Szeretettel ajánljuk a Polgári Szemle társadalomtudományi folyóiratunk 14. évfolyamának 1–3. összevont, magyar nyelvű lapszámát. Periodikánk gazdaság- és társadalompolitikai tanulmányokat közöl. A Magyar Tudományos Akadémia által minősített, lektorált szakfolyóirat. Támogatóink jóvoltából évente két magyar nyelvű kiadvánnyal, egy angol nyelvűvel és 2018-tól egy Kínában kiadott lapszámmal is jelentkezünk.

Kiadványaink szerzői a magyar tudományos élet és az államigazgatás, a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék magasan pozicionált képviselőiből kerülnek ki, akik gondolataik közreadásával igyekeznek átfogó képet nyújtani a 2010-től újjászervezett Magyar Állam főbb gazdasági és társadalmi folyamatairól s a köréjük formálódó tudományos rendszerekről, nemzetközi és történelmi ki- és visszatekintéssel. Tudós szerzőink a magyar történelem és történelmi nagyságok arcképcsarnokából egy-egy reprezentánst is felvillantanak, továbbá legfrissebb tudományos könyveinkről recenziókat adunk közre, sőt fiatal kutatók szárnybontogató kísérleteinek, dolgozatainak is helyet biztosítunk. Önmeghatározásunk szerint tehát a Polgári Szemle társadalomtudományi vetületű folyóirat, annak eredeti, széles (jogi, gazdasági, társadalompolitikai, államtudományi, történelmi, politikatudományi) értelmezésében. Ha pedig tovább konkretizálunk, a társadalomtudomány fejlődését nyomon követő, sőt annak bölcsőjeként, új és újszerű tudományos eredményeknek helyt adó, a világban, az országban napjainkban körülöttünk lezajló folyamatok tudományos elemzésére szolgáló periodika vagyunk.

Bővebben

We kindly recommend you the combined Hungarian edition 1-3 of Volume 14 of Polgári Szemle, our journal of social sciences. This periodical publishes studies in economics and social policy. The specialized journal is rated and proofread by the Hungarian Academy of Sciences. Courtesy of our sponsors, two issues are published in Hungarian and one in English every year, and from 2018, an issue will also be released in China.

The authors of our publications are high-ranking representatives of Hungarian academic life, public administration, the National Bank of Hungary and the State Audit Office, who publish their ideas, embedded in an international context and a historical perspective, in an endeavour to give an overview of the main economic and social developments related to the Hungarian State, re-organized after 2010, and to the evolving academic systems. Our scholarly authors also give glimpses of Hungarian history and portray various historical figures, the most recent academic books are reviewed, and even the fledgling attempts of and papers by young researchers are given room in the journal. According to our self-definition, Polgári Szemle is a social journal in the original sense of the term (including the areas of law, economics, social policy, polity, history and politics). In a more specific approach, this periodical tracks development in social sciences, serves as a cradle for new and novel academic achievements, and analyses the current global and national trends and events using scientific methods.

Bővebben

Maróth Miklós Corvin-lánccal kitüntetett, Széchenyi-díjas egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja az iszlám kérdéséről adja közre gondolatait, a dolgozat fő esszenciája annak tudományos igazolása, hogyan lehetne megőrizni Európa keresztény identitását, különös tekintettel az elmúlt években felerősödött migrációra, az iszlám térségből történő bevándorlásra. Maróth professzor álláspontja szerint Európa római, avagy keresztény kultúrája akkor marad meg, ha individualista, anyagias szekularizált szemlélete teret enged a közösségi, gondoskodó, vallási közösségekre építő hagyományainak. Akkor, ha ismét elismeri a természetjog létét és érvényességét.

Bővebben

A tanulmány a mesterséges intelligencia által kiváltott technológiai munkanélküliség perspektivikus teljessé válását jósoló elemzéseket állítja a középpontba, melyek a század második felére prognosztizálják ennek bekövetkeztét. Milyen veszélyek származhatnak a társadalomra, milyen főbb problémákat kell ennek menetében megoldani, és e problémák megoldására milyen utak vetődnek fel? Ezeket elemzi a szerző a tanulmányában.

Bővebben

Feltevésünk szerint, a népszuverenitáson alapuló rendszerek esetében a valódi szuverén mindig a demokratikus berendezkedést megelőző entitás, mely megteremti magát az alkotmányos keretet. Távolabbra tekintve ezt akár úgy is értelmezhetjük, hogy a megelőző berendezkedések és történelmi fejlődés eredményeképpen beszélhetünk egy kialakult társadalmi állapotról, melyben a valódi szuverén által megalkotott intézményrendszerek működőképesek lehetnek. A demokratikus berendezkedés előfeltételez egy magas szintű homogenitást, melyre az évszázadok folyamán tűzzel-vassal egységesítő és politikai jogokat csak fokozatosan megadó francia állam is bizonyítékot szolgáltat. A magyarországi „rendszerváltás” valódi alakítójának a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások résztvevőivel reprezentált érdekköröket tekinthetjük, melyek azonban sokkal inkább külső hatalmi struktúrák kompromisszumai alapján álltak össze, mintsem a nyugati rendszerekre inkább jellemző szerves történelmi fejlődésből bontakoztak ki.

Bővebben

A cikk megpróbál érdemben megfelelni arra a kérdésre, hogy az információs sztráda lakossági igénybevételének terjedése vajon elvezet-e – rövid időtávon – a demokrácia térhódításához. A cikk igazolja továbbá, hogy az információs sztráda egy eszköz, ami adott körülmények között erősíti a demokratikus irányultságot, de éppúgy lehetőséget is biztosít a demokratikus intézményrendszer támadására és működésének akadályozására.

Bővebben

Jelen tanulmány a reformáció két legfontosabb gondolkodójának (Luther Márton és Kálvin János) államról és politikáról szóló gondolatait elemzi. A tárgyalás fő fókusza az állami (világi) és egyházi (szellemi) hatalom elválasztásán van. Eszmetörténeti kontextusban helyezve azt próbálom bizonyítani, hogy már a középkorban is megvoltak a két hatalom elválasztásának csírái, de az állami hatalom szekularizációjának előképe a 16. századi politikai gondolkodásban jelent meg.

Bővebben

Győr város humánszolgáltatási modelljének egyik fontos pillére az egészségügyi feladatok ellátása. A tanulmány Győr Megyei Jogú Város példáján vizsgálja a helyi egészségügyi ellátórendszer 1990 utáni változásait, helyi működési sajátosságait, szervezeti kereteit, az egészségügyi ellátások szervezésének módját. A szerző kutatásának középpontjában a helyi önkormányzat áll, az önkormányzat szerepvállalását vizsgálja az egészségügyi alapellátás területén, azonosítva a helyi jó gyakorlatokat, melyek Győrben hozzájárultak a mai magas színvonalú feladatellátáshoz.

Bővebben

A pénzügyi kultúra és a pénzügyi műveltség fogalma napjaink népszerű kutatási témája. Számos elemzés foglalkozik azzal, hol áll és javult-e a válság után közel tíz évvel a a különböző országok lakosságának pénzügyi kultúrája. Napjainkban már nincs olyan ország, mely ne tett volna lépéseket a pénzügyi ismeretek fejlesztése, bővítése terén, azonban ezek a lépések zömmel késve indultak el. A pénzügyi kultúra mérésével sok szervezet foglalkozik nemzeti és nemzetközi szinten. A vizsgálatok eredményei már számos esetben felhívták a figyelmet a hiányosságokra, a fejlesztés szükségességére, melynek elsődleges szereplői az oktatási intézmények alap-, közép- és felső szinten egyaránt. De vajon a diákok tudják-e a pénzügyi kultúra fejlesztésének célját, ismerik-e annak fontosságát? A tanulmány célja, hogy feltárja a felsőoktatásba belépő Z generációs hallgatók véleményét a pénzügyi kultúra, a pénzügyi ismeretek fejlesztéséről, a fő motivációkat és célokat annak érdekében, hogy a jövő nemzedéke már célirányosabban felkészülhessen a jövő kihívásaira és elvárásaira.

Bővebben

This paper is an analysis of the modern trends in the development of human capital and its influence on the evolution of society. There is a growing competition in the labour market today, and this paper considers factors influencing changes in the positions of different countries.

Bővebben

In this study a thorough review is given of the current social status and legal environment of people living with disabilities in the 21st century. In Europe there exists a great diversity of interpretations and actual practices in the rights of people living with disabilities. Legal regulations on the conditions of people living with disabilities add further content to the definition of the term “disability”. In the legal treatment of the topic there is an inherent contradiction: while, as a result of social developments, the individual’s uniqueness and usefulness for the community are measured and evaluated, his/her right and access to a complete and satisfactory life is not guaranteed; instead, society aims to manage and influence those segments of life which impact society as a whole. The entire topic of disabilities is overshadowed by a dichotomy of the individual as a self-serving entity and as a useful contributor to society. The study first discusses the international protocols and conventions that had a direct impact on the lives of people with disabilities in the 20th century; and then elaborates on the good practices that constitute precedents. The conditions prevailing in disability affairs in Hungary are described in theoretical and practical perspectives, and the extent to which human rights are guaranteed for and achieved by this segment of society is demonstrated.

Bővebben

Az úgynevezett trianoni „békeszerződés”-ben kül- és belföldi szakértők egybehangzó véleménye szerint Magyarországot a gazdasági racionalitás jegyében halálra ítélték. Ilyen körülmények között alakította meg 1921-ben Gróf Bethlen István a kormányát. A kilátástalannak tartott helyzetben már 1923/24-re sikerült helyreállítani az államháztartás egyensúlyát, ezt követően a magyar gazdaság gyors fejlődésnek indult. A brit történész, C. A. Macartney így értékeli az elért eredményeket: „Gróf Bethlen eredményes volt egy nagyfokú szociális és politikai harmónia megteremtésében.” Majd így folytatja: „A legnagyobb előrelépés a kiváló társadalombiztosítási rendszer létrehozása volt 1927–28-ban... és a „Konszolidáció” végére a bérek jelentősen nőttek, és a munkanélküliség alacsony szintre süllyedt... Az átlag életszínvonal elérte a közép-európai szintet.” A mai Magyarország fejlődésében néhány párhuzam lelhető fel az 1920-as évek „konszolidációs” időszakához. A 2007/2008-as pénzügyi válság csúcsán az volt az általános várakozás az Európai Unióban, hogy a magyar gazdasági és szociális rendszer nagyon hamarosan, még Görögország előtt össze fog omlani. Ebben a helyzetben az újonnan választott kormány egy olyan, dr. Matolcsy György gazdasági miniszter és munkatársai által kidolgozott gazdasági rendet vezetett be, amely alapvetően ellenkezik a neoliberális rendszerrel. Az Orbán Viktor vezette Fidesz földcsuszamlásszerű győzelme véget vetett az IMF Magyarország feletti befolyásának, hasonlóan ahhoz, amikor 1926-ban az ún. Bethlen-korszakban hazánk visszanyerte gazdasági és pénzügyi függetlenségét.

Bővebben

A nemzetközi gazdaságtan uralkodó szemlélete jól bemutatható Paul Krugman és Maurice Obstfeld komparatív előnyök modelljén. A modell érték- és célrendszere, a világpiaci árarányváltozások, a technológiai haladás hatása, a volumengazdaságosság, a munkamegosztás társadalmi következményei és a negatív externáliák veszélyei kerülnek előtérbe. A szerzőpáros csak azokkal a megfontolásokkal számol, amelyek a volumengazdaságosság révén akár növekvő hozadékot is eredményezhetnek a termelők számára, s innen egyenes út vezet az „egy cég termeljen bizonyos jószágokat a világ összes fizetőképes fogyasztójának” világállami elképzeléshez. Kritikánk során igyekszünk rámutatni a modell korlátaira, esetenként korlátoltságaira. A krugmani–obstfeldi modell világállam apologetikájával szemben arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a filozófiai antropológiailag, ontológiailag, axiológiailag, etikailag és ökológiailag megalapozott világgazdaság csak a nemzetgazdaságok és a régiók harmonikus, visszafogott működése mellett felelhet meg a 21. századi kihívásoknak.

Bővebben

Cikkünkben mindenekelőtt át kívánjuk tekinteni, hogy a 20. század végén kialakult, sajátos globalizációnak milyen a jellemző működési modellje, és hogy ez a működési modell miként hatott az olyan elmaradott perifériaországok gazdaságára és társadalmára, mint amilyen Magyarország is volt a kilencvenes évek elején. Az alapkérdésünk: mi az oka a hazai középvállalatok viszonylagos versenyképtelenségének a nagy nemzetközi vállalkozásokkal szemben, és miként lehetne ezt a versenyhátrányt piackonform módszerekkel csökkenteni. Az elemzés során egyrészt áttekintjük a globalizációra vonatkozó igen gazdag hazai és nemzetközi szakirodalmat, valamint számításokat végzünk a javasolt megoldás(ok) pénzügyi (költségvetési) hatásaira vonatkozóan. Az általunk is javasolt, vállalati méretnagysághoz kapcsolódó társasági adó, illetve a szintén vállalati méretnagysághoz kapcsolódó társadalombiztosítási elvonások nem jelentenek piactorzítást, hanem inkább a normális piaci verseny helyreállításának lehetnek az eszközei. Reményeink szerint a javaslatok egy működőképes makrogazdasági megoldást szolgáltathatnak nemcsak Magyarország esetében, hanem egyéb, hasonló helyzetben lévő országoknak is.

Bővebben

Az Európai Unióban és Magyarországon is a kis- és középvállalkozásokat jelentős kihívás elé állítja a dinamikusan változó gazdasági, jogi és technikai változásokra gyors reakciót igénylő piaci környezet. Ezen megoldandó feladatok közül a forráshiány, illetve a külső forráshoz jutás nehézségeit már évek óta mind az Európai Unió, mind Magyarország nemzetgazdasági szinten a gazdaságpolitika számos elemével próbálja enyhíteni. A Nyugat-Dunántúl régió földrajzi helyzete és különösen az osztrák határ közelsége azonban számos egyedi kihívás elé állítja a régióban működő vállalkozásokat, ugyanakkor ezzel együtt jelentős előnyöket is nyújt a helyi vállalkozóknak. Megállapítható, hogy Nyugat-Magyarország gazdasági régiója a kis- és középvállalatok esetében is részben az uniós, részben a hazai lehetőségekre alapozva jól használja ki kedvező piaci helyzetét és a piaci lehetőségeket. Részben ez magyarázza azt a tényt is, hogy a régió kis- és középvállalkozásai által tapasztalt kihívások csak részben azonosak a többi hat magyarországi régióban működő kis- és középvállalkozásokéval.

Bővebben

A tanulmány az egészségturizmus spektrumát vizsgálja, kiemelten kezeli a termál- és gyógyvízhez kötődő részét. A témához kapcsolódó nemzetközi és hazai szakirodalmi áttekintés eredményeként létrejövő elméleti modellt teszteltük kiválasztott nyugat-dunántúli fürdőtelepüléseken. A mintatelepülések vizsgálatakor az elérhető legfontosabb objektív adatokat értékeltük, megfigyeléseket végeztünk, szakmai mélyinterjúkat folytattunk a fürdőkben és szálláshelyeken. Korábbi nemzetközi és hazai elemzéseket áttanulmányozva feltételeztük, hogy a fürdőtelepüléseken a fürdőkomplexumok, a gyógy-, wellness-szállodák és más szálláshelyek működése, fejlesztése egymásra kedvező szinergiahatást gyakorolnak. A kutatás igazolta feltevéseinket: a fürdőtelepülések szálláshelyei és fürdőkomplexumai hatással vannak egymás, valamint a település fejlődési útjára.

Bővebben

Az önkormányzatok és különböző gazdálkodási formában működő szervezeteik jelentős pénzforrásokat felhasználó és vagyont működtető szektort alkotnak, mely erős hatást gyakorol az egész gazdaság versenyképességére. Nemzetgazdasági érdek egy olyan tervezési rendszer kialakítása, mely jól szolgálja gazdálkodásuk minőségének, a közfeladat-ellátás átláthatóságának és a feladatellátást finanszírozó közpénzek és képződő források mértékének minél pontosabb meghatározását. A tanulmányunkban javasolt tervezési keretrendszer proaktív stratégiai tervezésen alapszik, melyben egy komplex és konzisztens rendszert alkotnak az egyes tervezési szintek. Innovatív megközelítésben a tervezési rendszert a teljesítménymenedzsmenttel összehangoltan kell kiépíteni, melyben a programköltségvetés szemlélete, technikája jelentheti az összekötő szerepet.

Bővebben

A központi értéktáraknak kitüntetett szerepe van a tőke szabad áramlásának biztosítása szempontjából, ezért az intézménytípus európai versenyképességre gyakorolt hatásának vizsgálata indokolt. A tanulmány célja annak közgazdasági szempontokat előtérbe helyező vizsgálata, milyen hatásmechanizmuson keresztül érhető el az európai versenyképesség növekedése, eközben milyen kockázatok merülnek fel a központi értéktáraknál, és azokat milyen módon lehetséges kezelni. Az európai versenyképesség növelése elsősorban a központi értéktárak közötti hatékony számlakapcsolatok (úgynevezett linkek) kialakításán keresztül érhető el, amely közép- és hosszú távon hozzájárul a határon átnyúló értékpapír-tranzakciók (költség-) hatékony lebonyolításához, vagyis a tőke áramlása előtt álló pénzügyi akadály lebontásához. A befektetői bizalom fenntartása érdekében a központi értéktáraknak hatékony kockázatkezelési eszköztárral kell rendelkeznie, amely biztosítja az értékpapír-tranzakciókban részt vevő felek számára, hogy a kezdeményezett tranzakció teljesül, vagyis az értékpapír-tranzakciók kiegyenlítése (teljesítése) minimalizált rendszerkockázat mellett valósulhat meg.

Bővebben

Az állami támogatások Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerinti elszámolásának ismerete minden hazai vállalkozás számára alapvető fontossággal bír, hiszen a hazai szabályozás elkötelezett az IFRS szerinti beszámoltatás átvételére. A 2015. évi CLXXVIII. számú törvény szerint a tőzsdei kibocsátók, a hitelintézetek és a velük egyenértékű pénzügyi vállalkozások egyedi éves beszámolójukat az IFRS szerint kötelesek elkészíteni. A tanulmány bemutatja a hatályos IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele standard előírásait az állami támogatások számviteli kezelése, megjelenítése, aktiválása vonatkozásában. Esetpéldákon keresztül mutatja be a hazai szabályozás és a nemzetközi standard szerinti számviteli elszámolások legjelentősebb eltéréseit.

Bővebben

Az Easterlin-paradoxon szerint bár egy adott országban a gazdagabbak általában elégedettebbek az életükkel, és boldogabbnak mondják magukat a szegényebbeknél, de a gazdasági növekedés nem vagy nem szükségszerűen korrelál az emberek boldogságérzetével. Napjainkban egyre több tudományos kutatás foglalkozik az anyagi jólét és a szubjektív jóllét témakörével, összefüggéseinek vizsgálatával. E tanulmány arra tett kísérletet a KSH területi adatai alapján, hogy hazánk régióiban a lakosság jövedelmi helyzetének és az élettel való elégedettségének alakulását bemutassa, valamint azok kapcsolatát feltárja. A megvizsgált adatok ismeretében rangsort állít fel annak érdekében, hogy össze lehessen vetni az egyes régiók GDP-jének és jövedelmi helyzetének alakulását a lakosság elégedettségével.

Bővebben

Számos modell létezik a pénzügyi felügyeleti szervek működésére: megfigyelhetünk példákat arra, amikor a felügyeleti szervek tevékenységüket a központi banktól függetlenül látják el, vagy két (esetleg több) intézmény együttesen gyakorolja a felügyeletet az egyes szektorok fölött, bizonyos feladatköri megosztás alapján. Magyarország 2013-ban egy olyan felügyeleti modell mellett döntött, amely alapján a központi bank kizárólagosan látja el a felügyeleti feladatokat. Régiónkat tágan értelmezve két országot találunk, amely ilyen modell szerint működik: Csehország és Szlovákia. A tanulmány célja annak bemutatása, hogy a hazánkhoz hasonló modellt választó országok esetében mi volt a központi bankba integrált felügyeleti hatóságok kialakulásának háttere, milyen főbb felügyeleti kihívásokkal, kockázatokkal szembesültek ezen országok, továbbá milyen következtetéseket lehet levonni a felügyelési gyakorlatukból.

Bővebben

Az európai politika elmúlt két évének egyik legizgalmasabb – s egyúttal a kontinens jövője számára is kiemelkedő fontosságú – mozzanata az a tárgyalássorozat volt, amelyet Nagy-Britannia és az Európai Unió folytatott egymással a szigetország kiválásának feltételeiről. A tanulmány e tárgyalások áttekintésére vállalkozik, attól kezdve, hogy 2017 márciusában Theresa May elküldte a kilépési nyilatkozatot Brüsszelbe a lisszaboni szerződés 50. cikkelye alapján egészen a 2018. július elején tartott chequersi kormányülésig, amely lényeges vonatkozásokban szakított a kormányzat által addig képviselt „hard Brexit” koncepcióval, s egy meglehetősen „soft” változat mellett kötelezte el magát. E fordulat jelentős kormányválsághoz vezetett, hiszen a „kemény kilépés” hívei ezt nem kívánják elfogadni. Az írás befejezésének időpontjában azonban e küzdelem kimenetelét még éppúgy nem tudni, amiként azt sem, mi lesz az Európai Unió válasza. A tárgyalások története azonban önmagában is olyan téma, amelyet érdemes feldolgozni.

Bővebben

A piacgazdaság mára szinte mindenhol legyőzte a tervutasításos gazdaságirányítás modelljét, még az egyébként politikai értelemben autoriter Kína is egyre inkább piaci alapon szervezi és fejleszti a gazdaságát. Két kommunista zárvány, Kuba és Észak-Korea ugyanakkor makacsul tartja magát, évtizedekkel a Szovjetunió összeomlása és az első kínai különleges gazdasági övezetek megalakulása után. A körülmények mindkét országban rég megértek a változásra, a tervutasításos rendszer mindkét országban egyértelműen zsákutcának, szegénység és nyomor okozójának bizonyult. A geopolitikai környezet ugyanakkor mindkét ország esetében erőteljesen kedvez a status quo fenntartásának. Az írás azokat a geopolitikai tényezőket és okokat veszi lajstromba, amelyek Kuba és Észak-Korea esetében késleltetik vagy akár további évtizedekkel elodázhatják az egyébként rég esedékes változást.

Bővebben

The purpose of this paper is to promote thinking on the nature of the relationship between the Visegrad States (the Czech Republic, Hungary, Poland and Slovakia) and to comprehend the circumstances, interests and motivations of the inter-state political alliances in Central Eastern Europe (“CEE”). The Visegrad Group is a regional political platform without a genuine institutional base. This paper seeks to identify the reason for the absence of an intention on the part of the Visegrad States to broaden, deepen or institutionalize their inter-state cooperation. Perhaps, these countries prefer not to force the harmonization of their political actions if their interests do not necessarily meet. A closer look at the FDI inflows reported by these states and at the CEE regional development cooperation possibilities, and a theoretical overview of intergovernmental cooperation in practice can help reveal how easily countries with similar geopolitical and economic positions may achieve common goals (as they understand each other’s problems better). Such countries, however, may also become competitors in specific fields. The V4 states cooperate multilaterally so long as the synchronization of their political moves generates roughly equal benefits for each. V4 may be interpreted as a political tool for advancing the political interests of its member states and not as a compulsory or permanent negotiating forum.

Bővebben

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépését követően jelent meg Kónya István szerkesztésében a Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára I–III. című, 2000 oldalas kommentár. A kommentár gyakorlati jellegét erősíti a III. kötet, mely teljes egészében a bírói gyakorlatot mutatja be. A recenzió célja a monumentális kommentár szerkezetének, szerzőinek ismertetése, továbbá erényeinek hangsúlyozása.

Bővebben

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt 2013. február 11-én fogadta el az Országgyűlés, és 2014. március 15-én lépett hatályba. A szerzők kifejezett érdeme, hogy a háromkötetes törvénymagyarázatot első ízben már 2013-ban megjelentették, így a jogkereső közönség már a törvény hatálybalépése előtt kedvére forgathatta a kommentárt. Célunk alapvetően a kommentár szerkezetének és szerzőinek bemutatása és erényeinek kidomborítása.

Bővebben

Horváth János életregénye, Zsiros Mária és Menyhárt Ferenc által íródott, Az élet sava-borsa a fellelhető dokumentumokra és rengeteg személyes beszélgetésre építve tárja elénk a közel egy évszázados, lebilincselően izgalmas, fordulatokban gazdag életutat. Csúri Ákos Két pogány közt – törhetetlenül című könyvében kimondottan Horváth János országgyűlési képviselői pályafutását veszi górcső alá. A két kötet forrásértékű és a történettudomány számára is jelentős emlékei tárulnak az olvasó elé, melyből kitűnik a nemzetért és hazáért mindenkor felelősséget érző ember politikai hitvallása.

Bővebben

Magyarország egyik legismertebb közgazdásza arról értekezik, hogyan vette birtokba az ember a földet az évezredek során. A jelenkor karakterét már az ember határozza meg, ezért korunkat antropocénnek, azaz az emberhez igazodónak kellene tekinteni. A kommunikációban megszűntek a távolságok.

Bővebben

Térgazdaságtani szempontból a versenyképesség felfogható a térségek népességmegtartó és tőkevonzó, illetve munkahelyteremtő képességének jellemzőjeként. Ennek szellemében a területi versenyképesség a meglévő és fenntartható infrastruktúrán, az elérhető közszolgáltatásokon, valamint a meglévő foglalkoztatottsági színvonalon (és a mindezek által biztosított vonzó életkörnyezeten) is mérhető.

A jelen tanulmány egyik alapkérdése az volt, hogy bizonyos közszolgáltatások fokozott jelenléte előidézi-e a gazdaság térbeli koncentrációját. Ennek szellemében tanulmányunkban áttekintést kínálunk a közszolgáltatások tipizálásáról és a területi versenyképességhez kapcsolódó irodalmáról; konceptualizáljuk a területi tőketípusok és a közszolgáltatások kapcsolatát; majd a Magyarország vidéki településein végzett főkomponens- és klaszteranalízis segítségével szemléltetjük a gazdasági koncentráció, a lakosság jóléte-jólléte és a közszolgáltatások térbeli elhelyezkedése közötti hasonlóságokat és különbözőségeket.

Bővebben

Tanulmányunkban többek között arra keressük a választ, mit tanulhat a magyar közigazgatás a tanulószervezetek eszmeiségéből, mennyire van jelen a mai magyar közigazgatásról, szervezéstudományokról való gondolkodásban, s legfőképp mely elemei játszhatnának kulcsszerepet a magyar közigazgatás megújításában, dinamizálásában, a közigazgatás „átlelkesítésében”. Emellett az informatika világából hozott innovációkkal, a blockchain-technológia lehetséges alkalmazási területeinek, lehetőségeinek bemutatásával kíván hozzájárulni Magyarország közigazgatási struktúráinak modernizációjához, fejlesztéséhez. A blockchain-technológia valóságos informatikai forradalmat indít el, amelyben az állam akkor maradhat versenyképes résztvevő, amennyiben élére áll az ilyen irányú fejlesztések alkalmazásának igazgatási struktúráiban.

Bővebben

Az abortusz napjaink egyik igen vitatott bioetikai problémája. A magzat emberi mivoltát sokan megkérdőjelezik, mások viszont egyenesen gyilkosságnak tartják az abortuszt, pedig már az élet definiálása is komoly nehézséget okoz. A törvényi szabályozás lehetőséget ad a nők kezébe, de vajon beszélhetünk-e az abortuszról az erkölcsi dilemma említése nélkül?

Bővebben

A pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással összefüggő kockázatok azonosítása minden állam jól megfogalmazható érdeke. A kockázatok csökkentéséhez több esetben határokon átnyúló intézkedésekre és nemzetközi szervezetekre van szükség ahhoz, hogy az államok a bűnszervezetekkel és terrorista szervezetekkel szemben felvegyék a küzdelmet.

Bővebben

The question of the activities approach to the choice and organization of materials in the communicative minimum for textbooks for teaching students with a non-humanities profile has been researched on three levels: macro, medium and micro. The history of the choice of contents of teaching and its organization in communicative minimum are described. The recommendations to take into consideration the results of research, when choosing materials to the communicative minimum for teaching students of non-humanities profile within the limits of training well-educated and well-mannered students of non-humanities profile have been worked out.

Bővebben