Logo

Gazdaságtudományi képzés a magyar felsőoktatásban a statisztikai adatok tükrében

Polgári Szemle, 14. évf. 4–6. szám, 2018, 416–424., DOI: 10.24307/psz.2018.1233

Dr. Siklósi Ágnes PhD, egyetemi docens, Budapesti Gazdasági Egyetem PSZK (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.), dr. Sisa Krisztina A. PhD, főiskolai docens, Budapesti Gazdasági Egyetem PSZK (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).

Összefoglalás

A felsőoktatás gazdaságtudományi képzési területén érintettek állandó kihívásokkal néznek szembe: változó jogszabályi, gazdasági környezet, a munkaerőpiac egyre specifikusabb és növekvő elvárásai, a Z generációs hallgatók motivációi, attitűdje, szakmai kompetenciakövetelmények, a globalizáció kihívásai és az egyetemek között folyó verseny az egyre szűkülő piacon is folyamatos megújulásra kényszeríti a szereplőket. Tanulmányunkban helyzetképet kívánunk nyújtani a magyarországi gazdaságtudományi felsőoktatásról a szereplők piaci részesedése, képzési kínálata és struktúrája tekintetében. Elsődleges célunk bemutatni a magyarországi gazdaságtudományi felsőoktatásra jellemző erős és gyenge pontokat, illetve a hosszú távon fenntartható, folyamatosan megújulásra képes felsőoktatásban rejlő lehetőségeket és veszélyeket.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: A2, I2, M4
Kulcsszavak: felsőoktatási szektor, számviteloktatás, oktatási módszerek, innováció, fenntarthatóság

Training in Economics in Hungarian Higher Education in the Light of Statistics

Summary

In higher education teachers of economics constantly face challenges: ever increasing and increasingly specific labour market expectations, the different attitudes and motivations of generation Z students, changing professional competence requirements, the legal and the business environment, the challenges of globalisation and, last but not least, competition between universities. These factors all trigger innovation. This study intends to provide a comprehensive view of teaching economics at higher education institutions in Hungary, with focus on the market share of participants, and the content, forms and structures of training. The strengths and weaknesses of tertiary economics education in Hungary are shown along with the opportunities and threats encountered in a higher educational system capable of innovation and sustainable over the long term.

Journal of Economic Literature (JEL) codes: A2, I2, M4
Keywords: higher education sector, teaching accounting, teaching methods, innovation, sustainability


A magyar felsőoktatási szektor nemzetgazdasági szerepe

A magyar oktatásügy, oktatáspolitika jelentős változáson megy keresztül, de azt tényként megállapíthatjuk, hogy a felsőoktatás által kibocsátott szellemi elit képzése minden nemzet számára kiemelkedő jelentőségű feladat. A megfelelően kvalifikált munkaerő a mindenkori kormányzat gazdaság- és társadalompolitikai céljait szolgálja, így az állami szerepvállalás a felsőoktatásban elengedhetetlen. Cél a felsőoktatás színvonalának emelése, ami azzal jár, hogy meg kell teremteni a versenyképes tudás átadásához és megszerzéséhez szükséges feltételrendszert. A felsőoktatás rendszerének működtetése az állami feladatellátás funkcionális csoportosítási szempontja alapján az állam jóléti feladataként valósul meg. Az állami finanszírozás mellett viszont éppen a felsőoktatás területén a leginkább jellemző és a legjelentősebb a magánfinanszírozás szerepe. Magyarországon a jelenlegi felsőoktatási finanszírozási rendszer vegyes rendszernek tekinthető, amelyben egyaránt jelen van az állami finanszírozás – más néven adófinanszírozás – és az önköltséges finanszírozási rendszer – magánfinanszírozás – is. A felsőoktatási szektorban tükröződő állami szerepvállalás mértékét jól szemlélteti az oktatási feladatra fordított „állami pénzköltés” mértéke is, amelyet leginkább az oktatási kiadások GDP-hez viszonyított aránya szemléltet.

Az 1. táblázat adatai alapján elmondható, hogy a költségvetés oktatásra fordított összkiadása és ezen belül a felsőfokú oktatásra fordított kiadása folyó áron számítva a vizsgált időszakban 2008-ig folyamatos növekedést mutatott, majd egy megtorpanást, illetve csökkenést követően ismét növekvő pályára állt. A GDP-hez viszonyított arány esetében egyértelmű a folyamatos csökkenés. A költségvetési kiadás mértékének megítélését segíti a nemzetközi összehasonlítás is (1. ábra).

Az 1. ábrában szereplő államok GDP-arányos felsőoktatási kiadásainak átlaga 1,355%. Magyarország felsőoktatási kiadásai az átlagos érték alatt maradnak, ugyanakkor a visegrádi országok mindegyikének jobb az eredménye. A nemzetközi összehasonlítás alapján vegyes körkép körvonalazódik: a felsőoktatásra legtöbbet költő európai országnak az Egyesült Királyság tekinthető 1,868%-os GDP-arányos kiadással, ugyanakkor Luxemburgban a legalacsonyabb (0,527%) ez a mutató.

A magyar felsőoktatási szektor a számok tűkrében

A magyarországi felsőoktatási szektor nagyságát jól szemlélteti a felsőoktatási intézmények száma és a felsőfokú képzésben részt vevő hallgatói létszám.

Magyarországon jelenleg 64 felsőoktatási intézmény kínál különféle felsőfokú képzést. A felsőfokú képzési kínálatban egyaránt megjelenik a felsőfokú szakképzés, felsőfokú alapképzés (bachelor), mesterképzés (master) és a felsőfokú továbbképzés. A 64 intézményből 28 állami, 22 egyházi, 14 pedig alapítványi, illetve természetes személy általi fenntartású. A 2017/2018-as tanévben 23 110 fő dolgozott oktatóként, ami 3%-kal meghaladja az előző évi oktatói létszámot (3. ábra).

A költségvetés oktatási kiadásai (2001–2016)
A felsőoktatási kiadások a GDP %-ban nemzetközi összehasonlításban (2016)
Felsőoktatási intézmények száma

A felsőoktatásban továbbtanuló hallgatói létszám folyamatos, évenkénti csökkenésének lehetünk szemtanúi, míg az oktatói létszám, ha kismértékben is, de az elmúlt két évben növekedésnek indult a korábbi folyamattal ellentétesen. A hallgatói létszámcsökkenés hátterében egyrészt demográfiai okok állnak (folyamatosan csökken a születések száma), de nem hagyhatók figyelmen kívül a szektor finanszírozási rendszerében bekövetkezett változások sem. Ezen változások eredményeképpen jelentősen lecsökkent az államilag finanszírozott férőhelyek száma, az önköltséges férőhelyek növekedésével párhuzamosan.

Felsőoktatási oktatói és hallgatói létszám

Mindezen hatások eredőjeként, vagyis a viszonylag magas felsőoktatási intézményszám és a csökkenő továbbtanulásra jogosulti létszám együttesen erős versenyhelyzetet teremtett a szereplők között Magyarországon. A hallgatókért folyó verseny pedig állandó megújulásra, innovációra kényszeríti a felsőoktatási intézményeket. Az intézmények mint szolgáltatók lépnek fel, ahol a hallgatók a képzéseket igénybe vevő „ügyfelek”-ként azonosíthatók.

A gazdaságtudományi képzés hazánkban

Az állami férőhelyek számának drasztikus csökkentése és a 2012. évi ponthatár-szigorítás kiemelten a gazdaságtudományi képzési terület szakjait érintette. Az azóta eltelt idő adatai azonban megerősítik azt a tényt, hogy az akkori várakozásokkal ellentétben ezek a képzések jelentős mértékben nem veszítettek a népszerűségükből. Az összes felvételt nyert hallgatói létszám 2013 és 2016 között 13 százalékkal csökkent, míg a gazdaságtudományi képzési területre felvettek létszáma mindössze 10 százalékos csökkenést mutat ezen időszakban, a 2012. bázisévhez viszonyítva. A Felvi.hu szerint 2017-ben a gazdaságtudományi képzési terület volt a legnépszerűbb és egyúttal a legnépesebb képzési terület is, az alapképzésre felvett több mint 9200 hallgatóval és közel 13 500 első helyes jelentkezővel. Ezen a képzési területen 35 intézmény hirdetett meg alap- és osztatlan mesterképzési szakokat.

Az elmúlt évek felvételi statisztikai adatai alapján megállapíthatjuk, hogy az alapszakok közül a legtöbben első helyen a gazdaságtudományi, a műszaki és a pedagógus képzési terület valamely szakját jelölték meg (2. táblázat). A legnépszerűbb alapképzésnek első helyen a gazdálkodási és menedzsment, második helyen a mérnökinformatikus, harmadik helyen pedig az ápolás és betegellátás képzés bizonyult 2018-ban (3. táblázat). Az informatikai képzési területről a legnépszerűbb alapképzések között a mérnökinformatikus mellett a programtervező informatikus képzés, a műszaki képzési területről pedig a gépészmérnök képzés is szerepel. A pénzügy-számvitel alapszak 2016-ban a 9. helyen szerepelt, 2017-ben és 2018-ban már nincs az első tíz között. Ez a rangsor is jelzi a Z generáció pénzügyi-számviteli szakmával kapcsolatos attitűdjét.

Az „oktatás” kihívásai a gazdaságtudományi képzési terűleten

Napjaink egyik fő kihívása, hogy a munkahelyeken új elvárásokkal szembesülnek a munkavállalók, az élethosszig tartó tanulás igénye mellett a teammunka, azaz meghatározott csoportban végzett tevékenység ellátásának nehézségeivel, amelyre az oktatási rendszerünk kevéssé készít fel.

A munkaadók elvárásai között szerepel, hogy a munkavállalók idegennyelv-tudással rendelkezzenek, és alapkövetelmény az informatikai jártasság, hiszen enélkül napjainkban már lehetetlen boldogulni. Az üzleti világban, különösen a számvitel, pénzügy területén is nélkülözhetetlen a digitális technikák ismerete. Tekintettel arra, hogy a számvitel digitalizációja elképesztő sebességgel zajlik, különösen fontossá vált ebben az „információáradatban a célorientált, kritikus válogatás, az adatok és az információk keresésének, olvasásának, értelmezésének a képessége” (Sándorné, 2018).

Gyakran halljuk, hogy kompetenciaalapú oktatásra van szükség. De mi is az a kompetencia, hogyan lehet az oktatás-módszertani fejlesztések során figyelembe venni? A kompetencia alkotóelemei: tudás, jártasság, attitűdök, személyes értékek, személyes vonások, motivációk.

Első helyes jelentkezések száma a legnépszerűbb képzési területeken, alapképzésben és osztatlan mesterképzésen
Az első helyes jelentkezések rangsora alapképzések szerint 2016 és 2018 között

A felsőoktatásban a szemináriumon belül kialakítható tevékenység a csoportmunka, többek között esettanulmányok, projektmunkák kidolgozása mentén, amely erősítheti a hallgatókban a kapcsolatteremtést, az együttműködést, a lényeglátást, a kreativitást, az önálló vélemény kialakításának kompetenciáit. Az adott foglalkozás résztvevői kisebb, 2-5 fős csoportokban, együttműködve oldják meg a feladatokat, majd prezentáció keretében beszámolnak az eredményeikről, amelynek kiértékelése egy beszélgetés, esetleg vita keretében történik.

A csoport munkáját maguk a résztvevők irányítják, ők alakítják ki az együttműködés kereteit, amely kereteknek a továbbiakban meg kell felelniük. Ez az egyik legjobb módja a tapasztalati úton történő tanulásnak, mert

  • meg kell oldaniuk a saját feladatukat;
  • prezentálni kell a kapott eredményeket;
  • elemezni kell mind a saját, mind a többi csoport munkáját.

A csoportmunka az oktatásban főként a mesterképzésben, illetve az alapképzés felsőbb évfolyamainak tantárgyai keretében valósul meg. Az alapozó tárgyak esetében a hagyományos tantermi oktatás mellett e-learninges tananyagok kidolgozásával nyújtanak segítséget a felkészüléshez, illetve online példatárak hozzák közelebb a hallgatót az ismeretek elsajátításához.

Az oktatás módszertani fejlesztéseinek választ kell adniuk korunk új kihívásaira, a Z generáció igényeihez igazodva, felkeltve érdeklődésüket, fenntartva motivációjukat. Ehhez az oktatói hozzáállás változására is szükség van. Elengedhetetlen az infrastrukturális fejlesztés és az oktatói oldal szemléletváltása, tekintettel a jelentősen megváltozott hallgatói elvárásokra és attitűdökre, illetve képességekre.

A számviteli felsőoktatás a gazdaságtudományi képzésben

A továbbiakban a pénzügy és számvitel alapszak, illetve a rá épülő számvitel mesterszak struktúráján keresztül kerül mutatjuk be a számviteli felsőoktatás gyakorlatát, a módszertani alkalmazásokat, a bennük rejlő lehetőségeket a változó környezethez való alkalmazkodásra, a fenntarthatóság erősítésére.

A pénzügy és számvitel alapképzési szak képzési célja

A pénzügy és számvitel alapszak képzési célja pénzügyi és számviteli szakemberek képzése, akik korszerű, nemzetközi követelményeknek megfelelő közgazdasági műveltséggel, pénzügyi és számviteli alkalmazásokhoz elméleti ténybeli és módszertani ismeretekkel rendelkeznek, képesek az adatok valósághű előállítására, hasznosítására, a tudástőke mint szervezeti vagyon gyarapítására, a pénzügyi és számviteli rendszerek átlátására, működtetésére, fejlesztésére, stratégiai döntések meghozatalára, korszerű tervezési, gazdálkodási, elszámolási, kontrollingeljárások és -módszerek alkalmazására, az intézményi feltételek formálására, nemzetközi, országos és regionális vállalkozások információs rendszerének áttekintésére, működtetésére, fejlesztési céljainak megvalósítását szolgáló helyzetfelmérésre és javaslattételre, az érdekegyeztetési folyamatok koordinálására, és felkészültek a tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

  • közgazdaságtani, módszertani és üzleti ismeretek (matematika, statisztika, informatika, mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, pénzügytan, vállalati gazdaságtan, gazdasági jog, marketing, számvitel, menedzsment, üzleti kommunikáció, szaknyelv, környezet-gazdaságtan, egyéb alapozó üzleti ismeretek);
  • társadalomtudományi ismeretek (európai uniós, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia, filozófia);
  • pénzügyi és számviteli szakmai ismeretek (pénzügyek, jog, pénzügyi számítások és pénzügyi piacok, adózási ismeretek, vállalatértékelés, pénzügyi számvitel, vezetői számvitel alapjai, elemzés-ellenőrzés módszertana, üzleti tervezés, a pénzügyi és számviteli informatika, sajátos számviteli esetek elszámolására vonatkozó ismeretek, továbbá választható specializációk).

A pénzügyi és számviteli szak gyakorlatorientált képzési szerkezetű, ami azt jelenti, hogy az összes oktatott tantárgy körülbelül 60-70 százalékát gyakorlati jeggyel záruló tantárgy teljesítésével lehet megszerezni. Az elméleti oktatási féléveket egy szemeszter hosszúságú szakmai gyakorlati félév zárja le, ahol a hallgató megismerheti a szakterületén folyó, a gyakorlati életben alkalmazott konkrét eljárásokat, módszertanokat. Ez a félév szolgál a szakdolgozat elkészítésére is.

A számvitel mesterszak képzési célja

A képzés célja számviteli szakemberek képzése, akik a nemzetközi összehasonlításban versenyképes, korszerű elméleti és gyakorlati ismeretek birtokában képesek a gazdálkodó egységek számviteli folyamatainak irányítására, ellenőrzésére és elemzésére. Elméleti és gyakorlati, üzleti és módszertani ismereteik, a tudatosan fejlesztett vezetői készségek és képességek birtokában alkalmasak a hazai és a nemzetközi gazdasági élet különböző területein közép- és felső vezetői feladatok ellátására, a számvitel nemzetközi és hazai szakirodalmának feldolgozására, annak gazdagítására, továbbá felkészültek a tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

A siker kulcsa?

A Magyarországon folyó, magyar – állami – felsőoktatási intézmények küldetése, az Alaptörvényben foglalt hitvallás szerint, az egyetemi polgárrá váló fiatal nemzedékek elhivatottságának, tehetségének és kitartásának kiaknázásán keresztül megerősíteni a magyar társadalmat és ezen keresztül az ország gazdasági teljesítőképességét. Az oktatási rendszer legmagasabb szintjén folyó felsőoktatás konkrét célja a felsőoktatás színvonalának emelése, folyamatos fejlesztése, par excellence a versenyképes tudás átadásához és megszerzéséhez szükséges feltételrendszer megteremtése. A szükséges feltételrendszer komplex és zárt rendszer, melynek kiemelt szereplői a „szolgáltató egyetemek” és a szolgáltatást igénybe vevő hallgatók. Úgy véljük, hogy a felsőoktatási célok sikeres teljesítésének egyik legnagyobb korlátja ma Magyarországon – és nemzetközi tapasztalatok alapján kijelenthetjük, hogy szerte a világon – a Z generációból kikerülő hallgatók attitűdje, készségei és képességei, motivációi. Az elmúlt évek felvételi statisztikai adatai alapján a pénzügy és számvitel alapszakra felvételizők, illetve felvettek száma folyamatos csökkenést mutat, ugyanakkor a számvitelt tanuló hallgatók számviteli szakma iránti elkötelezettsége, motivációja is egyre alacsonyabb. Mindezek eredőjeként a számviteli szakma presztízsértéke is csökkenő tendenciát mutat. Hiába törekednek az egyetemek az oktatási módszerek és tartalmak folyamatos megújítására, fejlesztésére, ha nincsenek nyitott, motivált és terhelhető, tanulni akaró hallgatói. Véleményünk szerint az oktatóintézmények célkitűzései és a hallgatók elvárásai, attitűdjei között egyre nagyobb „rés” (gap) kezd kialakulni, ami oly módon csökkenthető, ha megpróbáljuk megismerni és megérteni a szolgáltatást igénybe vevők preferenciarendszerét és attitűdjét.

A képzések során fontosnak tartjuk a folyamatos megújulást, a számviteli szakma presztízsének helyreállítását, a számviteli életpálya népszerűsítését. Ennek egyik kulcspontja a szakma jeles képviselőivel való intenzív kapcsolattartás, melynek keretében nemcsak arról tájékozódhatunk, hogy mit igényel a szakma, milyen elvárásokkal rendelkezik a friss diplomások tekintetében, de beépülve az oktatásba, a hallgatók számára „behozzák a valóságot” az előadótermekbe, szemináriumi helyiségekbe, bemutatva a karrierlehetőségeket is.

Összegzés

Figyelembe véve a már lezajlott és folyamatban lévő változásokat a magyarországi felsőoktatásban, úgy ítéljük meg, hogy a fenntartható felsőoktatáshoz további innovációra, módszertani paradigmaváltásra van szükség. Értelmezésünkben a minőségi felsőoktatás alatt olyan oktatási folyamatot értünk, ahol a szereplők – oktató és oktatott – kölcsönös érdekeltségéből és motivációjából fakadóan a felsőoktatás úgy képes folyamatosan megújulni, hogy az oktatási színvonal nem csökken. A minőség elsődleges felelőse az intézmény, következésképpen az intézményi stratégia része kell hogy legyen a minőségi felsőoktatásra való állandó törekvés. Ugyanakkor a minőség biztosításának, illetve fenntartásának vitathatatlanul fontos befolyásoló tényezője maga a hallgató.

Felhasznált irodalom

Bazsa György (2014): A minőségügy és az akkreditá-ció. Educatio, 23. évf., 1. sz., 93–107.
Brown, Malcolm (2003): Learning spaces. Educause Quarterly, No. 1, 14–16, http://www.educause.edu/research-and-publications/books/educating-net-generation/learning-spaces
Czeglédi Csilla – Marosné Kuna Zsuzsanna – Kollár Péter – Miskolciné Mikáczó Andrea – Varga Erika – Zéman Zoltán (2016): A vállalkozói ismeretek oktatásának helyzete a magyar felsőoktatásban. Polgári Szemle, 12. évf., 1–3. sz.
Máté, Domicián – Darabos, Éva (2017): Measuring the Accuracy of Self-assessment Among Undergraduate Students in Higher Education to Enhance Competitiveness. Journal of Competitiveness, Vol. 9, No. 2, 78–92, https://doi.org/10.7441/joc.2017.02.06
Falus Iván (szerk.) (1999): Didaktika. Tankönyvkiadó, Budapest.
Falus Iván – Környei László – Németh Szilvia – Sallai Éva (szerk.) (2012): A pedagógiai rendszer. Fejlesztők és felhasználók kézikönyve. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., Budapest, http://documents.tips/documents/a-pedagogiai-rendszer.html
Gandossy, Robert – Tucker, Elissa (2007): Gazdálkodj okosan – a tehetséggel. HVG Könyvek, Budapest. Hegedűs Henrik (2015): XXI. századi kihívások.
HR-megoldások a köz- és a versenyszférában. Hadtudomány (online), 25. évf., 102–107.
Kiss Árpád – Lukács János (2017): A számvitel és a menedzseri tudásháló kapcsolata. Controller Info, Vol. 5, No. 3, 2–6.
Miskolczi Ildikó (2010): Tanulás vagy e-tanulás? Oktatásmódszertan a XXI. században. Szolnoki Tudományos Közlemények XIV., Szolnok.
OECD (2016): Education Spending. OECD, https://data.oecd.org/eduresource/education-spending.htm
Prensky, Marc (2001): Digital Natives, Digital Immigrants, Part 1. On the Horizon, Vol. 9, No. 5, https://doi.org/10.1108/10748120110424816
Sándorné Kriszt Éva (2018): A statisztika oktatásának helye és szerepe a magyar felsőoktatásban. Statisztikai Szemle, 96. évf., 3. sz., 255–273, https://doi.org/10.20311/stat2018.03.hu0255
Siklósi Ágnes – Sisa Krisztina A. (2017): Innováció és fenntarthatóság a hazai számviteli felsőoktatásban. Controller Info, 5. évf., 3. sz., 42–50.
Takács András (2017): A pénzügyi teljesítmény és a piaci elfogadottság hatása a nemzetközi feldolgozóipari, valamint szolgáltatóvállalatok részvényáraira. Statisztikai Szemle, 95. évf., 7. sz., 726–743, https://doi.org/10.20311/stat2017.07.hu0726
1536/2016. (X. 13.) Korm. határozat a köznevelési, a szakképzési, a felsőoktatási és a felnőttképzési rendszer digitális átalakításáról és Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájáról.
© 2005 – 2020 Polgári Szemle Alapítvány