A gazdaságpolitikai fordulatok hatására az elmúlt évtizedben jelentős gazdasági felzárkózás ment végbe Magyarországon, miközben megvalósult a fenntartható belső és külső egyensúly is. Így az „egyensúly és növekedés” képletét először sikerült alkalmazni az elmúlt száz évben. Ennek következtében a koronavírus-járvánnyal és annak gazdasági hatásaival Magyarország erős immunrendszerrel nézett szembe és a helyreállás is gyors ütemben ment végbe. A válság lecsengésével azonban nem ért véget a munka: helyre kell állítanunk újra az egyensúlyt és végre kell hajtani a versenyképességi fordulatot, hogy újra fenntartható pályára állítsuk a gazdaságot. A 21. századi versenyben azok a gazdaságok győzhetnek, amelyek a saját erősségeiket kidomborítva meglovagolják a nemzetközileg kirajzolódó új megatrendeket. A megváltozó erőterünket helyesen felismerve és hasznunkra fordítva, a versenyképességi tényezőket folyamatosan erősítve Magyarország hosszú távon is a nyertes gazdaságok közé emelkedhet.

Bővebben

A koronavírus-járvány hatására világszerte bevezetett intézkedések magukkal hozták egy válság kialakulásának lehetőségét. A válság természete pedig, hogy kihívás elé állít mindannyiunkat. A kihívás azonban egyúttal lehetőséget is teremt. Lehetőséget a minőségi váltás megvalósítására. Jelen cikkben bemutatásra kerülnek azok a kihívások, amelyekkel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a koronavírus-járvány időszakában napi munkája során, illetve a járvány hatásainak elemzése révén szembesült. A személyes kapcsolatok korlátozása szervezeti szintű változtatásokat indukált, emellett az integritás kockázatok növekedtek. E kihívásokra válaszul szervezeti változtatások születtek, amelyeknek munkaszervezési és digitalizációs vetületei is voltak. Új típusú ellenőrzések bevezetésével az ÁSZ célja a lefedettség növelése volt, ezzel járulva hozzá a megemelkedett korrupciós kockázatok csökkentéséhez és ezáltal a jól irányított állam működéséhez. Az ÁSZ növelte közpénzügyi elemzéseink számát, hogy ezekre alapozott tanácsadó tevékenységével is segítse a kormányzati célok megvalósulását. A költségvetés gazdálkodásban át kellett értelmezni a reziliencia fogalmát, és a költségvetési egyensúlyra törekvést alá kellett rendelni a gazdaság egésze ellenálló-képességét erősítő intézkedések finanszírozásának. Új kihívást jelent, hogy a gazdaság újraindításával egyidejűleg a költségvetési egyensúly megszilárdítása érdekében is lépéseket kell tenni.

Bővebben

A monetáris politikának a törvényben meghatározott céljait kell követnie. Ennek során tett intézkedései hatással vannak a központi költségvetésre is. Közvetlen költségvetési kockázatot jelent, hogy ha a jegybank tartalékai kimerülnek, akkor a költségvetésnek térítési kötelezettsége keletkezik, a jegybank mérlegében keletkezett hiány megszüntetése érdekében. A monetáris politika közvetett pozitív hatásai elsősorban az államadósság finanszírozásának biztonságosabbá és olcsóbbá válásában mutatkozhatnak meg. A cikk ezen hatások elemzése során feltárja, hogy 2007 és 2012 között a monetáris politika költségvetési kockázatai felerősödtek. 2013-tól azonban a monetáris intézkedések nem okoztak közvetlen költségvetési kockázatot, sőt a jegybank osztalékot fizetett az államnak. Még kedvezőbbek voltak a monetáris politika közvetett költségvetési hatásai a 2013. évet követő időszakban, mivel hozzájárultak az államadósság kamatterheinek számottevő csökkenéséhez, és az államadósság finanszírozásában a hazai források arányának emelkedéséhez. A járvány negatív hatásainak kezeléséhez szükséges hatalmas összegű kiadások következtében megbomlott költségvetési egyensúly helyreállítása a jövőben is a monetáris és a fiskális politika jó együttműködését igényli.

Bővebben

Az új, digitális korban a pénz átalakulása is elkerülhetetlen. Tanulmányunk erről a kihívásról, és az erre adható potenciális közpolitikai válaszról, a digitális jegybankpénz (DJBP) koncepciójáról szól. Röviden felvázoljuk a pénz történeti változását, majd a jelenkori digitális transzformáció pénzügyi rendszert érintő, főként a monetáris politika terén jelentkező kihívásait. A FinTech és BigTech kihívásokra, a nemzeti valuta potenciális „digitális” dollarizációjára egyre elterjedtebb és a jegybankok között szinte egyöntetű válaszként a digitális jegybankpénz bevezetése merül fel. Egy ilyen implementáció azonban nagyon komplex, tervezési kérdésekkel, kihívásokkal és kockázatokkal terhelt döntések sokaságával jár, melyek az általános motivációk és a közvetlenül orvosolni tervezett problémák által vezérelve kell, hogy megszülessenek. Munkánk záró fejezetében, rövid kitekintésben bemutatjuk, hogy a világ országaiban hol jár leginkább előrehaladott fázisban a digitális jegybankpénz bevezetése. Bár jelentős gazdasági súllyal bíró országban még nem látunk végleges, teljes körű DJBP bevezetést, nincs kétségünk afelől, hogy a pénz evolúciója ebbe az irányba halad majd tovább.

Bővebben

Tanulmányunkban arra a kérdésre keressük a választ, hogy miért és mennyiben térnek el a 2008-as krízis, illetve a 2020-as koronavírus-válság kitörését követő hazai hitelezési folyamatok. 2008-ban a fiskális és monetáris politikai mozgástér, valamint a makroprudenciális eszköztár hiánya, és az addigi egészségtelen szerkezetű hitelezés a bankrendszer prociklikus viselkedéséhez és a hitelezés visszafogásához vezetett, elmélyítve a reálgazdasági válságot. A 2020-as krízis ugyanakkor jóval stabilabb makrogazdasági helyzet, kevésbé kockázatos szerkezetű hitelállomány, illetve egy kialakult, átfogó szabályozói keretrendszer mellett érte hazánkat. Mindez azt eredményezte, hogy a hitelállomány összességében a reálgazdaság visszaesése ellenére is bővült a válságot követő időszakban. A kedvező hitelfolyamatokban kiemelten jelentős szerepe volt a nagyvolumenű garancia- és hitelprogramoknak és a törlesztési moratóriumnak is, amit a bankok hitelezési kapacitásának fenntartását elősegítő makroprudenciális intézkedések is támogattak.¹

Bővebben

A tanulmány megállapítja, hogy a klímaváltozás és más környezeti anomáliák mérséklésében a jegybankoknak, felügyeleteknek, illetve a pénzügyi rendszernek meghatározó szerepe van. A hazai helyzet azonban rámutat a magyar pénzügyi rendszer kihívásaira, amik nehezítik az éghajlatváltozásból eredő pénzügyi kockázatok felmérését, kezelését, illetve értékelését. A magyar jegybank a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése és a hazai fenntartható finanszírozás elősegítése érdekében Zöld Programot vezetett be. A tanulmány pillérenként megvizsgálja a kezdeményezés eddigi intézkedéseit és azok eredményeit. Végül pedig megállapítja, hogy a program indulása óta, bár vélhetően javult a hazai zöld finanszírozási környezet, további eszközökre lesz szükség, különösen a pénzügyi közvetítőrendszer klímaváltozáshoz kapcsolódó pénzügyi kockázatokra való felkészültségének növelése érdekében.

Bővebben

A tanulmány célja, hogy megvizsgálja a pandémia támasztotta új kihívásokat és kezelésük eszközeit az integritás területén. Az új koronavírus terjedése egyszerre okozta egyes ágazatokban a kereslet hirtelen megugrását, a kínálat csökkenését és a globális ellátási láncok akadozását. A korábbról ismert korrupciós sémák megfordultak, az integritási kockázatok mintázata megváltozott. A rendkívüli helyzetben az intézmények választásra kényszerülhetnek az emberi életek azonnali mentése és a szabályok betartása között. A tanulmány rámutat, hogy körültekintő mérlegelésre van szükség a tekintetben, hogy mely szabályokat lehet leépíteni és melyeket indokolt fenntartani. A járványhelyzetben az egészségügyi személyzet a korábbinál is erősebb túlkereslet nyomása alatt látta el feladatát, amely fokozta az egészségügyi korrupció veszélyét. Az ezen a területen felmerülő integritási kockázatok kezelésében egyaránt szerepet játszottak a pozitív gazdasági ösztönzők és a szankciók is. Az orvosi bérrendezés, valamint a hálapénz felkínálásának és elfogadásának szankcionálása fontos integritást erősítő lépések, amelyek jól példázzák a kombinált fellépés szükségességét.

Bővebben

A koronavírus okozta világjárvány elleni küzdelemben országunk azonnal reagált, és összehangolt, szervezett védekezési tevékenységet végzett és végez. A védekezés az egészségügy, a rendvédelem, a honvédelem, a katasztrófavédelem és a területi közigazgatás szerveinek szinkronizált tevékenységét jelenti. Szorosan érinti a szociális ágazatot és az oktatási igazgatást, de jelentős hangsúlyt kap a gazdaság védelme is. A megyei (kerületi) kormányhivatalok, mint általános hatáskörrel rendelkező államigazgatási szervek számos feladatot látnak el a járvány elleni küzdelem időszakában. Kezdetben az egészségügynek szánt védőeszközök kiosztását, a járványügyi döntések meghozatalát, a szociális intézmények, tanárok és egészségügyi dolgozók tesztelését, valamint a gazdaságvédelmi intézkedéseket hajtották végre. A vakcinák megjelenését követően a megyei oltási munkacsoportok a védőoltások ütemezett beadását is szervezik. A tanulmány részletesen bemutatja, hogy a Békés Megyei Kormányhivatal milyen tevékenységeket végez a járvány elleni küzdelemben az alap feladatai ellátása mellett.

Bővebben