A sárospataki hagyományokból 25 évvel ezelőtt újraéledt Magyar Református Népfőiskolai Collegium a megalakulásától hív szárszói, balatonlellei konferenciáira előadni. Az idei invitálás mellé külön tartalmi kérést is kaptam: „Kérlek, beszélj a 2018-as választások kockázatairól, a ránk leselkedő külső és belső veszélyekről is” – mondták. Atyámfiainak ellentmondani nem szoktam, különösen a reformáció ötszázadik évfordulóján, így a határainkon torlódó, Európát elfoglalni készülő, irányított ázsiai-afrikai embertömegről, annak ránk leselkedő veszélyeiről és belpolitikai problémáiról is szót ejtettem a Kárpátaljáról, Partiumból, Felvidékről, Délvidékről és tengerentúlról összesereglett püspökök és más egyházi főméltóságok előtt.

Tudva mondandóm veretét, s hogy arra előre ellensúlyt tegyek, lelket is öntsek a református gyülekezetbe, előadásom elején a polgári kormány és a kormányzati fiskális politikát támogató Magyar Nemzeti Bank működéséből adódó eredményekről szóltam. Elmondtam, hogy a néhány hete elfogadott, jövő évi költségvetési törvény oktatási feladatokra 81 milliárddal, egészségügyre 102, nyugdíjakra, családtámogatásra 287, közbiztonságra 83, gazdaságfejlesztésre 205 milliárd forinttal irányoz elő többet, mint az egy évvel ezelőtti kiadási keret.

Bővebben

I have been repeatedly invited to deliver lectures at the conferences held at Balatonszárszó and Balatonlelle ever since the resuscitation of the Hungarian Reformed Church’s Lyceum 25 years ago from the old traditions of the Teacher Training College of Sárospatak. This year’s invitation also included a separate request regarding the content. “Please talk about the risks involved in the 2018 general elections and the external and internal dangers that lie ahead of us,” I was told. It is not my habit to gainsay my brothers, especially on the 500th anniversary of the Reformation, so I did mention the masses of Asians and Africans congesting our borders in preparation for occupying Europe, and the threats and domestic problems they pose to us in my speech delivered to bishops and other church dignitaries gathered from Subcarpathia, the Partium, and other territories populated by Hungarians in the neighbouring countries and from overseas.

Bővebben

Magyarország nemzetközi összehasonlításban is kirívóan kiszolgáltatottá vált az elmúlt évtizedekben a nagy multinacionális, transznacionális vállalkozásokkal szemben. A külföldi vállalkozások által realizált profit is nálunk volt az egyik legmagasabb. Mindezek jelentősen felerősítették a globalizáció, illetve a pénzügyi és gazdasági válság számos negatív következményét. A pénzügyi és gazdasági válság, illetve a válság kezelésének a tapasztalatai megerősítették azt a paradigmát, hogy a közjó absztrakt normarendszerének érvényesítése érdekében az államnak kell egyre inkább értékteremtő és értékvédő szerepet vállalnia a politikai, gazdasági és társadalmi szférában. A magyar kormány ennek szellemében hosszú távú változásokat kíván végrehajtani, amelyek célja, hogy a szennyvíz-, ivóvíz-, gáz-, áramszolgáltatás, a távfűtés, a hulladékkezelés és a közétkeztetés területén a közszolgáltatásokat nonprofit jelleggel biztosítsa az állam annak érdekében, hogy ne a közszolgáltatók profitja, hanem a lakosságnál maradó jövedelem növekedjen. Az Európai Unió ezzel szemben olyan szabályt kíván bevezetni, amely megtiltaná a tagországoknak, hogy maguk határozzák meg a különféle közműszolgáltatások árát. Be akarják tiltani a rezsicsökkentést.

Bővebben

A magyar népesség demográfiai szerkezete kedvezőtlen képet mutat, melynek egyik oka az alacsony gyerekvállalási hajlandóság. Tanulmányunkban bemutatjuk a gyerekvállalási ráta, a születések számának alakulását az utóbbi másfél évtizedre vonatkozóan. A kormány 2010 után a családpolitika eszközeivel kívánja a demográfiai folyamatokat kedvezőbb irányba fordítani. A családtámogatási rendszer egyik fontos eleme az otthonteremtési támogatási rendszer. A tanulmány ennek főbb összetevőit tárgyalja. Saját kérdőíves kutatást végeztünk egyetemi hallgatók körében abból a célból, hogy felmérjük, az otthonteremtési támogatási rendszernek lehet-e hatása a gyerekvállalásra, a lakáscélok várható megvalósítására. A válaszok alapján megállapítottuk, hogy a gyerekvállalási hajlandóságra a válaszadók szerint hatással lehet a támogatási rendszer. Lakáscéljaik eléréséhez, a megkérdezettek véleménye szerint, hozzájárulhat az otthonteremtési támogatás.

Bővebben

Becsey Zsolt elemzésében röviden bemutatja, hogy miért stabilabb a mostani magyar makrogazdasági és pénzügyi helyzet, mint a 2009 előtti vagy akár a 2011-es helyzet. Ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a hasonlóan eladósodott nyugat-európai államokhoz képest nálunk miért törékenyebb a helyzet, és arra is, hogy ez a régiós versenytársak viszonyában is gond lehet. Hangsúlyozva a jelenlegi kormánykoalíció pénzügyi stabilitás terén elért eredményeinek fontosságát, a szerző javasolja, hogy a következő két évben az uniós források tervezett koncentrált elköltésénél hazánk a versenyképessége javítása mellett is fókuszáljon a jelentős adósságcsökkentésre, mely nemcsak szinte azonnal megtérülő lépés a kamatcsökkenés miatt, hanem a beruházásösztönzés segítése miatt biztonsági kérdés is.

Bővebben

Egy vállalat növekedéséhez és versenyképességének megtartásához elengedhetetlen a megfelelő források rendelkezésre állása. Ehhez pedig a tulajdonosok és a vállalatvezetők tudatos befektetési politikája, a vállalat megfelelő pénzügyi menedzselése és jól működő külső pénzügyi rendszer, megfelelő és magas szintű pénzügyi szolgáltatás szükséges, hogy a beruházásokhoz és a működéshez szükséges források megfelelő mértékben rendelkezésre álljanak. A pénzügyi forrásokat elsősorban a bankoktól tudják beszerezni a vállalkozások. A bankoknak jelentős expanziót kell végrehajtaniuk a hitel- és befektetői piacon: megtérülési kérdésekben jelentősen redukálniuk kell a költségeiket, további konszolidációkat, hálózatcsökkentést kell végrehajtani, új piacok feltárása mellett. Legfőképpen viszont, a növekedés érdekében, a kockázatok jobb felmérésével a bizalomnak kell erősödnie: a kkv-szektor irányában a banki piac innovációi, a szektor strukturális és életcikluson alapuló jobb megismerése, az igények pontosabb kielégítése segít ebben.

Bővebben

A kutatási beszámoló első részében makrogazdasági és átfogó társadalmi válságok vázlatos áttekintését tehette meg az olvasó a Polgári Szemle előző számában. A nemzetközi politikai gazdaságtan egyik elmélete, az új medievalizmus megoldásként tekint a nem kormányzati, civil szereplőkre. Jelen részben a civil, nonprofit szektor magyarországi fejlődése és mai állapota kerül a vizsgálódás középpontjába.

Bővebben

A bírósági végrehajtási eljárás során kifejezetten gyakori az ingó dolgok foglalása. A tanulmány célja, hogy áttekintést adjon az ingófoglalás szabályairól. Ennek során a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény mellett más jogszabályok rendelkezéseit, valamint az ingófoglaláshoz kapcsolódó bírósági gyakorlatot vizsgáljuk. Ezen áttekintés különösen indokolt annak fényében, hogy az ingók fogalmára nincs egzakt, normatív meghatározás, annak értelmét a jogtudományra, valamint a bírói és a végrehajtói gyakorlatra támaszkodva lehetséges csak megragadni.

Bővebben

A tanulmány célja, hogy tudományos kérdéseket vessen fel a kormány által 2015-ben elindított Modern Városok Programmal kapcsolatban. Egy induló kutatás vázlatául szolgáló cikként, bemutatja a Modern Városok Program főbb jellemzőit, vizsgálja annak hazai és európai területfejlesztési politikákhoz való kapcsolódási pontjait, finanszírozási lehetőségeit. A tanulmány a Modern Városok Program új városfejlesztési rezsimként történő értelmezésével is foglalkozik. A szerző véleménye szerint olyan jelentős városfejlesztési programról van szó, mely már induló szakaszában tudományos vizsgálódás alapjait képezheti.

Bővebben

A Széchenyi István Egyetem, az Audi Hungária Motor Kft. és Győr Megyei Jogú Város közösen dolgozta ki a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ koncepcióját, melyet Magyarország kormánya 12,7 Mrd forint támogatásban részesített. A tanulmány bemutatja a FIEK illeszkedési pontjait napjaink gazdaságfejlesztési és innovációs trendjeibe, továbbá a Széchenyi István Egyetem vállalkozó egyetemmé válásának folyamatába. A FIEK A kkv-k nemzetközi versenyképességét támogató szolgáltatások fejlesztése című részprojektje egyedülálló kísérletet tesz az egyetemi kutatás-fejlesztés és a vállalkozásfejlesztés összekapcsolására annak érdekében, hogy erősítse a győri kkv-k nemzetközi versenyképességét. Mindezt képzésekkel, nemzetközi vásárokon való részvétellel, laborhasználati lehetőségekkel kívánja elérni, a folyamatot monitoringtevékenységgel értékeli, s aktívan bevonja az oktatói-kutatói szférát a tudományos megalapozottság és újabb tudományos kutatások katalizálása érdekében.

Bővebben

A szerző közel harmincéves visszatekintéssel áttekinti az állam szerepének nagymértékű változását, átalakulását. A gazdasági rendszerváltás Magyarországon valójában már 1989-ben elkezdődött, részben azzal, hogy az állami vállalatok esetében a társasági törvény megjelenésével lehetővé vált a gazdasági társasággá való átalakulás, a magántőke bevonása. A másik nagyon látványos elem volt az Országos Tervhivatal megszüntetése, és ezzel Magyarországon 1989-től egészen 1996-ig modern értelemben nem működött tervezés. A kilencvenes évek első felében az állam főként a tulajdonosi szerkezet átalakítására, a kárpótlásra, a privatizációra és az új adórendszerekre fókuszált. A kilencvenes évek második felétől már nagyobb hangsúly helyeződött a fejlesztésekre, azok finanszírozására és a munkahelyteremtésre. Az Európai Unióhoz való csatlakozási szándék elfogadását követően megjelentek az uniós követelmények, és ebben fontos elemek voltak a piacgazdaságra való felkészülés és átállás, az európai uniós alapelvek és értékek átvétele, a nemzeti és regionális szintű tervezés és programozás.

Bővebben

A vállalkozásfejlesztés több aspektusa megfigyelhető a gazdaságilag fejlett térségekben. A következő tanulmány a felsőoktatási intézményekre fókuszál. Ezen belül kifejtett témakörök a felsőoktatási intézmények vállalkozásfejlesztő funkciói; az egyetemi-vállalati kapcsolatok típusai, előnyei és szerkezete. Ezen túlmenően 2015-ben lekérdezett, győri városi szintű mérési eredményeket mutatok be, melynek során egy kiválasztott felsőoktatási intézmény lehetséges szolgáltatásai iránti keresletet vizsgáltam egy N=154 vállalkozói mintán. Az eredményekben megjelenik az, hogy a konkrétan definiált szolgáltatások mindegyikét fontosnak tartották a válaszadók. A felsőoktatási intézmény szolgáltatásai esetén a vállalati méretkategóriák nem minősülnek egységesen differenciáló tényezőnek. A felsőoktatási intézmény kutatási tevékenységét egységesen fontosnak és szükségesnek tartják a válaszadók, ennek kommunikációs felületeit azonban nem ismerik.

Bővebben

A gazdaságfejlesztésnek alapvetően két útja ismeretes. Az első esetben úgy próbáljuk fokozni egy térség versenyképességét, hatékonyságát, hogy külső támogatókat, befektetőket vonunk be, akiknek a játékszabályaihoz alkalmazkodnunk is kell. A második megoldás szerint a helyi erőforrásokra támaszkodunk, a közösség társadalmi és gazdasági tőkéjére építjük a gazdaságot. Ez utóbbi szükségessé teszi a helyi szereplők erőteljes bevonását, amit természetesen ők elköteleződésükkel, lokális beágyazottsággal hálálnak meg. A gazdaságfejlesztés második, helyi tőkére építő megoldása azonban elérhetetlen marad a közös etikai normák megléte, folytonossága és alkalmazása nélkül. A gazdaságfejlesztés etikai irányelveit jelen publikáció az európai erkölcsiséget meghatározó zsidó-keresztény örökség alapján bontakoztatja ki, majd a hasonló elvek mentén gondolkodó, napjaink közös értékteremtése felé fordul. Mindezt a szakirodalmak összehasonlításával és esettanulmányok elemzésével szemlélteti.

Bővebben

A területi versenyképesség meghatározható úgy is, mint az adott térség azon képessége, amely révén vonzóvá válik a betelepülő tőke számára, illetve ennek révén a lakosság elöregedése és elvándorlása ellen hat. E logika mentén a fenntartható versenyképességet a fenntartható infrastruktúra, az elérhető közszolgáltatások és a vonzó életkörnyezet vizsgálatával tudjuk értékelni, és megállapítani, hogy társadalmi kontextusban milyen mértékben befolyásolják a vizsgált térségek gazdasági eredményességét. Jelen tanulmány négy magyarországi megye területi versenyképességének összehasonlítására vállalkozik, azok gazdasági, társadalmi, infrastrukturális, valamint az egyes közszolgáltatások hozzáférhetőségének jellemzői mentén. Az alkalmazott módszertan tekintetében a szerző, többek között, látensváltozós modellezési eljárással (SEM) vizsgálja a szakirodalmi kutatások eredményeként meghatározott dimenziók direkt és indirekt hatását az érintett területek versenyképességi jellemzőinek leírásánál.

Bővebben

Az elmúlt bő egy évtizedben a hazai turizmus forgalmának dinamikus emelkedésével, illetve az európai uniós csatlakozással számos ágazati stratégia készült az egyes aktív turisztikai termékekre vonatkozóan is, elsősorban az uniós tervezési időszakokhoz igazodva. Mivel jelenleg az aktív turisztikai tevékenységek, illetve termékek nagyobb részének alacsony a jövedelemtermelő képessége, azok lassan indulnak el növekedési pályán. A forgalom lassú felíveléséhez az erősen hiányos infrastruktúra is hozzájárul. Ezért különösen fontos, hogy az utóbbiak fejlesztéséhez központi források is kapcsolódjanak, akár a turistaházak, a kerékpárutak és más kerékpáros létesítmények, az ökoturizmus vagy a vízitúra-megállóhelyek terén. A kormányzati koncepcióban 2010-ben bekövetkezett változások is az ágazati és termékstratégiák újragondolását tették szükségessé. A tanulmány az egyes hazai, központi forrásból megvalósuló aktív turisztikai fejlesztések tartalmát és azok várható hatásait vizsgálja.

Bővebben

Tanulmányunk a Jász-Nagykun-Szolnok megyei gazdálkodók helyzetét vizsgálja, ezen belül a gazdák gazdaságfejlesztési motívumait, a gazdaság diverzifikációjának helyzetét, a multifunkciós mezőgazdálkodással kapcsolatos terveiket, az ezeket segítő és akadályozó tényezőket. Megállapítottuk, hogy nem igazán halad a folyamatot potenciálisan mérséklő tevékenységdiverzifikáció sem; a 10 hektár alatti kisgazdaságok szinte eltűntek, a 300 hektárnál nagyobb területen gazdálkodók aránya viszont 10 év alatt a háromszorosára nőtt. A statisztika szerint a magyar mezőgazdaság munkaerő-felhasználása folyamatosan csökken. A tanulmányban a mezőgazdasági termelésen túli funkciókon belül a nem árujellegű közszolgáltatásokkal külön is foglalkozunk.

Bővebben

A tanulmány bemutatja, miként változott az előítéletes, gyűlöletvezérelt kommunikáció és viselkedés az elmúlt száz évben. Milyen formái vannak, és azok milyen hatással tematizálták, tematizálják a közbeszédet, hogyan hatnak toleranciaszintünkre, miként kerültek a kibertérbe az internetes megfélemlítés és internetes zaklatás által? Milyen állomások érintésével jutott el a rasszista, vallási és faji alapon megnyilvánuló dehumanizációs viselkedés és gondolkodás új terepére, az online közegbe, és vált a leghétköznapibb iskolai, közösségi zaklatás és megfélemlítés alapjává.

Bővebben

Kétszáz évvel ezelőtt hunyt el a világ legismertebb kelet-európai szabadsághőse, Andrzej Tadeusz Bonawentura Kościuszko (1746–1817). Az esszé felidézi alakját és a lengyel felvilágosodás reformjait, egyúttal új megvilágításba is helyezi azokat. A magyar társadalom a török (1526) és az osztrák uralom (1686) miatt szétzilálódott, és túlságosan is individualistává vált, így nehezen érti meg egykori szomszédját, amely sokkal inkább az összefogásra, az együttműködésre épített, és amelyet ezernyi szál tartott egyben a nehéz időkben. Az írásban felbukkan a kor másik nagy alakja, gróf Benyovszky Móric is, akire szintén nemrég emlékeztünk: 2016-ban volt születésének 275., halálának pedig 230. évfordulója.

Bővebben

2014-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) gondoskodik a közigazgatási vezetők rendszeres továbbképzéséről. A korábbi, döntően jogi és hagyományos oktatóközpontú képzések mellett ma már általános a modern, gyakorlatorientált, résztvevőközpontú oktatásmódszertan használata. A tanulmány – a szerző empirikus vizsgálatain alapuló doktori értekezésének kézirata felhasználásával – azt vizsgálja, hogyan növelhető a közigazgatásivezető-képzés hatékonysága. Ennek érdekében bemutat egy újszerű, az egész életen át tartó tanulást az önirányított tanulás módszertanával támogató technikát, amely alkalmas eszköz lehet a közigazgatásivezető-fejlesztés mennyiségi és minőségi kihívásainak kezelésére.

Bővebben

Határon átnyúló kapcsolatok Magyarország és Csehszlovákia között a szocializmus időszakában is léteztek. Az országhatár, változó mértékben, ebben az időszakban is átjárható volt, és lehetővé tette a kapcsolattartás különböző módjait. Szlovákia Kommunista Pártjának és Csehszlovákia Kommunista Pártjának 1969 és 1989 között született anyagait elemezve elmondható, hogy kezdetben inkább a magyar fél gátolta a határon átnyúló kapcsolatokat. Ennek oka az alacsony belső árukínálat volt, amelyet a Csehszlovákiából érkező bevásárlóturizmus tovább fokozott. A 80-as években a határon átnyúló kapcsolatok motorjává aztán egyértelműen Magyarország vált, melynek fő oka a gazdasági együttműködés volt, de a hátterében már megfigyelhető volt a határ másik oldalán élő magyarok iránti érdeklődés is.

Bővebben

A trianoni békediktátum menekültek áradatát indította el a hazánktól elcsatolt területekről. Regisztrálások szerint 350 ezer, utólagos becslések szerint 400-450 ezer ember hagyta el szülőföldjét, otthonát, munkahelyét. A 20-as években, a csonka országban százezrek nyomorogtak. A legrosszabb helyzetbe közülük azonban azok a menekültek kerültek, akik pályaudvarokon vagonokban vagy lepusztult barakkvárosokban vártak a sorsukra. A mai magyar társadalom és Európa számára az ő szenvedésük, beilleszkedési kálváriájuk alig ismert. A tanulmány több levél- és irattári forrás felkutatásával, valamint egy korabeli felvidéki írónő memoárjának részleteivel járul hozzá, hogy a történelmünk e kevésbé feltárt lapjára ráíródjon az igazság. A tanulmány egyes részei a szerzőnek a Felvidékről menekült, evangélikus Bruckner családról szóló, készülő könyvéből valók.

Bővebben

A magyarság öltözetét a Kárpát-medencében való letelepedés óta keleti és nyugati hatások is érték. Minden társadalomnak és történelmi kornak megvolt a divatja, ez sokszor befolyásolta a népviseletet. A hódoltság hosszú időszaka jelentős nyomot hagyott valamennyi társadalmi csoport öltözködésének alakulásában. A tanulmány mindezek írott emlékeit mutatja be, nemenként és társadalmi rétegenként rendszerezve a fellelhető forrásokat.

Bővebben

Magyarország az államalapítást követően kapcsolatban állt a Bizánci Birodalommal. Abból következően azonban, hogy I. (Szent) István király és az ország a nyugati (latin) kereszténységet követte, a bizánci jog (ius Byzantinum, illetve ius Graeco-Romanum) recepciójára nem kerülhetett sor. Justinianus császár kodifikációja, különösen a Codex Iustinianus és néhány Novella közvetett hatása mutatható ki Szent István törvényeiben (decrétumaiban). Az első magyar király törvényei komoly szerepet játszottak a Magyar Királyság Európához való kapcsolódásában.

Bővebben

A szuverén alapok olyan befektetési alapok, amelyeket az államok hoznak létre és működtetnek. A 2007–2008-as pénzügyi válság idején kerültek először reflektorfénybe azzal, hogy fehér lovagként avatkoztak be, és mentették meg az amerikai és európai tőkepiacok néhány emblematikus vállalatát attól, hogy csődbe menjenek. A tanulmány célja, hogy ismertesse a fontosabb témaköröket a szuverén alapokkal kapcsolatban. A szerző vizsgálja a szuverén alapok meghatározásának az eredetét és hogy mely tényezők járultak hozzá a létrejöttükhöz. A szuverén alapok jogi hátterével is foglalkozik nemzetközi szinten. Ennek keretein belül elemezi a szuverén alapok általánosan elfogadott elveit és gyakorlatát, az úgynevezett Santiago-elvek tartalmát, és azokat a célokat, melyeket az önszabályozó kódex előirányoz. A Santiago-elvek jelentősége abban rejlik, hogy elősegítik az átláthatóságot, a felelős társaságirányítást, az elszámolhatóságot és a prudens befektetési gyakorlatot.

Bővebben

A tanulmány az iszlám bankrendszer működési mechanizmusát elemzi. A téma fontosságát egyrészt az iszlám pénzügyek rohamos térhódítása, másrészt az iszlám bankrendszer hagyományos bankrendszert felülmúló stabilitása adja. Az írás első része az iszlám népesség és vallás elterjedtségének bemutatásával foglalkozik, ezt követően az iszlám vallás gazdaságfilozófiai alapjait elemzi. Az iszlám pénzügyek alapelveinek bemutatása során öt alapelvet mutat be, külön kiemelve az iszlám bankokra jellemző kockázatkezelési és -megosztási gyakorlatot, valamint a megtakarító-bank-hitelfelvevő kapcsolatot. Végül néhány alapvető ügylet ismertetésén keresztül megkülönbözteti a profit- és veszteségrészesedési (PLS) módokat a profit- és veszteségrészesedést nem használó (Non-PLS) módoktól, előbbi ügyletek között a mudaraba és a musharaka finanszírozási formákat elemzi.

Bővebben

A vállalatfelvásárlások számos előnyös hatást fejthetnek ki egy gazdaságban. Ugyanakkor felmerülnek olyan aggályok is, hogy bizonyos esetekben az ilyen ügyletekben megjelenő részvényesi profit más társaságban jelen lévő érdekcsoportok (egyéb érdekeltek) költségére valósulhat meg. A tanulmány elemzi az Európai Unió vállalatfelvásárlási szabályozásában a részvényesi, illetve egyéb érdekelti érdekek védelmének eszközeit és módját. Ennek során megállapítja, hogy a céltársaságok részvényeseinek (akik jellemzően az ilyen ügyletekkel komoly nyereséget tudnak elérni) védelmét megfelelően biztosítja az uniós jog. Ugyanakkor az egyéb érdekeltek érdekei csorbát szenvedhetnek a szabályozási rendszer alapján, és ez hátrányosan érintheti a társadalmat. A szerző viszont csak olyan vállalatfelvásárlási ügyletek létrejöttét látja optimálisnak, melyek valós társadalmi hasznot (is) jelentenek, és álláspontja szerint a szabályozási rendszernek is ez irányba kellene elmozdulnia .

Bővebben

A tanulmány az offshore-jelenséget vizsgálja átfogóan, az adózási kérdésekkel összefüggésben. Az offshore kifejezés jelentéstartalma sokkal árnyaltabb, mint ahogyan a köztudatban él, a kormányzatok számára újabb gazdaságpolitikai eszközöket jelent. A nemzetközi tőkepiaci tranzakciók esetében az onshore és offshore státusz a tőkepiacokhoz való fokozatos hozzáférés egyes szintjeit különíti el. A szerzők felvetnek néhány, adó- és társasági jogi szempontból is fontos kérdést az offshore-ral kapcsolatban. Foglalkoznak az adóparadicsomok kialakulásának történetével, az adókikerülés és az adóoptimalizáció fogalmának meghatározása körüli nehézségekkel, valamint egy gyakorlati példán keresztül ismertetik, hogy milyen módon lehetséges az offshore cégek segítségével kijátszani a jogszabályokat.

Bővebben

Kelet-Közép-Európa 1990-es évek elején függetlenedett országai az Európai Unióhoz való csatlakozásukkal a modern kori törénelmük legnagyobb esélyét kapták meg a nyugati világgal szemben fennálló elmaradottságuk ledolgozásához. A belépésüket követően eltelt 10 év azonban mind pozitív, mind negatív eseményeket is tartogatott számukra. A válság jelentősen megakasztotta a felzárkózásukat, egyúttal a tagállamok és az EU szintjén is felszínre hozott hiányosságokat. Cikkünkben arra keressük a választ, hogyan is hatottak ezek a folyamatok Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia eseményekben meglehetősen gazdag időszakára. Az államadósság szintjének bemutatásával az egyes országokban rejtőző gazdasági potenciál nagymértékben meghatározható, ezért is választottuk a kiértékelését. Górcső alá vettük mindezeken felül azt is, hogyan alakult az időszakban a visegrádi négyek országaiban a munkanélküliségi ráta.

Bővebben

Tajvan, Ázsia egyik „Kis Tigrise” több évtizedes tudatos gazdaság- és iparfejlesztés révén mára fejlett gazdasággal, globálisan versenyképes high-tech-iparokkal, jelentős innovációs teljesítménnyel, számottevő kutatási, fejlesztési kapacitással, valamint képzett és magas színvonalú munkaerővel rendelkezik, mely alapul szolgálhat további fejlődéséhez is. A cikk e tudatos fejlesztés egyik fontos eszközét, a tudományos parkokat mutatja be, az ötlet felmerülésétől egészen annak konkrét megvalósításáig. A siker tényezőit a Kelet „Szilícium-völgyének” tartott Hsinchu Tudományos Park példáján keresztül elemzi, melyhez a szakirodalom mellett a szerző helyszíni tapasztalatait is felhasználja.

Bővebben

This paper analyzes the Ukrainian crisis through the lenses of the contemporary realist schools of the theory of international relations. One the one hand, it is claimed that Russian responses were motivated by the logic of the balance of powers, upset by actions taken by the West. On the other hand, we prove that realism still has significant explanatory power in the context of 21st century.

Bővebben

A kínai diaszpóra a harmadik legnagyobb a világon, száma mintegy 40 millió főt tesz ki, ám kialakulásának sajátosságai és a több mint egy évszázados kínai politika következtében az anyaországhoz fűződő viszonya szorosabb a nála nagyobb számú diaszpóráknál. A kínai diaszpóra talán legfontosabb sajátosságai közé tartozik, hogy az anyaországhoz fűződő kulturális, identitásbeli vagy származási kapcsolat nem csupán a befogadó országok kisebbségi politikájában játszik szerepet, hanem maga a Népköztársaság is ezen jellemzők mentén határozza meg a közösség tagjait. A másik meghatározó tulajdonság, hogy a két évezrede zajló kivándorlás legfőbb mozgatórugói a kereskedők voltak, még azon időszakokban is, amikor a brit birodalomban betiltott rabszolga-kereskedelem munkaerőhiányát pótló kulik határozták meg az emigrációt, vagy amikor a kivándorlás elsősorban a diákokat és az értelmiségieket jelentette 1978 után. Az ebből fakadó folytonos gazdasági térnyerés pedig mára Kína számára a külkapcsolatok és a tőkebeáramlás egyik meghatározó bázisává, forrásává vált.

Bővebben

Az írás azon problémák egyikével foglalkozik, amelyeket az európai társadalmakban a 20. század elején megindult s jelenleg is zajló migráció, valamint a 20. század második felében hangsúlyt kapott integráció kérdései vetettek fel. Nevezetesen azzal, hogy a különböző kulturális és nemzeti háttérrel rendelkező csoportok együttélése esetén a különböző társadalmak és államok miként kezelik a kialakuló nyíltan xenofób cselekményeket. Ennek keretében elsősorban Magyarország és Németország vonatkozásában áttekintést ad az idegenellenes jelenségekről, kiváltó okaikról és lehetséges kezelésmódjaik elemzéséről. Miközben összefoglalja a magyar és német szakirodalmat, egy későbbi kutatás kiindulópontjait is megfogalmazza, kitér az ún. „gyűlölet-bűncselekmények” és „gyűlöletincidensek” problémájára is.

Bővebben

A 2. világháború után az osztrák államiság és függetlenség helyreállítása egy tízéves időszakot (1945–1955) ölelt fel. A szövetségesek közötti végső megegyezést hátráltatta a hidegháború „kirobbanása”, mely több évvel késleltette az osztrák kérdés megoldását. Ausztria sikerének kulcsa egyrészt a belpolitikai, ideértve az alkotmányozási folyamatokat is, másrészt a külpolitikai tényezőkben keresendő. Az egymást követő osztrák kormányzatok határozott külpolitikai fellépései és nyugati orientációja nagyban hozzájárult az ország integritásának megőrzéséhez. Az osztrák külpolitika sikeresen helyt tudott állni a nemzetközi viszonyok alakulása során, és az is Ausztriának kedvezett, hogy az országot a közép-kelet-európai államokkal ellentétben a szövetségesek együttesen szabadították fel. Az egykori alkotmányos jogrendet visszaállítva, és a múlt alkotmányjogi vívmányaira építve, valamint az elismert jogtudósok, alkotmányjogászok politikai-alkotmányjogi kérdésekbe történő bevonásának köszönhetően létrejött a demokratikus alapokon működő és föderális szerkezetű Második Osztrák Köztársaság.

Bővebben

Nagyszabású, limitált példányszámú alapmunka ötödik kiadása jelent meg Soltész István szerkesztésében. A Bibliográfia az alkotmányról, az államról, az Országgyűlésről, a központi állami szervekről és a választási rendszerekről című kötet hatalmas vállalkozás, mely a címben jelzett tematikák körében gyűjti össze és tárja fel az írásokat. Célunk e terjedelmes bibliográfia ismertetése és erényeinek kiemelése.

Bővebben

Dr. Bertalan Péter könyve, Az Opus Deitől a Provida Materig. Állambiztonsági hálózatok és egyházi kisközösségek az egyház kizárólagos személyes prelatúrájának történetén és XII. Pius pápa apostoli konstitúciójának arra gyakorolt hatásán keresztül mutatja be az egyházi és világi hálózatok összemosódását a 20. század második felében. A kötet a keleti blokk, kiváltképp a kádári Magyarország egyházpolitikájának vizsgálata útján jut el a Provida-mozgalom magyarországi képviselőjeként bemutatott Bokor bázisközösség működésének és hálózati rendszerének ismertetéséhez.

Bővebben

E recenzió célja, hogy bemutassa és erényeit kiemelje a Polt Péter által szerkesztett VIII kötetes Új Btk. kommentárt. A kommentár az új büntetőjogi kódex elfogadását és hatálybalépését követően, 2013-ban jelent meg, ugyanakkor 2014ben közreadtak egy frissítéseket is tartalmazó kötetet, mely végül teljessé tette a munkát.

Bővebben