A győri 31! – 3 folyó, 1 sziget, összművészet happening

Polgári Szemle, 16. évf. 4–6. szám, 2020, 435–449., DOI: 10.24307/psz.2020.1035

Összefoglalás

Győr jelentős ipari múlttal, az iparhoz és a sportturizmushoz kapcsolódó jelennel, kulturális és kreatív jövővel rendelkező nagyváros. A győri Négy Évszak fesztiválsorozat és egyéb rendezvények minden évszakban pezsgő közösségi térré varázsolják a város utcáit, kedveltek a helyi és a környékbeli lakosok körében. A 31! – 3 folyó, 1 sziget, összművészet elnevezésű rendezvényt 2018 óta szervezik azzal a céllal, hogy a fiatal generáció (Y, Z) számára nyújtson igényes, modern szórakozást számos művészeti ág bevonásával. Jelen tanulmány megírásával célunk a Győr város egyik legújabb happeningjéhez kapcsolódó tudományos tanulmányok, szakirodalom feldolgozása mellett az általunk végzett lakossági kérdőíves kutatás részletes elemzése és a következtetések levonása.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: R1, Z1, Z32, Z33
Kulcsszavak: Győr, fesztivál, X, Y, Z generáció, kulturális és kreatív város, kultúra, összművészet

The Mission of a Combined Arts Festival Organised for Young People
The 31! – 3 Rivers, 1 Island Combined Arts Festival of Győr

Summary

The city of Győr has a significant industrial history and at present it has a substantial industrial and sports tourism activity, while its future will rely on culture and creativity. The Four Seasons Festival series and other events held in Győr transform its streets into a vibrant public space and are appreciated by local citizens. The 31! – 3 rivers, 1 island, combined arts festival is a brand new event, first organized in Győr in 2018, with the aim of providing a sophisticated and meaningful, yet modern entertainment to the young (Y and Z) generations, involving numerous forms of art. The aim of this study is to draw basic conclusions by a detailed analysis of a residential questionnaire we carried out and to process scientific studies and literatures related to Győr’s newest festival, which will mainly attract the younger generation.

Journal of Economic Literature (JEL) codes: R1, Z1, Z32, Z33
Keywords: Győr, festival, X, Y, Z generation, cultural and creative city, culture, all art

Bevezetés

Győr kulturálisfesztivál-kínálata sokszínű, számos rendezvény nyújt a társadalom széles rétegének kikapcsolódást, közösségi élményt. A városban áprilistól szeptember végéig szinte minden hétvégén rendeznek egy-egy kulturális rendezvényt/fesztivált, így a helyi kulturálisrendezvény-piac pezsgőnek mondható. 2018 előtt a győri fesztiválélet egyik piaci rése az Y, még inkább a Z generációs célközönségű, művészeti szinergiákat magában foglaló rendezvény volt, melynek köszönhetően létrejött a 31! – 3 folyó, 1 sziget, összművészet happening. A happening igazi közösségi élményelem, lelki és szellemi erőforrás, mely teret enged az ifjúsági kultúra azon aktuális áramlatainak (pl. fiatal művészeti alkotások, fotó, fiatalokat érintő globális témák: fenntartható fejlődés stb.), amelyek csak kis szegmenseket érintenek, de az egyes irányzatok mentorálása sok esetben új rétegeket is bevon.

A koronavírus-járvány miatti védőintézkedések alapvetően megváltoztatták a kultúrafogyasztást. Tanulmányunk a 31! összművészeti happening példáján keresztül mutatja be a fiatal generáció kultúra iránti fogékonyságát, emellett árnyalt képet fest arról, hogy a fiatalok hogyan viszonyultak eddig a happeningekhez, amely egy későbbi összehasonlító helyzetelemzés alapját képezheti.

Elméleti háttér

Az utóbbi évek során jelentősen megváltozott a fiatal generáció gondolkodásmódja a kultúrával és a szórakozással kapcsolatban. Mára otthonról is elérhetővé váltak olyan kulturális termékek, mint a zene, a film, a koncertek vagy színházi előadások, úgy, hogy ki sem mozdulunk otthonról. A mai fiataloknak is fontos a társas szórakozás, azaz igény van a szociális és közösség iránt, ennek köszönhetően alakult ki a sok évvel ezelőtt a világon mindenütt a fesztiválkultúra, amely szórakozás, a közösségbe való tartozás és a kulturális értékek terjesztője is (Sulyok–Sziva, 2009). A fesztiválok jelentős szerepet játszanak a kultúra demokratizálódásában, az értékek és az újdonságok tömegekhez való kiközvetítésében, az új művészeti irányzatok bemutatásában és képviselésében, a valahová való tartozás érzésének megteremtésében, valamint a tolerancia fejlesztésében. Ugyanezeket az értékeket közvetítik a „happeningek” is. A műfajt elsőként Amerikában Allan Kaprow különítette el, aki a hagyományos művészetektől elrugaszkodva szeretett volna teret nyújtani az akkori új, hibrid művészeti ágaknak. A happening szó definíciója is tőle származik, mely „egy olyan, időben zajló, összefüggő cselekmény nélküli eseménysor, amely magában foglalja a véletlen és a megtervezett mozzanatokat, a művészeti aktivitást és általában a közönség bevonását is”. A happening műfaja Európa-szerte a hatvanas évektől terjedt el.

A happeningek szellemi értéket teremtenek, inspirálóan hatnak mind a közönségre, mind a fellépőkre. A happeningen való részvételnek szimbolikus tartalma is van, és státuszjelleggel bírhatnak (Makranczi et al., 2019), amennyiben a rendezőknek sikerül a megfelelő csatornákon elérni a célcsoportot, hiszen a fiatalok kommunikációs stratégiája, információszerzési felületük az infokommunikációs eszközök elterjedése óta teljesen átalakult. A 31! happening célcsoportja az Y és Z generáció, az ún. digitális bennszülöttek és a Facebook-nemzedék, akik kisgyermekkorban találkoztak már az internettel, erős médiafüggés jellemző rájuk. A Z generáció már beleszületett a webkettes (második generációs internetszolgáltatás) közösségi hálózati tér teljességébe, így sok esetben az internetes hálózatnak nemcsak fogyasztói, de tartalomszolgáltatói is (Nagy–Fazekas, 2016). Egyszerre több csatornát is használnak (multitasking), mely éppúgy igaz a hazai, mint a nemzetközi fiatalságra, vagyis globális fiatal kultúrát fogyasztók (Rab et al., 2008).

A fesztiválok, happeningek fontossága megkérdőjelezhetetlen, ma már a fiatal generáció számára alapszükséglet (élménytársadalom), menő szabadidős program, piacra vihető, versenyképes termék (Szabó, 2014). A rendező település neve is gyakran szorosan összefonódik a rendezvénnyel, jelentős imázsépítő, városmegújító szerepe van, sok esetben a település fejlődésének kulcsa. A városokban megrendezett fesztiválok többsége ingyenes, mely lehetőséget ad a közösségi kapcsolatok ápolására, a lokálpatriotizmus erősítésére, és számos esetben jelentős turisztikai hozadékkal is járnak (Jászberényi–Ásványi, 2016). Győrben az elmúlt időszakban egy mintaértékű együttműködési modell jött létre, mely partnerségbe hívta a városban érdekelt gazdasági, kulturális, tudományos, térségi stb. szereplőket az integrált városfejlesztés koncepciója jegyében (Fekete, 2018b). A fesztivál így a gazdaságilag egyik legjelentősebb magyar városban valósul meg, ahol a járműipar kiemelt szerepvállalása révén jelentős bevételek képződnek, melyet a város a kulturális élet fejlesztésére is visszaforgat (Fekete– Rechnitzer, 2019), ráadásul a városfejlesztési projektek jelentős része új kulturális létesítmények létrehozását, illetve a meglévők felújítását is szolgálja (Fekete, 2018a).

A 31! happening rövid bemutatása

A 31! – 3 folyó, 1 sziget, összművészet egészen fiatal rendezvény, első ízben 2018-ban rendezték meg. Alkalmanként hét művészeti ág kapott lehetőséget a bemutatkozásra: a zene, a tánc, a fotó, az irodalom, az építészet, a képzőművészet és fényművészet. Különlegessége, hogy minden művészeti ág programja kitett volna egy önálló fesztivált is (mikrofesztivál). A művészeti vezetők kiválasztásánál alapfeltétel volt a helyi művészek vagy helyi szakemberek/művészek bevonása. A rendezvény helyszíne Győr egyik legszebb része, a Radó-sziget, amely a fiatalok közkedvelt találkozóhelye a mindennapokban is.

A rendezvény minden évben konkrét téma köré épült: 2018-ban, az Európa Kulturális Fővárosa 2023 pályázat évében, a pályázathoz kapcsolódóan az „Áramlás/Győr a folyók városa” téma köré. 2023-ban magyar város lesz Európa Kulturális Fővárosa, a nemzetközi zsűri 2018-ban, a kiválasztási rendszer második fordulójában Veszprém mellett döntött Debrecen és Győr ellenében. Mindazonáltal Győrben jelentős kreatív energiákat szabadított fel a pályázati felkészülés időszaka (Fekete–Morvay, 2019), melyben a 31! happening is jelentős szerepet játszott. 2019-ben a „Titok” volt a happening témája, melyre azért esett a választás, mert a közös titok fűzi össze legszorosabban az embereket az élményeik által, pontosan úgy, ahogy a művészeti vezetők kötik össze e témát a hét művészeti ággal. A szervezők elkötelezett hívei a környezetvédelemnek és a fenntartható fejlődésnek, ezért a 2020-ra tervezett téma a „Természet/ Nature” lett volna. A happening 2020-ban szervezési gondok és Magyarország kormányának döntése értelmében, a világméretű egészségügyi veszélyhelyzettel kapcsolatos iránymutatásokat követve, elmaradt.

A 2019-es év legsikeresebb programjai a következők voltak: a #VersChat program, ahol Győrhöz kötődő fiatal, a Műhely folyóiratban publikáló szerzők mutatták be kifejezetten erre az alkalomra írt verseiket. Az Irodalmi Chillezgetősben könyvbemutató és zenés irodalmi délután várta az irodalomkedvelő közönséget. Ezenkívül a társasjátékok szerelmeseire is érdekes programok vártak, hiszen kimondottan erre a rendezvényre készültek újragondolt asztali játékok, illetve egy óriás jenga is, amelynek segítségével DIY-versek születhettek a rendezvény ideje alatt. Nagy szerepet kaptak a közösségi események: festés, rajzolás, élményfestés. Természetesen most is számos helyi vagy helyi kötődésű művész települt ki a rendezvényre. 2018 után Magyarország élvonalbeli hiphop tánciskolái 2019-ben ismét részt vettek a 31! happeningen workshopokkal, bemutatókkal. Ismét megrendezték az All Styles Battle-t, emellett egy újdonság is bekerült a repertoárba, a Breakin’ Battle. Sötétedés után fényköntösbe öltözött a Radó-sziget: többek között a csodálatos Atlantisz kelt életre a győri Püspökvár falára. Titkok öltöttek formát fényekben a Bécsi kapu téren. Az évnek csak ebben a szakaszában volt látható a különleges, egyedi, alapvetően rejtőzködő organizmus, a fénylő „Győri Juhar” (famapping), amely a 31! éjszakáin megnyitotta a tudás kapuját, és egészen lélegzetelállító, holografikus látványt nyújtott. Újjáéledt a Radó-szigeten található Vénusz-szobor, az ősi istennő legendája egy interaktív szoborvetítés által. Két óriás fényinstalláció is a helyszínre érkezett. A Radó-sziget árnyas fái alatt, lampionok hangulatos fényei mellett igazi, egyedülálló koncertélmények vártak a félszigetre látogatókra. A rendezvény fiatal kora ellenére már három védjeggyel is büszkélkedhet: EFFE Label, amely az Európai Fesztiválszövetség által adott Minőségi Európai Fesztivál cím (védjegy), illetve két Városmarketing Gyémánt Díj.

A rendezvény elsődleges missziója, hogy a fiatalok a kulturális és kreatív „ipar” iránt fogékonnyá, a későbbiekben a kultúra és a művészetek iránt érdeklődő felnőttekké váljanak. A 31! rendezvény hosszú távú hatása a kultúrában, illetve a fiatal generáció társas kapcsolatainak ápolásában rejlő katalizátorszerepe már az első alkalommal is mérhető volt.

A kutatás módszertana

Két kérdőíves megkérdezésen keresztül vizsgáltuk az alanyok attitűdjét, motivációit, orientációit, így az alkalmazott vizsgálat alkalmas leíró, felderítő és magyarázó célokra is. A kérdőív további előnyei – melyet maga Babbie (1998) is ír – a költséghatékonysága, a személyes tér meg nem zavarása, kitöltésének kényelmessége, konklúzió levonásának lehetősége, irányítható valószínűségi mintavétel, statisztikaállítási képesség, pontosság, kitöltői szempontból értendő anonimitás, nagy elemszám feldolgozása, kérdései sokaságának általános elfogadása.

A minta bemutatása

Kutatásunk alapját két kérdőív adta. A helyi kérdőívet önkéntesek segítségével 235 fő töltötte ki a rendezvény ideje alatt, a Radó-szigeten, papíralapon, melynek kódolása a rendezvényt követő héten történt. A másik kérdőív kitöltésére online felületen volt lehetőség, a Győri Művészeti és Fesztiválközpont platformjain, a 31! Facebook-oldalán, a www.gyor.hu weboldalon, valamint Győr város hivatalos Facebook-oldalán, a rendezvény második napjától kezdődő öt napon át. A sokaságot ebben az esetben 210 fő alkotta. A helyi kérdőív mintája célzott volt, az online térben terjesztett minta nem. A demográfiai adatok felmérését a nemek arányának megállapításával kezdtük. Összesítve a két kérdőívet 161 férfi, 284 nő válaszával a nemek megoszlása 36,18% és 63,82%-ként alakult.

Az átlagos életkor 39 év volt a minta szereplői körében. Ez az átlagos születési év (1980) a nők tekintetében 1979, míg a férfiaknál 1982. A sokaságban az Y generáció képviseltette magát a legnagyobb számban, melyet a Z generáció követett. Legkevésbé (bár koruknál fogva is érthető módon) a veterán és az alfa generáció adott választ (1. ábra).

A célközönség földrajzi elhelyezkedését tekintve, a legerősebb a győri térség. Kijelenthető, hogy országszerte több helyről is érkeznek látogatók a happeningre, nem csupán a közeli 2-3 megye szolgáltatja a teljes közönséget.

A végzettséget tekintve, a diplomások aránya a legmagasabb (42%, 184 fő). A gimnáziumi érettségivel rendelkezők 94-en töltötték ki a kérdőívet (21,27%,) míg a szakmunkásképzőt/szakiskolát végzettek 62-en (14,03%). Az általános iskolások 11,31%-os arányt foglalnak el (50 fő), a jelenleg felsőoktatásban tanulók 8,37%-ot (37 fő), a posztgraduális végzettséggel bírók pedig 3,39%-ot (15 fő). 3 esetben nem történt válaszadás.

Hipotézisek felállítása

A hipotézisek felállításakor elsődleges szempont volt, hogy kutatási eredményeinkként valós képet festhessünk a 31! – 3 folyó, 1 sziget, összművészeti happeningről. Ennek alapján négy hipotézist állítottunk fel, figyelembe véve a happening rövid múltját, a különböző generációk eltérő attitűdjeit, az elsődleges kommunikációs csatornákat és a 31! happening értékrend-befolyásoló erejét.

Kutatási eredmények

A 31! happening ismertsége

Előrebocsáthatjuk azt a pozitív tényt, hogy a 31! – 3 folyó, 1 sziget, összművészeti happening ismert rendezvény. Ezt az első szűrőkérdésünkre adott válaszok igazolják, melyben arra voltunk kíváncsiak, hogy a kitöltő hallott-e már a happeningről. A kérdés online platformra szűkített válaszai alapján 95,2% válaszolt igennel.

Egy happening ismertsége nagyrészt a kommunikáció sikerességén múlik. Fontos, hogy a 31! happening fő célcsoportja, a fiatal, Y és Z generáció időben, hiteles, kedvcsináló információt kaphasson a rendezvényről, és a szervező intézmény, a MÜFE megfelelő platformon, a megfelelő célközönséghez juttassa el az üzenetét. Az intézmény a kommunikációs eszközök széles skáláját használta (integrált marketingkommunikáció). A rendezvény szervezői a fiatal célcsoport széles körű megszólítása érdekében nagy hangsúlyt fektettek az online jelenlétre. A rendezvény saját weboldallal rendelkezik (www.31gyor.hu), amely elsődleges információforrás, és landing page-ként is szolgál. A rendezvényt továbbá két nagy helyi portál támogatja (www.mufegyor.hu, www.hellogyor.hu). Az esemény a célcsoportjából adódóan is rendelkezik Facebook-oldallal, Instagram accounttal és YouTube-csatornával. A rendezvény márkaismertségének növelése érdekében Google Ads kampányok (kereső, display és YouTube) is erősítették az online jelenlétet, amelyeket külső reklámügynökség bonyolított le. A rendezvényen és azt megelőzően, kiemelten a Facebookra és YouTube-ra szánt videófilmek készültek, amelyek a rendezvény népszerűsítésére szolgáltak. A szervezők rendszeresen használták a helyi tv-, rádió- és újsághirdetéseket (print és online egyaránt) a látogatók elérése érdekében, valamint a rendezvényt megelőzően országos tévéreklámspotok is futottak. A hangsúlyos online jelenlét mellett a marketingkommunikáció része az offline kommunikációs eszközök alkalmazása is: húszoldalas, színes programfüzet, különböző méretű plakátok, szórólapok, molinók városszerte és megyei szinten.

A 31! happening kommunikálása több mint 19 különböző csatornán keresztül történt, kutatásunkban pedig felmértük ezen csatornák sikerességét. Fontos szempont volt továbbá a média munkatársaival való jó személyes kapcsolat kialakítása, ennek egyik eszköze egy különleges, újszerű és kreatív sajtótájékoztató megszervezése (szokatlan esti kezdés, kimondottan erre az alkalomra készült eszközök, programok egy részének bemutatása). A teljes minta (helyi és online) adatait vizsgálva kijelenthető, hogy a három legsikeresebb platform a 31! Facebook-oldala/esemény, az ismerősök/ barátok/családtagok ajánlása, illetve a plakátok voltak (2. ábra).

Számos marketingkutatás kimutatta, hogy a Facebook vitathatatlanul hatásos hirdetési felület, mely sikerét saját ismertségének, a Z, X, Y, boomer generációs felhasználóknak, könnyen kezelhetőségének, rengeteg funkciójának köszönheti. Nem meglepő, hogy a vizsgált esemény is ezen platformot tartja számon, mint a leghatékonyabb csatornát: 162 válasz érkezett, mely azt jelenti, hogy a happening Facebook-jelenléte 36,40%-ban járult hozzá az ismertség megteremtéséhez, növeléséhez. Érdekes, hogy más online közösségi média nem teljesített hasonlóan, az Instagram-oldalt például 44-szer említik. Megemlítendők a direkt, az Instagram-netnográfián alapuló adatok, melyek alapján a felület népszerűsége mást mutat az interaktivitás tekintetében (a cikk írásakor 226, a rendezvényhez kapcsolódó hashtaggel ellátott kép található az Instagramon, a hashtagek: #3 folyó, #1 sziget #31gyor, #31győr, #liliomok, #győr; valamint két lokációhasználat: 31! – 3 folyó, 1 sziget, összművészet, valamint Radó-sziget.

A WOM – avagy a szájreklám – nehezen irányítható a kínálati oldal aspektusából, negatív hatása pedig sokkalta erősebb lehet, mint pozitív hatása. A WOM egy egységes, összehangolt kampányokból álló marketingkommunikáció eredménye, melyet – adataink igazolásával mondhatjuk, hogy – a 31! – 3 folyó, 1 sziget, összművészet happening sikerrel vitt végig: a második legmeghatározóbb platformként szolgált (129 összes válasszal, 28,99%), és teljes befolyással bírt. Nem elhanyagolható, hogy a Facebook is – a direkt hirdetéseket leszámítva – erős talaja az e-WOM-nak, mely ugyancsak a „visszhangot” erősíti.

Több socialmedia-felület alkalmazásáról beszélhetünk a 31! esetében. Bár a két elsődleges a Facebook és az Instagram, nem szabad megfeledkezni a YouTube-ról sem (Glozer, 2018; Manovich, 2017). A felhasználók számát összehasonlítva látható, hogy a lemaradása elhanyagolható: a Facebook 2,2 milliárd felhasználóval rendelkezik, míg a YouTube 1,8-cal. Bár Google-termék, a Google+ kudarca után a cégóriás a YouTube-ra helyezte a hangsúlyt, így ez az online felület is bír mindazon jellemzőkkel, melyekkel más közösségimédia-felület (kétoldalú kommunikáció, direkt üzenetváltás lehetősége, tartalommegosztás, visszajelzések, stb.). A YouTube kiemelkedő jelentőséggel bír a Z generáció életében, amely a teljes internetes népesség 40%-át jelenti.

A 31! – 3 folyó, 1 sziget, összművészet happening ismertségének utolsó kérdéseként az asszociációkat mértük fel, mely lényegében a márkához kapcsolódnak. Rengeteg jellemzővel ruházható fel a most már kétéves múltú rendezvény, a leggyakoribbak: a fény (90 említés), a zene (88 említés), a művészet (79 említés), a tánc (54 említés), a szórakozás (39 említés), a hangulat (38 említés), a kikapcsolódás (28 említés). Megállapítható, hogy a márka a megfelelő asszociációkkal bír, a kilátogatók tudatosan választják a 31!-et, tehát a happening pozicionálása sikeres volt.

A hozzáállás vizsgálata

Talán a legfontosabb kérdés mind közül, hogy a látogatók hogyan érzik magukat a rendezvényen. Az elégedettség mutatója a happening tényleges teljesítménye és a látogatók által megfogalmazott elvárások kifejeződését jelenti. A kutatás pozitív eredményt hozott ebben a tekintetben. Az 1-től 6-ig terjedő intervallumskálán (1: nagyon rossz; 6: nagyon jó élmény) történt értékelés során megfigyelhető, hogy a happening résztvevői kifejezetten jó hangulatban töltötték a napjaikat. A helyi kérdőív eredményeit tekintve az átlag 5,33-as értéket mutat, 0,98as szórás mellett. A szórás 1 érték alatti, így igazoltnak tekinthető a „nagyon jó élmény” kategória. Ezt a pozitív hangulatot az online kérdőív is megerősíti: 5,56-os átlagértéket jelöltek a mintaszereplők 0,74-es szórás mellett (3. ábra). A jelenlévők több mint 60%-a nagyon jó élménynek tartotta az eseményt, és alig várja, hogy jövőre is visszatérhessen. A rendezvény a könnyűzenei koncertek, különböző stílusú táncok, fényfestések és installációk, homokanimációk, fotókiállítások, irodalmi és verses előadások széles skáláját kínálta, de nem kevés hangsúlyt fektetett a különféle közösségi programokra és a képzőművészeti workshopokra. A kutatási eredmények a programok sikerességét igazolták, hiszen az értékelés során minden kategória a legmagasabb arányban a 6-os értéket képviselte, vagyis a résztvevők teljes mértékben elégedettek voltak (4. ábra) a művészeti ágak programjaival. Mind közül a legsikeresebbnek a koncertek, a fotókiállítás, valamint a fényfestés, fényinstalláció bizonyultak.

Az „egyáltalán nem elégedett” minősítést a fiatalok körében kevésbé populáris homokanimáció/UV-filccel festés (5,52%), az irodalmi és verses előadások (8,97%), valamint az építészeti installációk (6,75%) kaptak, azonban ezen programok fontossága az összművészeti happeningen megkérdőjelezhetetlen, hiszen a szervezők fontosnak érezték – a mai virtuálisélettér-centrikus világban – a fiatal felnőttek körében a társas kapcsolatok ápolását, a közös élmények, a kultúra iránti pozitív attitűd kialakulásának segítését.

A generációk eltérő attitűdökkel rendelkeznek, így a rendezvény szervezőinek is úgy szükséges összeállítani a programkínálatot, hogy az elsődleges fiatal célközönség (Y és Z generáció) megtalálja a saját szórakozási és kulturális érdeklődésének megfelelő eseményt. A kapott eredmények alapján látszik, hogy még közelebb kell kerülni a fiatal közönség populáris igényeihez, például még populárisabb irodalmárok, verselők előadásainak meghívásával, trendi építészeti installációk felállításával vagy kedveltebb képzőművészeti workshopok kidolgozásával.

Marketingtevékenység

Preferenciák

A preferenciák kialakulásában szerepet játszanak a belső tényezők (valós találkozás vagy használat, fogyasztás hatása), ezt tartjuk a leginkább torzítatlan útnak a preferenciák kialakulásához. A személyek nem képesek minden termékkel, szolgáltatással kapcsolatban személyes tapasztalatot szerezni (sem az idő, sem az anyagi források nem elegendőek), ezért a fogyasztók a külső információforrásokra is hagyatkoznak, melyek lehetnek számukra releváns információforrások és reklámok egyaránt. A leírtak miatt célszerű volt a 31! kínálta programoktól elrugaszkodva, általánosan is felmérni a hasonló művészeti programokkal kapcsolatos megítélést, érdeklődést az 1-től 6-ig terjedő skálán (1: egyáltalán nem érdekel; 6: teljes mértékben érdekel). Az elméletnek megfelelően, a kutatás által szolgáltatott adatok alapján, valamint az 3. táblázat átlagértékeinek különbségét megfigyelve kijelenthető, hogy a 31! pozitív hatással van az elsődleges (belső) preferenciarendszerre, azaz szemléletformáló hatású. Kiemelendő a sokrétűség és a sokszínűség a kitöltők egyéniségében, hiszen minden átlagérték relatíve magas, 1 feletti szórással számolható.

Attitűd

Az attitűd fogalma Allport (1979) szerint „a tapasztalat révén szerveződött mentális és idegi készenléti állapot, amely irányító vagy dinamikus hatást gyakorol az egyén reagálására mindazon tárgyak és helyzetek irányában, amelyekre az attitűd vonatkozik”. Az attitűd nem más, mint egy absztrakció, tárgyait, megnyilvánulási formáit empirikusan tudjuk mérni, ugyanakkor ezen információk tisztább képet adnak a happening látogatóiról. Az attitűdök kognitív komponensei kimutatására skálával mérhető attitűdállításokat sorakoztattunk fel (1: „egyáltalán nem értek egyet”, 6: „teljes mértékben egyetértek”). A szórás magas (minden esetben 1-es érték feletti), azonban az átlagértékek vizsgálata alapján alátámasztható, hogy a „happeningezők” leginkább az alábbi állításokkal értenek egyet:

A fenti attitűdállítások önmagukban egyegy altényezőjeként szolgálnak a három legnagyobb kategóriának. A 31! főprofiljába illik a kulturális érdeklődés kielégítése, a „könnyű” szórakozás kínálata, valamint a közösség összekovácsolása is. Az állítások főkategóriákba sorolása után, valamint az állításokra adott skálaértékeket vizsgálva kimutatható és alátámasztható, hogy mind a három tényező egyformán fontos, a célközönség egészen elhanyagolható arányban mutatott kilengést a kulturális érdeklődés irányába, de mind a három közel azonos fontossággal szerepelt.

Eddig azon asszociációkat ismertettük, melyben a sokaság a fesztivált jellemezte. Amikor a 31! eseményeken szerzett tapasztalatokra kellett előre meghatározott attitűdkategóriák alapján asszociálni, dominált az élményszerzési lehetőség, ezt követte a szórakozási lehetőség. A legkevésbé volt jellemző az önmegvalósítási lehetőség. A kérdés nehézségét adta, hogy egyetlen választ lehetett megjelölni, kiválasztva a válaszadó legdominánsabb elvárását.

Az átlagos happeninglátogató

A marketingelemzések bevett módszere a termékszemélyiség megalkotása, mely során a terméket emberi tulajdonságokkal ruházzák fel, ezáltal megalkotva egy elképzelt személyiséget. A mintanagyság, a válaszok minősége, valamint a leíró statisztikák alapján megszemélyesíthető és leírható a happening átlagos látogatója, aki a következőképpen jellemezhető: győri, Y generációba tartozó, diplomával rendelkező, egyedülálló fiatal nő, aki jól megél a jövedelméből, és még félre is tud rakni. Nem volt ismeretlen számára a happening, mert hallott már róla korábban, és tavaly is meglátogatta a rendezvényt. Az eseményt a Facebookon és plakátokon is látta, de barátokkal, ismerőseivel, családtagjaival is beszél róla. Első körben a fény, a zene és a művészet jut eszébe a rendezvényről. Mind a három napra kilátogatott, mert rendkívül elégedett a 31! happening kínálta programokkal, azonban hiányosnak érzi az étel- és italkínálatot. A fényfestést, a fotókiállításokat, a koncerteket semmiképp sem hagyja ki, emellett a modern táncok, UV-filccel festés és a fotókiállítások iránt is érdeklődik. Összességében azért szereti a 31! összművészeti happeninget, mert nyitott a kultúrára, szereti a közösségkovácsoló programokat és a könnyed szórakozást, és mert nagyszerű élményszerzési lehetőségnek tartja.

Következtetések

Kérdőívünket igyekeztünk úgy megalkotni, hogy megismerjük a 31! célközönségét, annak preferenciáit, sajátosságait, attitűdjeit, a szervezők felé korrekt tényen alapuló visszaigazolást adhassunk, illetve az eredményeinkből következtetve hipotéziseinkre választ kaphassunk.

a) Érdekelnek a könyvbemutatók: Chi²= 0,0001; Eltolódás az idősebb generáció irányába.

b) Inkább zenei fesztiválra járok, mint színházba: Chi²=0,0003; Eltolódás az fiatalabb generáció irányába.

c) Érdekelnek a művészeti fesztiválok: Chi²=0,0224; Enyhe eltolódás az idősebb generáció irányába.

d) Szívesebben járok moziba, mint színházba: Chi²=0,0001; Határozott eltolódás a fiatalabb generáció irányába.

e) A könnyűzenét jobban kedvelem, mint a komolyzenét: Chi²=0,0024; Eltolódás a fiatalabb generáció irányába.

Az eredmények igazolják negyedik hipotézisünket, mely szerint minél fiatalabb egyénről van szó (Y vagy Z generációs), annál inkább a mainstream kulturális és szórakozási lehetőségeket keresi, az idősebb generáció inkább a hagyományos kulturális lehetőségek iránt érdeklődik.

Összegzés

Győrben is egyre nagyobb a közművelődésben dolgozók felelőssége a fiatal (Y és Z) generáció számára társaskapcsolatot erősítő programok szervezésében, a fiatalok világképéhez igazodó, korosztály-specifikus szórakozási igények kielégítésében, hiszen a rendezvények, happeningek közösségiélmény-elemek, lelki és szellemi erőforrások. Fontos teret biztosítani az ifjúsági kultúra azon aktuális áramlatainak, amelyek csak kis szegmenst érintenek, de az egyes irányzatok mentorálása új rétegeket is megragad. A 31! – 3 folyó, 1 sziget, összművészet happening legfőbb küldetése a kultúra, a művészet és a szórakozás közösségteremtő szerepének erősítése úgy, hogy a fiatalok művészeti és kulturális programokhoz, szolgáltatásokhoz való hozzáférését növelje a szabadidő tartalmas eltöltésének biztosításával. Kiemelt szerepet kap a happeningen a kulturális és kreatív értékteremtés és ízlésformálás, vagyis a szórakozva tanulás lehetőségének biztosítása, elsősorban a fiatal generáció számára.

A happening alapvető missziója, hogy a fiatalok a kulturális és kreatívipar iránt fogékonnyá, a későbbiekben a kultúra és a művészetek iránt érdeklődő felnőttekké váljanak. Ezért is született meg a rendezvény, amely amellett, hogy élményt, szórakozást, kikapcsolódást nyújt, az önkifejezésre is módot ad, hiszen mindenki nyomot hagyhat a molinókon, részt vehet a képzőművészeti workshopokon, megmutathatja tánc-, fotó-, irodalomtudását, de még egy rajzpályázat keretében a Csónakház fényfestését is elkészítheti.

A 31! rendezvény tematikájának felépítésénél a szervezők fontosnak érezték a fiatal felnőttek körében a társas kapcsolatok, a közös élmények, a kultúra iránti pozitív attitűd kialakulásának segítését Győrben. A rendezvény a kulturális és kreatív értékein, programjain keresztül (szó szerint is) színesíti Győr városának életét.

A cikk írásakor, 2020-ban óriási bizonytalanság jellemzi a fesztiválpiacot, de a Győri Művészeti és Fesztiválközpont az elkövetkezendő években is a 31! sikeres megrendezésére törekszik, emellett szándékukban áll további kutatásokat végezni a happening kapcsán, arra a kérdésre keresve a választ, vajon a fiatalok mennyire hiányolták 2020 nyarán az elmaradt happeninget, illetve mennyiben változtatta meg a járvány a vizsgált célközönség hozzáállását a fesztivállátogatás tekintetében.