A tanulmány kelet-közép-európai és magyar példákon keresztül mutatja be a fejlesztési beruházásokhoz kapcsolódó kihívásokat a második világháború utáni időszak fejlesztéspolitikájától a rendszerváltást követő külföldi beruházásokig, valamint az egyéb külső források fejlődésben betöltött szerepéig. A térség városainak zárt gazdasága a 90-es évek változásai után megnyitotta kapuit a külföldi beruházások előtt. Az országok gazdaságpolitikájuk tervezésekor szem előtt tartották a betelepülő vállalatok igényeit, így a terület jelentős célterületté vált a külföldi anyavállalatok számára. A napjainkban zajló folyamatok globális gazdaságot hoznak létre, melyben a digitalizáció és az emberi tudás egyre fontosabb szerephez jut. Ezek, a külső források bevonása mellett, egyeseknek gyors sikereket és fejlődést hoznak, mások pedig, akik nem képesek bekapcsolódni a versenybe, lemaradnak a többiek mögött.

Bővebben

A tanulmány az innovációnak a V4-országok együttműködésében betöltött szerepét vizsgálja, különös tekintettel a startupvállalkozásokra. A szakirodalom segítségével értelmezi a startup és az ökoszisztéma fogalmát, majd végigköveti a startupok megjelenését és elterjedését a V4-országokban. A kutatás a Crunchbase adatbázis alapján aktuális helyzetképet ad az ezen országokban tevékenykedő startupvállalkozások területi eltéréseiről, a visegrádi országok 52 nagyvárosát vizsgálva. Felmerül a kérdés, mely nagyvárosok vonzóak a startupvállalkozások számára a visegrádi országokban, mely városok szolgálnak startupközpontként. Végül kitérünk a koronavírus-járvány és a startupok kapcsolatára is.

Bővebben

A visegrádi országok gazdasági felzárkózásának egyik motorja a feldolgozóipar és különösen a járműipar teljesítménye. Az iparág hosszú távú, tudatos fejlesztésében különösen fontos a megfelelően képzett munkaerő rendelkezésre állásának biztosítása. A műszaki-természettudományos pályaorientációban, tágabb értelemben a tudásalapú társadalom kialakításában kiemelt szerepet játszhatnak a 21. század „új tudásközpontjai”, a science centerek. Tanulmányom egy hazai intézmény, a győri Mobilis példáján keresztül mutatja be e sajátos intézménytípus lehetőségeit. Arra keresem a választ, hogy a visegrádi országok további járműipari körzetei rendelkeznek-e hasonló intézményekkel, és a térség science centerei milyen tevékenységeket folytatnak, milyen módszerekkel járulnak hozzá a járműipari körzetek céljainak megvalósításához.

Bővebben