A következő tanulmány a családi vállalkozások nemzetgazdaságban, vidéki gazdaságban, valamint a versenyképességben betöltött szerepét vizsgálja. A legtöbb családi vállalkozás a mikrovállalkozások körébe sorolható, melyek rendkívül fontos szerepet töltenek be egy adott térség gazdasági erősítésében. Napjainkban azonban egy fontos igen jelentős problémával találják szembe magukat az első generációs vállalkozók. Ez a probléma pedig nem más, mint a vállalkozások generációváltásának, utódlásának kérdésköre. Számos külföldi kutatás támasztja alá azon tényt, miszerint a családi tulajdonban lévő vállalkozások jelentős része, többsége nem éli túl az „első generációt”, így az utódlás az egyik legjelentősebb problémává nőtte ki magát az elmúlt években. Az utódlás kérdésköre nagyon szorosan összekapcsolódik az együttműködési készségekkel, a vállalkozások együttműködéseinek meglétével, illetve hiányával. Jelen tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy a termelőknek milyen tapasztalatai vannak az integrációval kapcsolatban, és milyen okok miatt maradnak távol az együttműködéstől.

Bővebben

Munkánk célja a magyarországi mikro- és kisvállalkozások nemzetgazdasági jelentőségének bemutatása. Dolgozatunk eredményeit a jelen kori kapcsolódó jogszabályi (kiemelésre kerültek a COVID-19 okozta egészségügyi veszélyhelyzet okozta gazdasági válsághelyzetre vonatkozó, a kormányzat által bevezetésre került programok) és szakirodalmi háttér áttekintése mellett egy 2019-ben készült kérdőíves megkérdezésre alapoztuk. Primer kutatásunk vizsgálatai a két méretkategória közötti különbségekre koncentrálnak a döntéshozatali gyakorlat, a forrásfelvételi lehetőségek, a beruházási és innovációs hajlandóság, valamint a tervezési időhorizont területén. A 169 mikrovállalkozás és 86 kisvállalkozás vezetőjétől származó adatokat statisztikai módszerekkel elemeztük. A kapott eredmények a legtöbb esetben arról tanúskodtak, hogy a nagyobb vállalati létszámmal működő vállalkozások jelentősen kedvezőbb helyzetben működtek a piacon: üzleti tervezésük hosszabb távú, innovációs és beruházási hajlandóságuk magasabb, forrásfelvételi lehetőségeik jobbak a kisebb létszámú vállalkozásokéinál.

Bővebben

A biztonságérzet jelentősége, valamint az azt befolyásoló faktorok a huszonegyedik századi környezeti változások hatására jelentősen átrendeződnek. Napjainkban a biztonságnak új dimenziói jelennek meg, miközben a tradicionális állami feladatként definiált biztonság megteremtésében piaci aktorok is egyre jelentősebb szerephez jutnak. Hagyományosan a vállalati biztonság a szervezet zavartalan működését támogató terület, de napjainkra egyre inkább a vállalati stratégia egyik eleme, a versenyképesség tényezője is egyben. Tanulmányunkban a biztonság vállalati társadalmi felelősségvállalásban megjelenő aspektusainak feltárásra törekszünk. Kutatásunk során a vállalati társadalmi felelősségvállalás kommunikációs eszközeit elemezzük kevert szövegelemzés módszertanával, feltételezve, hogy a biztonság feltárt aspektusait az egyes vállalati érintettek viszonyrendszerében tudjuk értelmezni.

Bővebben

A tanulmány a felsőoktatás rendszerszintű finanszírozását elemzi a költség-haszon és a humántőke elmélet alapján. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy hosszú távon, a képzési időn túli idődimenzióban, mely stakeholderek és miként viselik ténylegesen a felsőoktatás költségeit. Amellett érvelünk, hogy a költségek tényleges, hosszú távú megosztása nagyban függ az adórendszertől, amelyen keresztül a szereplők közvetett módon, gyakran utólagosan járulhatnak hozzá a felsőoktatás költségeihez. A költségek hasznokkal történő szembeállításával értelmezhetővé válik a finanszírozás haszonelvű egyensúlya is, amelynek implikációjaként elméleti érvek fogalmazódhatnak meg az államilag finanszírozott felsőoktatás és a progresszív jövedelemadóztatás, valamint az önköltséges felsőoktatás és lineáris jövedelemadóztatás konstrukció-párok mellett.

Bővebben

A tanulmány alapjául egy 5 hónapos előkészítés és felmérés szolgál, amelyet alapvetően 3 hazai kórházban végeztünk. Az intézményrendszeren belül a vezetők által kijelölt épületek energetikai felmérése készült el. Mindhárom kórház esetében a cél egy olyan döntést megalapozó anyag megalkotása, amely révén hitelesen, adatokkal alátámasztva kimutatható, hogy az üzemeltetési költségek, megközelítőleg mindhárom kórház esetében az egytizedére leszoríthatók a tanulmányban bemutatott innovatív energetikai módszerek által. Az épületek a tanulmányban ismertetett felújítás után rendelkeznek majd hűtéssel is, valamint a károsanyag kibocsátás csökkentésével a széndioxid kvóta jóvoltából bevételhez is juthatnak. Jelen tanulmányban a konkrét példán és számításokon keresztül kívánjuk bemutatni azt is, hogy hogyan valósítható meg a cikkben szereplő kórházépületek mellett a Milton Friedman Egyetem épületenergetikai korszerűsítése. Kimutatjuk a bekerülési és a várható megtakarításon alapuló megtérülést a vizsgált épületek esetében. A tanulmány eredményeként, a kórházakhoz hasonlóan, a Milton Friedman Egyetem működési költsége és károsanyag kibocsátása akár a tizedére is csökkenhet a zárthurkú talajszondás rendszerrel.

Bővebben