A tanulmány célja, hogy tudományos kérdéseket vessen fel a kormány által 2015-ben elindított Modern Városok Programmal kapcsolatban. Egy induló kutatás vázlatául szolgáló cikként, bemutatja a Modern Városok Program főbb jellemzőit, vizsgálja annak hazai és európai területfejlesztési politikákhoz való kapcsolódási pontjait, finanszírozási lehetőségeit. A tanulmány a Modern Városok Program új városfejlesztési rezsimként történő értelmezésével is foglalkozik. A szerző véleménye szerint olyan jelentős városfejlesztési programról van szó, mely már induló szakaszában tudományos vizsgálódás alapjait képezheti.

Bővebben

A Széchenyi István Egyetem, az Audi Hungária Motor Kft. és Győr Megyei Jogú Város közösen dolgozta ki a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ koncepcióját, melyet Magyarország kormánya 12,7 Mrd forint támogatásban részesített. A tanulmány bemutatja a FIEK illeszkedési pontjait napjaink gazdaságfejlesztési és innovációs trendjeibe, továbbá a Széchenyi István Egyetem vállalkozó egyetemmé válásának folyamatába. A FIEK A kkv-k nemzetközi versenyképességét támogató szolgáltatások fejlesztése című részprojektje egyedülálló kísérletet tesz az egyetemi kutatás-fejlesztés és a vállalkozásfejlesztés összekapcsolására annak érdekében, hogy erősítse a győri kkv-k nemzetközi versenyképességét. Mindezt képzésekkel, nemzetközi vásárokon való részvétellel, laborhasználati lehetőségekkel kívánja elérni, a folyamatot monitoringtevékenységgel értékeli, s aktívan bevonja az oktatói-kutatói szférát a tudományos megalapozottság és újabb tudományos kutatások katalizálása érdekében.

Bővebben

A szerző közel harmincéves visszatekintéssel áttekinti az állam szerepének nagymértékű változását, átalakulását. A gazdasági rendszerváltás Magyarországon valójában már 1989-ben elkezdődött, részben azzal, hogy az állami vállalatok esetében a társasági törvény megjelenésével lehetővé vált a gazdasági társasággá való átalakulás, a magántőke bevonása. A másik nagyon látványos elem volt az Országos Tervhivatal megszüntetése, és ezzel Magyarországon 1989-től egészen 1996-ig modern értelemben nem működött tervezés. A kilencvenes évek első felében az állam főként a tulajdonosi szerkezet átalakítására, a kárpótlásra, a privatizációra és az új adórendszerekre fókuszált. A kilencvenes évek második felétől már nagyobb hangsúly helyeződött a fejlesztésekre, azok finanszírozására és a munkahelyteremtésre. Az Európai Unióhoz való csatlakozási szándék elfogadását követően megjelentek az uniós követelmények, és ebben fontos elemek voltak a piacgazdaságra való felkészülés és átállás, az európai uniós alapelvek és értékek átvétele, a nemzeti és regionális szintű tervezés és programozás.

Bővebben

A vállalkozásfejlesztés több aspektusa megfigyelhető a gazdaságilag fejlett térségekben. A következő tanulmány a felsőoktatási intézményekre fókuszál. Ezen belül kifejtett témakörök a felsőoktatási intézmények vállalkozásfejlesztő funkciói; az egyetemi-vállalati kapcsolatok típusai, előnyei és szerkezete. Ezen túlmenően 2015-ben lekérdezett, győri városi szintű mérési eredményeket mutatok be, melynek során egy kiválasztott felsőoktatási intézmény lehetséges szolgáltatásai iránti keresletet vizsgáltam egy N=154 vállalkozói mintán. Az eredményekben megjelenik az, hogy a konkrétan definiált szolgáltatások mindegyikét fontosnak tartották a válaszadók. A felsőoktatási intézmény szolgáltatásai esetén a vállalati méretkategóriák nem minősülnek egységesen differenciáló tényezőnek. A felsőoktatási intézmény kutatási tevékenységét egységesen fontosnak és szükségesnek tartják a válaszadók, ennek kommunikációs felületeit azonban nem ismerik.

Bővebben

A gazdaságfejlesztésnek alapvetően két útja ismeretes. Az első esetben úgy próbáljuk fokozni egy térség versenyképességét, hatékonyságát, hogy külső támogatókat, befektetőket vonunk be, akiknek a játékszabályaihoz alkalmazkodnunk is kell. A második megoldás szerint a helyi erőforrásokra támaszkodunk, a közösség társadalmi és gazdasági tőkéjére építjük a gazdaságot. Ez utóbbi szükségessé teszi a helyi szereplők erőteljes bevonását, amit természetesen ők elköteleződésükkel, lokális beágyazottsággal hálálnak meg. A gazdaságfejlesztés második, helyi tőkére építő megoldása azonban elérhetetlen marad a közös etikai normák megléte, folytonossága és alkalmazása nélkül. A gazdaságfejlesztés etikai irányelveit jelen publikáció az európai erkölcsiséget meghatározó zsidó-keresztény örökség alapján bontakoztatja ki, majd a hasonló elvek mentén gondolkodó, napjaink közös értékteremtése felé fordul. Mindezt a szakirodalmak összehasonlításával és esettanulmányok elemzésével szemlélteti.

Bővebben

A területi versenyképesség meghatározható úgy is, mint az adott térség azon képessége, amely révén vonzóvá válik a betelepülő tőke számára, illetve ennek révén a lakosság elöregedése és elvándorlása ellen hat. E logika mentén a fenntartható versenyképességet a fenntartható infrastruktúra, az elérhető közszolgáltatások és a vonzó életkörnyezet vizsgálatával tudjuk értékelni, és megállapítani, hogy társadalmi kontextusban milyen mértékben befolyásolják a vizsgált térségek gazdasági eredményességét. Jelen tanulmány négy magyarországi megye területi versenyképességének összehasonlítására vállalkozik, azok gazdasági, társadalmi, infrastrukturális, valamint az egyes közszolgáltatások hozzáférhetőségének jellemzői mentén. Az alkalmazott módszertan tekintetében a szerző, többek között, látensváltozós modellezési eljárással (SEM) vizsgálja a szakirodalmi kutatások eredményeként meghatározott dimenziók direkt és indirekt hatását az érintett területek versenyképességi jellemzőinek leírásánál.

Bővebben

Az elmúlt bő egy évtizedben a hazai turizmus forgalmának dinamikus emelkedésével, illetve az európai uniós csatlakozással számos ágazati stratégia készült az egyes aktív turisztikai termékekre vonatkozóan is, elsősorban az uniós tervezési időszakokhoz igazodva. Mivel jelenleg az aktív turisztikai tevékenységek, illetve termékek nagyobb részének alacsony a jövedelemtermelő képessége, azok lassan indulnak el növekedési pályán. A forgalom lassú felíveléséhez az erősen hiányos infrastruktúra is hozzájárul. Ezért különösen fontos, hogy az utóbbiak fejlesztéséhez központi források is kapcsolódjanak, akár a turistaházak, a kerékpárutak és más kerékpáros létesítmények, az ökoturizmus vagy a vízitúra-megállóhelyek terén. A kormányzati koncepcióban 2010-ben bekövetkezett változások is az ágazati és termékstratégiák újragondolását tették szükségessé. A tanulmány az egyes hazai, központi forrásból megvalósuló aktív turisztikai fejlesztések tartalmát és azok várható hatásait vizsgálja.

Bővebben

Tanulmányunk a Jász-Nagykun-Szolnok megyei gazdálkodók helyzetét vizsgálja, ezen belül a gazdák gazdaságfejlesztési motívumait, a gazdaság diverzifikációjának helyzetét, a multifunkciós mezőgazdálkodással kapcsolatos terveiket, az ezeket segítő és akadályozó tényezőket. Megállapítottuk, hogy nem igazán halad a folyamatot potenciálisan mérséklő tevékenységdiverzifikáció sem; a 10 hektár alatti kisgazdaságok szinte eltűntek, a 300 hektárnál nagyobb területen gazdálkodók aránya viszont 10 év alatt a háromszorosára nőtt. A statisztika szerint a magyar mezőgazdaság munkaerő-felhasználása folyamatosan csökken. A tanulmányban a mezőgazdasági termelésen túli funkciókon belül a nem árujellegű közszolgáltatásokkal külön is foglalkozunk.

Bővebben