Történelmi visszapillantásomban – mint az érintett rend tagja – saját élményeim tükrében idézem föl a múltból rendünk meghurcoltatását, amelyeket részben átéltem, részben kortársként hallottam. Az eseményeket mások is megírták történeti tárgyilagossággal, de talán nem hiábavaló a személyes tanúskodás sem, amikor lassan kihalnak a „nagy idők tanúi”. A hozzá fűzött megjegyzéseim és értékeléseim sem akarnak csalhatatlan ítéletek lenni emberek felett, inkább plasztikusan szeretném megjeleníteni azokat a kedvező és kellemetlen személyiségeket, akikkel dolgom volt életemben.

Bővebben

A szerző ismerteti az egyik legjelentősebb orvos, Semmelweis Ignác életét és halálának körülményeit, felfedezésének történetét, a felfedezés korabeli és késői megítélését. Foglalkozik a történelmi, szellemi és tudománytörténeti viszonyokkal, amelyek lehetővé tették a gondolat megszületését, bizonyítását és elfogadtatását. Semmelweis az utókor véleménye szerint kiváló tudós és nagyszerű ember volt, aki mások életéért saját egészségét sem kímélve, haláláig küzdött. Tragikus sorsát az a körülmény emelte heroikussá, hogy nem élhette meg életmentő felfedezése általános alkalmazását a gyakorlatban, sőt halálát közvetlenül az a betegség okozta, amelynek leírta jellegét és megelőzésének módját.

Bővebben

Az uralkodó 1848 novemberében Mikót nevezte ki az erdélyi gubernium élére. 1860 végén az uralkodó őt nevezte ki főkormányzónak. 1867-ben Andrássy Gyula kormányában a közmunka- és közlekedésügyi tárca minisztere lett. Mikó Imre tudományos és politikai munkájával az egész magyarság közművelődését szolgálta.

Bővebben

1848–1849 véres epizódja után majd húsz esztendővel a Habsburg-dinasztia kiegyezett a magyar politikai elittel, ami fél évszázad haladékot adott a liberális mezbe öltözött, de despotikus jegyeket is őrző birodalomnak. Az eltérő gazdasági fejlettségű s a perifériákon tömbben élő nemzetiségek kollektív jogokat követeltek. Igényeiket így nem elégítette ki a teljes jogegyenlőséget és kulturális autonómiát biztosító 1868. évi liberális magyar nemzetiségi törvény, amely példa nélkül áll a korabeli Európában. (A svájci alkotmány nem nemzetiségi, hanem regionális autonómiát biztosított a kantonoknak!)

Bővebben

Három évtizeddel a rendszerváltás után elhalványulóban a szocializmus helyi igazgatási rendszerének, a tanácsrendszernek az emléke. Pedig a tanácsok a szocialista hatalomgyakorlás fontos pilléreit jelentették: egyrészt a helyi önrendelkezés kibontakozásának mítoszát mutatták fel a kommunizmus saját múltjáról szóló történeti narratívájában, másrészt a kommunista társadalmi fejlődés, a „hatalom társadalmiasításának” ideológiáját alapozhatta rá az uralkodó párt.

Bővebben

A szerző mint első generációs, faluról származó értelmiségi, részben a résztvevő-megfigyelő nézőpontjából, saját tapasztalatai és szülőfaluja példája alapján tesz kísérletet arra, hogy néhány fontos aspektusát megvizsgálja annak, hová jutott és juthatott volna a magyar falu¹ az úgynevezett rendszerváltás kezdetétől napjainkig. Mivel „a történelem fontos”, ezért elengedhetetlen egy rövid visszatekintés a rendszerváltás kezdete előtti harminc évre is, hiszen ennek „terméke” a kiindulópont és egyben determináció mindahhoz, ami a magyar falvakban és tágabban a magyar vidéken 1990 óta történt.

Bővebben