Mind az állami, mind az egyházi és a magánkezdeményezések körében kiemelten fontos területet képvisel az önkéntesség. Bár a tevékenység régóta jelen van az európai és a magyar társadalmakban, úgy tűnik, felemás értéket képvisel a munka és társadalmi élet világában. Az önkéntesség egyaránt tekinthető munkavégzésnek és kikapcsolódásnak, közös nevezője pedig a közös értéken alapuló munkavégzés, a társadalmi integráció előmozdítását segítő tevékenység.
A tanulmány célja az életminőség és az egészséggel összefüggő fogalmak meghatározása, az életminőségre hatást gyakorló tényezők feltárása és a magyar lakosság életminőségét vizsgáló kutatások eredményeinek bemutatása. A tanulmány rámutat arra a paradoxonra, hogy miközben az életfeltételek folyamatosan javulnak a nyugati társadalmakban, a mentális panaszok egyre gyakoribbá válnak. Egyes kutatások feltárják, hogy jelenleg az európai lakosság egyharmada szenved a mentális zavarok legalább egyikében, és a magyar lakosság lelki-mentális állapota nemzetközi összehasonlításban igen kedvezőtlen. A magyar népesség jelentős részénél hiányzik a mindennapi élet kihívásaival, problémáival való lelki-szellemi megbirkózás, megküzdés képessége.
Research on company restructuring mechanisms is of strategic significance for innovation and investment development. Research has improved: scholarly and methodological approaches to the formation of enterprise restructuring mechanisms reflect modern innovation and investment development in Ukraine’s economy. The key elements of restructuring include: types, strategies, methods, tools and levers. As among the various organizational and financial methods of company restructuring, corporate structuring is of outstanding significance, this research focuses on this particular method. It has also been revealed that the top 5 companies with the highest innovation indices described in this paper work in the logistics, engineering, pharmaceuticals and energy sectors.
A 2007-2008-ban bekövetkezett globális pénzügyi válság felszínre hozta a rendszerszintű kockázatok kezeléséből fakadó problémákat, mikrogazdasági és makrogazdasági szinten egyaránt. Ezen időszak meglehetősen nehéz próba elé állította az egyes országok teljes gazdasági rendszerét, beleértve valamennyi gazdasági szereplő helyzetét is. A válság után bekövetkezett változások megfelelő tudatosságot, pénzügyi elhatározottságot igényelnek a piaci szereplőktől, amely gondolat elvezet a megfelelő szintű pénzügyi kultúra és az innováció szükségességéhez. Összességében elmondható, hogy a pénzügyi ismeretek szintje, az innovációs képesség hatással van mind a vállalkozások, mind az egész nemzetgazdaság stabilitására, növekedési lehetőségeire és versenyképességére, így a pénzügyi kultúra fejlesztése kiemelt nemzeti érdek.
A gazdasági válság hatására jelentősen felértékelődött a vállalkozás folytatásának számviteli alapelve. Az alapelv mindenkori érvényesülése nemcsak a vállalat számára kiemelten fontos, hanem annak külső és belső érintettjei számára is. A tanulmány a testvérmegyei kapcsolatot kialakító Nógrád megyei és Hargita megyei gazdasági társaságok működőképességét értékeli különböző mutatók és csődmodellek segítségével. A kutatás rávilágít arra, hogy a két megyében működő vállalatok teljesítménye között szignifikáns különbség mutatható ki.
Az írás elsősorban a Balanced Scorecard módszer felhasználásával készült tanulmányok összehasonlításán alapul. A szakirodalmi szintézis elsődleges célja, hogy beszámoljon különböző közép- és kelet-európai országokban végzett kutatásokról, melyek a Balanced Scorecard teljesítménymérő módszer részvénytársaságoknál való használatával kapcsolatosak, áttekintve az általuk közzétett jelentési gyakorlatok alapján a legfontosabb érdekhordozók szempontjait. Az összehasonlítás elvégzésével jól látható, hogy a Balanced Scorecard módszer kedvező a külső felhasználók számára fontos információk, intézkedések és teljesítménymutatók közlésére és elemzésére, a vállalati éves jelentések felhasználásával.
A tanulmány a településmarketing viszonylatában értelmezett városarculati szempontokat mutatja be a mai magyar nagy- és középvárosok adottságainak figyelembevételével. A diverz eszmetörténeti felfogások, marketingszisztémák leíró elemzése és összehasonlítása mellett a magyar városhálózat sajátosságait, ok-okozati összefüggéseit is górcső alá veszi. A tanulmány a kutatási eredményekből kapott helyzetképen túl rávilágít a jelenlegi jogszabályi környezet elméleti és gyakorlati működésének specifikumaira is.