleti és gyakorlati szempontból is egyre inkább fontos és aktuális kérdéskör. A szerző munkája során a környezeti számvitel történeti áttekintésére fókuszál. Alapvető cél a különböző aspektusokból történő megközelítésének és definiálásának kronologikus áttekintése, bemutatása. Ezen kívül a vállalatok környezetvédelmi és társadalmi tevékenységének átfogó ismertetése, végezetül a környezeti számvitel fejlődésével történő párhuzamba állítása. A környezet kérdését és a vállalatok üzleti kérdéseit összekapcsoló folyamat késztette arra a számvitel tudományát is, hogy a vállalatok környezeti és társadalmi hatásait megfelelően kezelje, és erről – mint információs rendszer – az érdekeltek felé információt szolgáltasson. A szakirodalomban fellelhető források alapján, a környezeti számvitel fejlődése 5 szakaszra osztható fel, mely szakaszok (néhány év eltéréssel ugyan) jól párhuzamba állíthatók a vállalatok környezetvédelmi tevékenységének fejlődési fázisaival.

Bővebben

Az európai vállalkozások meghatározó része a KKV-k csoportjába tartozik, emiatt szerepük kiemelkedően fontos a nemzetgazdaságban. Az építőipari KKV-k jelentősége megkérdőjelezhetetlen az Európai Unióban. A szektor a GDP közel 10%-át állítja elő és hozzávetőlegesen 42,9 millió munkahely teremtését garantálja. A kutatásomban azt vizsgálom, hogy milyen direkt, illetve indirekt hatások mutathatóak ki az építőipari KKV-k árbevétele és a makrogazdasági mutatók között, ha abból a feltételezésből indulok ki, hogy a megtakarítások direkt hatása az építőipari mikrovállalkozások árbevételén keresztül, további indirekt hatásokat fejtenek ki a GDP-re, a munkanélküliségi rátára, valamint az inflációra. A kutatás eredményeként fő megállapításom, hogy az építőipari mikrovállakozások árbevételének pozitív hatása az elmaradott európai tagországoknál jelentősebb volt.

Bővebben

When migratory movements from the Middle East and North Africa towards Europe started in 2011, and in even greater numbers in 2015, few could envisage the scope and number of spheres that would be affected. Migrations labelled as critical, meaning that immediate solutions needed to be found, have brought clashes between Brussels and national states to the surface. These clashes over quotas of immigrants that each of the EU members had to accept have led to security issues related to the functionality of the Schengen Agreement. The countries of the Western Balkans, predominantly Bosnia and Herzegovina (BiH) and Serbia, but also North Macedonia and most of all Turkey – although not members of the EU – still carry this burden exhausting their capacities. As for BiH, this new reality is causing political and security frictions in the country itself. Upon taking office, von der Leyen announced a new Pact on Migration and Asylum, but little has emerged on what this pact would entail. This leaves border countries and asylum seekers alike to grapple with a failed system.

The following paper aims at giving a crosssection of the MENA migratory status in the countries most affected by this phenomenon.

Special focus is given to Greece, as the first EU/ Schengen entry point on this route toward the EU, as well as Bosnia and Herzegovina (BiH) and Serbia, as these countries now serve as a sort of parking lot for thousands of immigrants stuck on their way. The paper tests the hypothesis that those two countries are the last barrier of unwanted immigration before their entry into Hungary and/or Croatia.

Bővebben

A koronavírus-járvány okozta válság komoly kihívások elé állította a munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt. Különösen nehéz helyzetbe kerültek a hátrányos helyzetű munkavállalók. Tanulmányomban kiemelten a hajléktalan emberek foglalkoztatásáról írok. Először ismertetem a 2020-as év magyar munkaerőpiaci folyamatait. Majd bemutatom a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű csoportokat. Ezt követően a hajléktalan emberek csoportjával foglalkozom. Kifejtem a koronavírus válság hatását a hajléktalan emberek foglalkoztatására. Megvizsgálom a hátrányos helyzet és a felnőttképzés kapcsolatát. Ismertetem az alacsony végzettségűek csoportját. Foglalkozom a felnőttképzés lehetőségeivel a hátrányok csökkentésében, továbbá az egész életen át tartó tanulással. Kifejtem a kompetencia, kompetenciamenedzsment fogalmát. Helyzetelemzést készítek és megfogalmazom a problémát, feltárom annak lehetséges okait. Végül bemutatom azt a két fő modellt, amelyek célja a tartósan közterületeken élő, összetett szükségletű hajléktalan emberek hatékony kigondozása.

Bővebben