A független államiság és az önálló pénzrendszer egymástól elválaszthatatlan kategóriák. Egy nemzet függetlenségét már önmagában is kifejezi, hogy annak uralkodója pénzt veret, vagy parlamentjének felhatalmazása által a központi bank pénzt bocsát ki, amelynek elfogadását a kereskedelmi forgalomban törvény garantálja. Igazodva a nemzetközi pénzügyi gyakorlathoz, évszázadokon át mi magyarok is nemesfém pénzeket használtunk, majd áttértünk a papírosalapú pénzre, amelynek kezdetben még aranyfedezete, később pedig már jobbára az árufedezete dominált. A magyar történelem egyik dicsőséges színfoltja az 1848-49-es szabadságharc, s a felállított új kormány egyik első dolga volt, hogy a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot felruházta a születő új államalakulat pénzének kibocsátásával. Ezzel az ország pénzügyi függetlenségét – hozzá téve a költségvetési jog kinyilvánítását, vagyis az önálló költségvetés megalkotásának jogát –, az önálló állampénzügyek alapját teremtették meg. A Kiegyezés után az osztrák-magyar forint lett a Monarchia törvényes, ezüstalapú pénzneme, amelyet 1892-ben váltott fel az aranyalapú korona. Az I. világháború elvesztését követően megalakuló önálló Magyar Királyság, a Monarchia felbomló alapjain létrehozta a magyar koronát, amelyet súlyos hiperinfláció után fokozatosan stabilizáltak, majd 1927-ben bevezették a magyar pengőt.

Bővebben

Independent statehood and an independent monetary system are inseparable categories. The independence of a nation in is expressed by the fact that its ruler has its own money minted or its central bank, authorized by the parliament, issues money, the acceptance of which in commerce is guaranteed by law. In line with international monetary practice, also we, Hungarians used precious metal coins and then switched to paper money; initially, the gold standard and later mostly its commodity standard dominated. One of the glorious spots in Hungarian history is the War of Independence of 1848–1849, and one of the first tasks of the newly-formed government was to commission the Hungarian Commercial Bank of Pest to issue the currency of the forming national government.¹ The monetary independence of the country – adding the declaration of the budgetary right, that is, the right to create an independent budget –, the fundamentals of independent public finances were laid down. After the Compromise, the Austro-Hungarian forint became the legal, silver-based currency of the Monarchy and was replaced by the gold-based korona in 1892. The independent Kingdom of Hungary, established after World War I, created the Hungarian korona on the disintegrating foundations of the Monarchy, which was gradually stabilised following a serious hyperinflation, and then, in 1927, the Hungarian pengő was introduced.

Bővebben

A kutatás-fejlesztés és innováció (K+F+I), valamint a regionális versenyképesség közöttt pozitív irányú kapcsolat régóta közismert. A felgyorsult technológiai folyamatok és az egyre erősödő innovációs kényszer ugyanakkor egyre több esetben vezet olyan innovációs eredményekhez, amelyek közép vagy hosszú távon nem szándékolt negatív mellékhatásokkal járnak. Ez a globális megatrend vezetett a felelősségteljes innováció fogalmának felértékelődéséhez, melynek célja – leegyszerűsítve – az innovációs outputok nem szándékolt negatív mellékhatásainak minimalizálása. Amennyiben ezt a megközelítést beemeljük az ismert versenyképességi modellekbe, és a hagyományos K+F+I fogalomrendszere helyett a felelősségteljes innováció logikáját alkalmazzuk, akkor a korábbiakhoz képest egy komplexebb képhez juthatunk. Jelen tanulmány célja annak koncepcionális átgondolása, hogy a K+F+I és a regionális versenyképesség közötti közismert pozitív kapcsolatot milyen módon befolyásolja az, ha a kutatás-fejlesztés és innováció a felelősségteljes innováció fogalomrendszerében történik. Azt találtuk, hogy rövid távon a felelősségteljes innovációs modell relatív csökkenést, közép vagy hosszú távon viszont relatív növekedést eredményez a térségi versenyképességben az általános K+F+I modellhez viszonyítva.

Bővebben

A tanulmány fő célja a Széchenyi István Egyetem példáján keresztül bemutatni, hogy milyen prioritásokat érdemes szem előtt tartania a hazai felsőoktatási intézményeknek – különösen a nem fővárosi, orvostudományi karral és kialakult nemzetközi hallgatói közösséggel (kolóniával) nem rendelkező egyetemeknek – a nemzetköziesítési folyamatuk során. A hazai felsőoktatási intézmények nemzetköziesítési stratégiájuk megfogalmazásakor a világgazdasági trendekkel összhangban a „keleti nyitás” gazdaságpolitikájához alkalmazkodtak, azaz angol nyelvű képzéseiken elsősorban az ázsiai – főként kínai – hallgatók toborzására összpontosítottak. Az ázsiai/kínai hallgatók megszerzéséért folyó verseny erősödése (többek között az ázsiai felsőoktatási intézmények látványos fejlődése miatt) és az Ázsiából/Kínából származó hallgatók számának pandémia utáni anticipált csökkenése – a nemzetköziesítési folyamataikban – kihívások elé állítja a hazai felsőoktatási intézményeket, különösen azok fentebb említett csoportját, amelybe a Széchenyi István Egyetem is tartozik. A győri Egyetem a nemzetközi felsőoktatási rangsorokon történő megjelenés és feljebb jutás, a branding (kiemelkedő ipari kapcsolatok), a képzések nemzetközi akkreditációja és impozáns, grandiózus infrastrukturális beruházások révén törekszik a kihívásokra választ adni.

Bővebben

A helyi gazdaságfejlesztés, mint a fenntartható gazdálkodás egyik megnyilvánulási formája, valamint egy bencés apátság közötti kapcsolat vizsgálata első szemlevételezésre irreleváns témának tűnhet, azonban, ha alaposabban megvizsgáljuk a kérdést, már láthatjuk az összefüggések erőteljes meglétét, a fontos kapcsolódási pontokat. Egy bencés apátság felépítéséből és működéséből következően összetett intézmény, mely amellett, hogy fontos kulturális – szakrális központként funkcionál, gazdálkodása révén katalizátorként tud jelen lenni szűkebb régiója társadalmi – gazdasági életében is. Évszázadok alatt fejlődött az a gazdálkodási és kormányzási rendszer, mely mai napig meghatározza ezen ősi intézmények életét, és így a felhalmozott tudás és tapasztalat a jelenkor számára is pozitív gazdálkodási példákkal, jó fejlesztési gyakorlatokkal szolgálhat. A hosszú távú történelmükből fakadó évszázados beágyazódottságuk lehetővé teszi számukra, hogy térségük társadalmi – gazdasági mechanizmusaiban komplex módon részt vegyenek. Az iménti tanulmányban két konkrét példán – az admonti és a tihanyi bencés apátság – vizsgálom egy bencés apátság gazdálkodását, annak fenntarthatósági paramétereit, valamint térségi, társadalmi – gazdasági hatásait. Két, eltérő történelmi fejlődésű és politikai környezetben működő, de korát és alapvető működési mechanizmusait tekintve sok hasonlóságot mutató apátság jó példaként szolgálhat azok térségfejlesztő tevékenységének bemutatására, elemzésére. Milyen helyi gazdaságfejlesztési eszközökkel és programokkal rendelkezik a két vizsgált apátság? Ezek miként hatnak településükön és szűkebb régiójukban? Milyen mértékben veszik figyelembe a fenntarthatósági és környezeti paramétereket? A gazdasági tevékenység miként hat a helyi társadalom, a helyi közösségek mindennapjaira, emeli-e az adott térség életszínvonalát, hozzá járul-e a közjó növekedéséhez? E kérdések mentén, két konkrét példán mutatom be a bencés apátságok lehetséges térségi társadalmi – gazdasági hatásait.

Bővebben

Magyarországon a turizmus meghatározó gazdasági ágazatot képvisel. A 2020-as COVID-19 pandémia azonban mindent megváltoztatott. Tanulmányunk célja a koronavírus belföldi turizmusra gyakorolt hatásának feltérképezése szekunder és primer adatok által. Kvalitatív kutatás (online mélyinterjúk) alapján feltártuk, hogy a koronavírus nem szegte a fiatalok kedvét a szabadidős célú utazástól és az áremelkedés ellenére sem akarnak lemondani a kikapcsolódás ezen formájáról. Kvantitatív kutatásunk segítségével elvégeztük a fiatalok szegmentálását. A VLQ alapján 9 érték került vizsgálatra, amit két faktorba különítettünk el: az önmegvalósítás és a család. Ennek alapján 3 fogyasztói csoportot azonosítottunk: családcentrikusak, semlegesek, valamint az önmegvalósítók. A belföldi utazási szándék leginkább az önmegvalósítókra jellemző. A többség a 10% alatti áremelkedést tartja reálisnak, a drágulás ellenére a megkérdezettek fele utazna belföldön a korlátozások feloldása után. Kutatásunk eredményei kiemelten hasznosak lehetnek a turizmus, vendéglátás iparágban működő vállalkozások számára.

Bővebben

A természetvédelmi területekhez kapcsolódó fenntartható turizmus kereslete és kínálata jelentősen kiszélesedett az elmúlt évtizedekben, de a koronavírus megjelenése súlyos, világméretű gazdasági károkat okoz ebben a szektorban is. Magyarország ökoturisztikai kínálata igen változatos, természetalapú turisztikai célterületnek egyrészt nemzeti parkjaink, másrészt az önkéntes, civil szervezetek által fenntartott tájegységek, natúrparkok, geoparkok számítanak. Az ökoturizmus fontos szerepet tölt be a belföldi turizmusban, és a nemzeti parkok látogatói forgalma, bevétele és kiadása alapján jelentősége minden területen növekedett 2019-ig. A turizmus fejlesztésében a támogatási programok lényeges anyagi erőforrásokat jelentenek. Magyarországon számos támogatási formát ismerünk, amelyek különböző területek fejlesztéséhez járulnak hozzá. Kutatásunk a turizmusfejlesztési támogatások jelentőségét, csoportosíthatóságát, valamint számviteli elszámolásait vizsgálja.

Bővebben

A COVID-19 szinte egyik pillanatról a másikra mindenki életét megváltoztatta. Az egész világ felbolydult, hirtelen zárultak le a határok, szűntek meg légi-, és egyéb közlekedési eszközök járatai, alakultak ki karanténos helyzetek, zártak be üzletek, álltak le termelő-, és szolgáltató vállalatok, jutottak a teljes ellehetetlenülés helyzetébe eddig virágzó ágazatok. Becsukódtak a képzési intézmények ajtai – a bölcsődéktől a felsőoktatásig –, az egészségügyi – és segítő rendszerek leterheltsége az elviselhetetlenség határait súrolta, családok, emberek életét hozta nehéz helyzetekbe, beszűkítve – minden tekintetben – életterüket, létezésük hétköznapi feltételrendszereit.

Bővebben

A tanulmány megállapítja, hogy a kibocsátást, a jövedelmeket és a gazdasági növekedést nemcsak a termelési tényezők (tőke, munka, emberi tudás, természeti erőforrások) hozzák létre és tartják fenn, hanem abban kulcsszerepe van a vállalkozások üzleti- és a nemzetgazdaságok támogató növekedési modelljeinek is. A vállalkozók és a gazdaságstratégiai döntéshozók értékalkotásban játszott szerepe az üzleti és növekedési modelleken keresztül érvényesül. Elméleti értelemben az üzleti és növekedési modellek az értékláncok alapján értelmezhetők, amelyeket a mikroökonómiában már a hetvenes évek óta alkalmaznak. A vállalkozói szektoron belül a gazdasági növekedés létrehozásában az élenjáró és a követő vállalkozásoknak egyaránt fontos szerepe van. Az élenjárók radikálisan átalakítják vállalkozásaik üzleti modelljeit, amíg a követők az élenjárók üzleti modelljeit saját túlélésük érdekében adaptálják és ezzel a növekedési hatást kiszélesítik és egyben el is mélyítik.

Bővebben

A bankrendszerek stabilitása minden nemzetgazdaság számára alapvetően fontos követelmény. A bankrendszerben fellépő instabilitás és a nyomukban járó esetleges bankcsődök fertőzési láncon keresztül az egész gazdaság működésére veszélyt jelentenek. A 2008-2009-es válság is rávilágított a bankrendszerek sérülékenységére, s kiváltotta annak igényét, hogy a korábbiaknál is szigorúbb tőke- és likviditási előírások vonatkozzanak a bankokra. A szabályok szigorítása a „túlszabályozottság” veszélyét is magában hordozhatja, ami már a pénzintézetek jövedelmezőségét is ronthatja. A tanulmány a 2008 és 2019 közötti időtávon vizsgálja az Európai Unió és hazánk bankrendszerének jövedelmezőségében végbement változásokat, valamint azt, hogy a szigorodó előírások milyen hatással voltak a nemteljesítő hitelek arányára.

Bővebben

Az utóbbi évtizedekben a tudás nem csupán a vállalatok életében vált stratégiai erőforrássá, hanem mára már meghatározó szerepet tölt be az élet különböző területein, legyen szó oktatásról, innovációról, különböző fejlesztési folyamatokról és ezáltal magáról a gazdasági növekedésről. Habár a téma nemzetközi szinten már régen bekerült a köztudatba, jelentőségét és szükségességét még sok esetben hangsúlyozni kell. Jelen tanulmány fő célkitűzése, hogy bemutassa a tudás- és innovációmenedzsment azon dimenzióit és folyamatait, amelyek hatással vannak a vállalatok pénzügyi és nem pénzügyi teljesítményére. Az elemzés 300 Malajziában működő nagyvállalattól összegyűjtött adatokon alapul. Az eredmények igazolják, hogy a mintában szereplő vállalatok nagy arányban alkalmazzák a tanulmányban ismertetett folyamatokat, és ezek jelentős hatással vannak a szervezeti teljesítményre, akár a pénzügyi, akár a nem pénzügyi teljesítményt vizsgáljuk. Az eredmények emellett hozzájárulnak a szervezeti teljesítmény magasabb szintű megértéséhez és új kutatási irányok kijelöléséhez is.

Bővebben

A tanulmányban a szerzők kimutatják, hogy az informatika elterjedésével a munka világába is betört az elektronika és az elektronikával összefüggő digitális platformon keresztül számos új munkavégzési és vállalkozási forma alakult ki, amelyek a vállalkozás, az önfoglalkoztatás és a munkaviszony határán mozognak. A tanulmány azt elemzi, hogy e formák közül melyek inkább vállalkozások és melyek inkább munkaviszony jellegűek.

Bővebben

Az önvezető autók jelenlegi ismereteink szerint extrém módon fogják felforgatni minden civilizációban élő ember napi életvitelét és több évtizedes megszokásait. Annak ellenére, hogy az önvezető autók technológiai fejlesztése már az utolsó teszt fázisban van, az emberiség felkészültsége a technológia fogadására ettől jelentősen elmarad. Ráadásul a társadalmi megítélés nemek szerint korántsem homogén: a fejlett országokban a nők szignifikánsan elutasítóbbak az önvezető autókkal kapcsolatban, ami lassíthatja vagy akár veszélyeztetheti az önvezető technológia piaci elterjedését. Tanulmányunk célja, hogy feltárja a magyar nők önvezető autókkal kapcsolatos attitűdjének tipikus mintázatait és azok mögöttes tendenciáit, valamint ezek ismeretében javaslatokat fogalmazzon meg. Eredményeink rámutatnak arra, hogy az önvezető autók innovációs folyamatába integrálni kell társadalomtudományi aspektusokat is, különös tekintettel a markáns jellegzetességet öltő szegmensek sajátosságaira.

Bővebben

2021-ben Magyarországon belpolitikai polémiához vezetett a kínai Fudan Egyetem tervezett magyarországi campusának ügye. Ennek kapcsán ez a kitekintés a következő kérdésekre keresi a választ: 2021-ben a világ különféle egyetemi rangsorait mely egyetemek vezetik?; Az egyes rangsorokat milyen szempontok alapján állítják össze? A magyar egyetemek milyen pozíciót foglalnak el ezeken a listákon – és milyen pozíciót foglal el a Fudan Egyetem –?

Az egyetem-fejlesztési stratégiáknak milyen szempontokra célszerű helyezni a hangsúlyt, ha ezeken a listákon jobb helyezést szeretnének elérni? Ezt a kis áttekintést elolvasva mindenki – saját belátása szerint – állást foglalhat abban a kérdésben, hogy szüksége lehet-e a magyar felsőoktatásnak egyetem-importra.

Bővebben

As economic globalization is deepening, a new international division of labor emerges, which is, to a large extent, realized in the form of FDI. Sino-US trade is in the state of fast development, and foreign direct investment in China also goes through large-scale expansion in the meantime. With its huge market potential, broad development prospects and increasingly improved investment environment, China has attracted an increasing number of foreign investors to invest in China, thus China is gradually becoming a great power utilizing foreign investment. Foreign-funded enterprises in China play a significant role in the import and export trade between China and the United States and the development of Sino-US trade. The rapid growth of China-US trade is largely benefited by the rapid development of foreignfunded enterprises in China. In the long run, foreign direct investment in China has a great impact on Sino-US import and export trade. In this paper, the correlation between the volumes of foreign investments in China during the period between 1983-2019 and the Sino-US import and export trade is analyzed, and based on the co-integration relationship between foreign direct investment in China and the Sino-US import and export trade, it comes to a conclusion that foreign direct investment in China plays a catalytic role in both import and export trade between China and the United States, that is, foreign direct investment has a stimulating effect on Sino-US import and export trade, resulting in China’s ever-expanding trade surplus with the United States.

Bővebben

Hamza Gábor a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Polgári Szemlében közölt történelmi arcképcsarnokának újabb állomása James Bryce munkásságát veszi górcső alá.

Bővebben

Az Európai Unióban széleskörű vita folyik az állami szuverenitás jelenlegi szerepéről és jövőbeni fontosságáról. A kulcskérdés a nemzetállamok szerepe az interdependens szuverenitás további fejlesztésében. Ez a tanulmány kapcsolódik a vitához a magyar állami szuverenitás és a szuverenitás etnikai hátterének történeti áttekintésével, annak néhány összefüggésére összpontosítva az elemzést. A tanulmány célja, hogy hozzájáruljon az Európai Unióban folyó nemzetközi vitához a történeti adalékok elemző-értékelésével a magyar etnikai identitás és az állami szuverenitás történelmi trendjeiről és arról, hogy az európai hatalmak hogyan mutatják be a magyarságot és hogyan értékelik a magyar állam szuverenitását.

Bővebben

A gender kifejezést, de még inkább a tartalmát, hatalmas zavar és káosz övezi. A tanulmány a gender és a gender tudomány felfogásának történeti fejlődését elemzi. Vizsgálja napjaink gender ideológiájának funkcióját és következményeit. Bemutatja a gender különféle felfogását és hatását a társadalmi szocializációs folyamatra, a nemzet jövőjére. Tudományos értelemben a gender a nők és a férfiak biológiai alapú társadalmi meghatározottsága, ami a szocializáció folyamatában érlelődik. Napjainkban a gender tudományos fogalma és tartalma átértékelődött, a politika szolgálatába állították az érdekeltek. A normalitást átíró gender ideológia nemi identitásként, vagy szexuális orientációként értelmezi, ezzel utat nyit a közel száz féle gender számára. Funkciója, hogy lerombolja a nemzet tartópillérét képező, a nőre és férfira épülő családmodellt. Ezzel az egészséges és életképes nemzet fennmaradását lehetetleníti el.

Bővebben

Az értékes és igényes médiatartalom az oktatásban az intenzív képességfejlesztés mellett elősegítheti a tanulók motivációját, a flow élmény kialakítását, és formálója lehet a diákok személyiségének is. Bár a film pedagógiai alkalmazására már a 20. század elején sor került, a filmpedagógia, illetve a megfelelő filmzenei tartalom kevésbé kidolgozott a zenei nevelésben. Az általunk javasolt néhány filmzene egyrészt kapcsolódik a diákok tanulmányaihoz és mindennapjaihoz, másrészt alkalmas a zenei ismeretelemek – hangszerek, hangszercsoportok, kórustípusok, műfajok, stílusok – közvetítésére. Kutatásunkban felsős tanulók filmzenei ismereteit vizsgáltuk (N=94). A tesztben szereplő filmzenéket a tanulók közel 90%-a felismerte, 90%-a ismeri a kapcsolódó filmeket is, melyek zenéit több, mint 80%-uk kedveli. A felsősök 84%-a szívesebben hallgat olyan zenét, amit korábban már hallott egy filmben.

Bővebben

A második világháború befejeztét követően az ország mindinkább sodródott a szovjet befolyás erősödése és a kommunista pártállam kiépülése felé. A koalíciós éveket követően 1948-tól teljesen világossá vált, hogy az ország társadalmi, politikai- és gazdasági berendezkedését a szovjet mintára kiépülő kommunista diktatúra és az azt fenntartó nomenklatúra által meghatározott keretek fogják megszabni. Az új kommunista hatalom a társadalom- és a gazdaság minden szegmensét irányítása alá akarta hajtani, amihez szükséges volt a társadalmi intézmények- és a teljes gazdaság államosítására, valamint a javak kollektivizálására. Az új vallásellenes és ateista államhatalom fő ellenségnek a különböző felekezeteket és egyházakat jelölte meg, amelyek anyagi és szellemi javai minél hamarabb kisajátítandók, eszmei értékei elpusztítandók. 1948 nyarán megtörtént az ország oktatási intézményeinek jelentős hányadát kitévő egyházi fenntartású iskolák államosítása, új állami tantervek kidolgozása, amely folyamatnak a győri bencés gimnázium is áldozatul esett. 1948 szeptemberében az intézmény Állami Czuczor Gergely Általános Gimnázium néven kezdte meg a tanévet és lett két évig ezáltal a város egyik szekularizált oktatási intézményévé.

Bővebben

A tanulmány először a magyar katolikus közoktatás, majd a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium 1950-től a rendszerváltásig terjedő történetét, működésének kereteit ismerteti. A vizsgálódás fókuszában az 1970-es évek állnak. A szerző ezt három jelenségkör vizsgálatán keresztül mutatja be: (1) az intézménybe jelentkező diákok számának, (2) földrajzi származásának és (3) társadalmi hátterének változásán keresztül. Forrásként a győri bencés gimnázium igazgatói irattárában található anyakönyveket, törzslapokat és tantestületi értekezleti jegyzőkönyveket használta fel. Utóbbiakhoz – sokszor, de nem mindig – csatolták a félév végi, év végi létszámalakulást és tanulmányi statisztikákat. A változások okait egyrészt a köztörténetre vonatkozó szakirodalom segítségével, másrészt hivatalos és nem hivatalos iskolai dokumentumokból nyert információk felhasználásával, harmadrészt idősebb szerzetestársaktól nyert adatok alapján, negyedrészt (mint az intézmény öregdiákja) saját tapasztalatai segítségével próbálta megvilágítani. A három tényező változását vizsgálva jól kirajzolódnak a diktatúra (1950-1990) idejének belső korszakhatárai (puhulás és bekeményítés), majd a ’70-es évek végétől, a ’80-as évek elejétől a magyar társadalom lelki igényei.

Bővebben

Jelen dolgozatban Hevesy György (1885-1966) jeles magyar kémikus, sokoldalú kutató és egyetemi tanár életének és munkásságának rövid összefoglalóját közöljük. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Berlinben végezte. Manchesterben Rutherford laboratóriumában dolgozott, amikor a világhírű fizikus a következőt mondta neki: „Nos, fiam, ha megérdemled a sót a levesbe, a sugárzó RaD atomokat különítsd el ettől a sok piszkos ólomtól!”. Hevesy noha rutinos vegyész volt, nem sikerült, de fölfedezte a radioaktív nyomjelzést és emiatt Hevesy, napjainkban a nukleáris medicina megalapozójának tekintik. Koppenhágában Costerrel felfedezték a periódusos táblázat hiányzó 72. elemét, melyet Hafniumnak neveznek. E felfedezésről 1922. december 9-én telefonon értesítették a Stockholmban tartózkodó Niels Bohrt, aki 1922. december 10-én a Nobel előadásában jelentette be e szenzációs felfedezést, amely egyik kísérleti bizonyítéka az ő kvantum számokon nyugvó elvének. 1943-ban, Hevesyt kémiai Nobel-díjjal tüntették ki „a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért”.

Bővebben

Jelen recenzió Halmai Péter Európai gazdasági integráció című (2020) több száz oldalas, nagyon részletes és adatgazdag művének ismertetésére vállalkozik. A könyvismertetés a mű összefoglalásán túl értékeli a monográfia legfontosabb fejezeteit, de azokat elsősorban a saját témája, a pénzkibocsátás jogának szempontjából elemzi. A recenzió írója külön is foglalkozik a közös valutával kapcsolatos részekkel, továbbá kitér azokra a nemzetközi forrásokra, amelyekre Halmai Péter művében támaszkodik. Mivel Halmai Péter műve tankönyv is, külön ki kell emelni a szöveg magas színvonalú megszerkesztettségét és a közérthetőségét.

A recenzió szerzője törekszik arra, hogy saját hozzászólásait szakirodalmi hivatkozásokkal támassza alá, ezzel is bővítve a monográfia szakirodalmi spektrumát.

Bővebben

Jelen tanulmány célja azon munkavállalói juttatások bemutatása, amelyek a nemzetközi és a hazai közszolgálatban egyaránt meghatározzák a tisztviselők szociális biztonságát. A cikk kiindulópontja a nemzetközi közszolgálat egyik szereplőjének, az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Személyzeti Rendeletek és Szabályok (UN Staff Regulations and Rules, továbbiakban: személyzeti szabályzat) nevű belső „munka törvénykönyvén” alapuló sajátos gyakorlata. Rendszertanilag követi a személyzeti szabályzat dogmatikai felépítését, és ehhez teszi hozzá összehasonlító jogi értékelésben a hazai jogtechnikai megoldásokat. A leírtakat értékelve arra a következtetésre jutunk, hogy a szociális ellátások terén nincsenek nagyobb különbségek sem aközött, hogy nemzeti vagy nemzetközi foglalkoztatásról van szó, sem pedig aközött, hogy pontosan milyen jellegű juttatásokhoz férhetnek hozzá az érintett tisztviselők.

Bővebben

Az innováció és innovációs ökoszisztéma kifejezéseket gyakran halljuk a médiában, akadémiai, valamint munkahelyi közegben egyaránt, ugyanakkor arról kevés szó esik, hogy a fenti fogalmak pontos jelentésében nincs konszenzus a tudományos szférában. Ezzel összefüggésben a tanulmány egyik célja, hogy bemutassa a fenti fogalmak koncepcionális kereteit, rámutatva arra, hogy a fogalmak értelmezése az új kutatási eredmények nyomán dinamikusan változik és bővül. A szerző másik célkitűzése, hogy a tanulmányban ismertesse a civil szféra komplex szerepét a Triple Helix és Quadruple Helix ökoinnovációs modellekben, kiemelve az állami szféra szerepét és feladatait az együttműködések menedzselésében. Az olvasó a tanulmány utolsó részében a KINCS (Közösségi Innovációs Csatorna) applikáció tervével ismerkedhet meg, amellyel a szerző egy online közösségi innovációs fórum kialakítását javasolja a Quadruple Helix modell gyakorlati megvalósításaként.

Bővebben

Az információbiztonsági tudatosság napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bír. Már régóta közhelynek számít, hogy az információbiztonság területén a humán faktor, tehát a felhasználó maga a leggyengébb láncszem. Hiába védjük rendszereinket a legmodernebb és legerősebb fizikai és logikai védelmi intézkedésekkel, ha az elektronikus információs rendszereket használók nem tartanak lépést a technológiai fejlődéssel, illetve nem kellően tudatosak és elővigyázatosak a rendszerek használata során. A felhasználók digitális és információbiztonsági tudásának, kompetenciáinak fejlesztésére a tudatosítási programok nyújtják a leghatékonyabb megoldást. Számos vizsgálat megerősíti azt a tényt, hogy a tudatosítás módszerei közül azok a technikák bizonyulnak a leghatékonyabbnak, amelyek gyakorlatias, élményszerű tanulási lehetőséget biztosítanak a felhasználók számára. Egyetlen magyar nyelvű tudatosító applikációként, a 9-13 éves korosztály számára fejlesztett Mongu for Teen sikeressége is bizonyítja, hogy egy gamifikált alkalmazás képes pozitív irányba befolyásolni a felhasználók biztonságtudatosságát.

Bővebben

Today's urban policies in Central and Eastern Europe place an increasing emphasis on cultural and creative activities, as the industrial activity is not always sufficient for the development of cities – and thus the regions run by them – and needs to be supported by tourism, especially cultural tourism. Organising cultural events, art festivals and happenings has a major impact on the development of the urban milieu. Today, events and festivals make a significant contribution to shaping the cultural image of a city. The key to the successful organization of festivals is the knowledge of the target audience, the differentiation, the most accurate segmentation of consumer groups. The present study showcases a detailed and comprehensive visitor analysis through 31! 3 Rivers, 1 Island Total Art Happening organized by Győr in Hungary. The organizers aimed to rethink and consciously use the genre (happening instead of festival) to differentiate the event effectively, and to create a unique image, consciously building on the needs of a young target group, with a new emphasis on visuality.

Bővebben

Climate change and the depletion of natural resources are the two most pressing global problems of our time. Finding ways to solve the problem of climate change and conservation of natural resources has led to the creation of a global business model with a very fast growth rate – a circular economy. In a circular economy, the most important thing is not material flows or waste, but much more valuable methods, such as maintenance, reuse and recycling of equipment. The circular economy creates new and unprecedented opportunities for wealth and prosperity and is a major driver for achieving the UN 2030 agenda and the goals of sustainable development.

Bővebben

A tanulmány célja végigjárni a diákok mindennapjait a Rákosi-, és Kádár-korszakban, egészen kisgyermekkortól az egyetemistákig, megvizsgálva a szocialista ideológia hatását az oktatásukra. A diákok mindennapjai gyökeresen megváltoztak a szocialista diktatúra hatására, legfőképp, mivel a legtöbb intézmény állami kézbe került, az oktatást pedig az ideológia terjesztésének szolgálatába állították. A dolgozat kitér az oktatási intézményrendszeren túl a tananyagokra, a kisdobos és úttörő mozgalmak jellegzetességeire, de elemzi az iskolás élet tanulmányokon túli körülményeit, mint az öltözködés vagy az étkeztetés, valamint a nyári szünet tevékenységeit is. A dolgozatnak nem célja a törvényi szabályozás vizsgálata, sokkal inkább a gyakorlatban megvalósuló, mindennapi oktatás jellemzőit taglalja, korabeli visszaemlékezések és tudományos, szakmai elemzések alapján.

Bővebben