Gazdaság- és jogtudomány

  • Prugberger Tamás – Rácz Zoltán

A munka- és a közszolgálati jogi érdekérvényesítés alakulása 2010 után

A munka- és a közszolgálati jogi érdekérvényesítés alakulása 2010 után

A tanulmány a témakört érintő jogelméleti kérdések tisztázását követően bemutatja, hogy a munkaügyi kapcsolatok egyes intézményeinél miként rendezi az új Munka törvénykönyve, a módosított közalkalmazotti törvény, valamint a szintén új köztisztviselői törvény a szakszervezeti érdekvédelmet, az érdekegyeztetést, a kollektív szerződést, a kollektív érdekvitákat és a sztrájkot. A vizsgálat nemcsak a gazdasági kollektív munkajogra, hanem a közalkalmazotti és a közszolgálati jog munkaügyi kapcsolataira is kiterjed.

Bővebben

  • Kecskés András – Ferencz Barnabás

A francia és a német társaságirányítás történeti és jogi tényezői

A francia és a német társaságirányítás történeti és jogi tényezői

A tanulmány célja a német és a francia társaságirányítási gyakorlat mögött meghúzódó történeti és jogi tényezők áttekintése. A tanulmány első része ismerteti azokat az eseményeket, amelyek nagymértékben formálták a két ország társaságirányítását. A német és a francia társaságirányítás karakterének ugyanis erős történeti meghatározottsága van, annak ellenére, hogy a globalizáció, valamint az európai integráció hatására az angolszász megoldások is megjelentek a két ország társasági jogában. Ennek alátámasztására a tanulmány második része a jogszabályi környezet változását veszi sorra, legfőképp az elmúlt 27 évben történt jogalkotási programokat.

Bővebben

  • Tóth Zoltán József

Az Egyesült Államok alkotmányának kartális és történeti jellege

Az Egyesült Államok alkotmányának kartális és történeti jellege

Az alkotmányok között a legkonzervatívabbnak az Egyesült Államok alkotmánya tekinthető, amely több mint két évszázada tartja fenn a rendet, az igazságot és szabadságot, miközben az egymást követő írott alkotmányok Európában, Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában a 19. és 20. században egymás után válnak használhatatlanná, illetve az eredetihez képest felismerhetetlen módosításokon esnek keresztül. A korai amerikai alkotmányjogban Edmund Burke nézetei domináltak.

Bővebben

  • Iván Dániel – Koi Gyula

Állam és jog az ellentétek földjén I.

Állam és jog az ellentétek földjén I.

Jelen tanulmány célja Jany János Jogi kultúrák Ázsiában című magnum opusának ismertetése és elemzése. Írásunk terjedelmes voltát azon tény indokolja, hogy egy hétszáz oldalas kézikönyv recenziószerű bemutatása még a kötet legjelentősebb erényeit sem lenne képes kidomborítani. Ugyanakkor szintén értelmetlen volna a mű egy rövidebb kivonatát parafrázisszerűen közreadni, mintegy megcsonkítva azt. Éppen ezért készült terjedelmes végjegyzet a tanulmányhoz, mely kiváltképp példázza saját észrevételeinket. Az első rész a Közel-Kelet és az iszlám jogát mutatja be.

Bővebben

  • Cservák Csaba

Az alapvető jogok biztosa nemzetközi összevetésben

Az alapvető jogok biztosa nemzetközi összevetésben

Az önkénytől mentes állam, a „jó kormányzás” alapvető jogállami követelmény, amelynek sine qua nonja az alapvető jogok érvényesülése. Azonban látható, hogy még hatékony – alkotmánybíráskodással megtámogatott – igazságszolgáltatási rendszer mellett is könnyen belefuthatnak a polgárok olyan visszásságokba, amelyek az alapvető jog(ok) sérelmét okozhatják. Különösen igaz ez a helyzetükből fakadóan veszélyeztetettebb helyzetűek, így például gyermekek, vagy éppen fogyatékkal élők esetén. Az ombudsman e visszásságok orvoslását segíti elő, valamint hozzájárul a jogállam fejlesztéséhez.

Bővebben

  • Bencsik András

A fogyasztóvédelem gazdaságelméleti alapjairól

A fogyasztóvédelem gazdaságelméleti alapjairól

A fogyasztóvédelmi jog tudományos igényű folytonos vizsgálatát különösen három körülmény teszi aktuálissá: a jogállamiság elve, a piacgazdaság (ki)alakulása és az általános értelemben felfogott biztonság fontossága. A tanulmány megalkotását ebből kiindulva az alábbi célkitűzések határozták meg: a fogyasztói jogok feltárása, a fogyasztóvédelem szervezetének és működési alakzatainak áttekintése, valamint a fogyasztóvédelem jogérvényesítési rendszerének elemzése és értékelése. Jelen cikk a fogyasztóvédelem gazdasági alapjait tárgyalja, a gazdaság és a közigazgatás összefüggéseit követően az egyes közgazdaság(elmélet)i irányzatok alapján helyezi el az állam fogyasztóvédelmi szerepvállalását a gazdaságpolitika tevékenységfajtái között, ennek alapján kirajzolódik az állam fogyasztókat védő szerepkörének szükségszerűsége.

Bővebben

  • Halász Vendel

A stakeholder elmélet és megjelenése az európai államok társasági jogában

A stakeholder elmélet és megjelenése az európai államok társasági jogában

Az ezredforduló táján uralkodónak tűnt azon megközelítés, mely szerint a tőzsdén jegyzett részvénytársaságok működésének célját a részvényesi érdekeknek való megfelelés, a profit növelése jelenti. Azonban újra megjelent, és az elmúlt évtizedben némiképp megerősödött azon álláspont is, mely összetettebb célt tulajdonít a társaságok működésének, és az érdekeltek szélesebb körének érdekeit javasolja figyelembe venni. Jelen tanulmány erre a társasági jogi megközelítésre törekszik példát szolgáltatni az Európai Unió egyes tagállamainak társasági jogi berendezkedéséből. Ezzel párhuzamosan ígéretesnek látja, hogy ezen államok gazdasága és társadalmi jóléte is kedvező képet mutat.

Bővebben

  • István Bukovics

The “Good State”: Outline of the Last Three Years of Research

The “Good State”: Outline of the Last Three Years of Research

The vision behind the research aimed at the paradigmatic approach of a “Good State” can be summed up in a single sentence as follows: on the basis of the “Good State” concept, defined by the Magyary Programme, a theoretical state model can be elaborated using IT tools. The model determines certain generic concepts of the state, with mathematical and logical accuracy. Then they can be implemented in silico (i.e. with direct IT tools exceeding traditional mathematical concepts) and related fundamental statements can be proven. During our multi-year research we sought, and (partly) found, constructive answers to such (political and philosophical) questions as how it is possible to optimally satisfy the moral and teleological needs of a self-regulating, self-driven, self-organizing society by rational means (in a clearly defined sense). This programme cannot be realized merely on a judicial – jurisprudential, political and scientific – basis, a more exact scientific establishment is needed. The approach of political science is shaped by law, although there is an antagonistic contradiction between the approach of jurisprudence and that of exact sciences. We are looking for the answer to this question using a computer program. In contrast to the ambitions of the “Good State” Research Shop (GSR), we focus on a better understanding of the concept of a “Good State”, while its measurement is beyond the scope of our research. We hope to improve understanding the concept of a “Good State” with the help of computer modelling and logical explication. Accordingly, this paper is an alternative to the GSR approach and the two methods can profit from each other and the “Good State” from both. Thus, we share the goal but have different methods.

Bővebben

  • Pataki János István

A bírósági végrehajtás és a sérelemdíj

A bírósági végrehajtás és a sérelemdíj

A sérelemdíj bevezetése a magyar jogrendszerbe bizonyos tekintetben új alapot jelent a személyiségi jogok tekintetében. A bírósági végrehajtás jogintézménye az állami, elsősorban vagyoni kényszer alkalmazása okán ütközőpontot képezhet a sérelemdíjjal mint polgári jogi szankcióval. Mivel az egységes és következetes bírói gyakorlat még nem alakult ki, ezért jelen írás a sérelemdíj és a bírósági végrehajtás összefüggéseit vizsgálja.

Bővebben