Szellem, tudománystratégia

Szellem, tudománystratégia

  • Birher Nándor - Homicskó Árpád Olivér

A munka becsületétől a médiumon keresztül zajló cserefolyamaton át a hivatásetikai kódexig

http://www.flickr.com/photos/nh53/

A munka a korai társadalmakban jelentős mértékben kötődött a személyes és közösségi lét fenntartásához, magába foglalta a környezetet alakító képességet, a folyamatos küzdelmet és a transzcendenciával való kapcsolatot. Eliade a Kr. e. 8000-től kezdődő időszakot a „leghosszabb forradalom” időszakának nevezi, amely során kialakul a munka imént meghatározott hármas tartalma. Most elégedjünk meg azzal, hogy példaképp néhány, a zsidó hagyományból származó, a munkával kapcsolatos viszonyt megvizsgáljunk.

Bővebben

  • Botond Gyula

Becsapott világ – Számvetés a marxizmussal

Becsapott világ – Számvetés a marxizmussal

A marxizmus nem egyszerű dolog. Amihez kétség nem férhet vele kapcsolatban, hogy az 1989-cel bezáruló ötven évben Magyarországon az élet minden területét, nyilvános és magánszférában egyaránt meghatározó hivatalos filozófiaként, az egyetlen tudományos társadalomelméletként és kulturális fejlődéstanként funkcionált. Ezen időszakban a marxizmus többszörösen vitathatatlan volt, egyrészt kritikusait durván szankcionálták, másrészt, és e jellege ma is fennáll, vitathatatlan, mert érdemi tudományos vagy filozófiai vitára alkalmatlan. A gyökerek persze sokkal korábbra nyúlnak vissza, a ’19-es kommünön át egészen a 19. századi munkásmozgalmak ébredéséig, vagyis szításáig, egész pontosan pedig 1848-ig, a Kommunista Kiáltvány világra jöttéig. A marxizmus, vagyis Marx, Engels és követőik siserahadának szövegei tartalmukban közvetlenül érintik a gazdaságot, filozófiát, történelemtudományt, etikát, politikát, szociológiát. Sajnálatos módon leggyakrabban filozófiaként említtetik, igaz, eredeti szerzőjének bölcsész végzettsége volt, azonban tárgyilagos, találó megjelölésére az ideológia fogalom a legmegfelelőbb, mégpedig a szó legrosszabb értelmében. Aktualitásához hozzátartozik egy részben örvendetes, részben sajnálatos tény, hogy napjaink fiataljai semennyire, vagy tévesen ismerik a marxizmust, ami elősegíti rejtett továbbélését és megtévesztő új hajtásainak virágzását.

Bővebben

  • Prekovits András

Ókori gazdasági rendszerek és a 2008-as világválság

http://www.flickr.com/photos/gracewong/

Jelen cikk megírását két ok motiválja. Az egyik, hogy éppen csak kilábaltunk az elmúlt hatvan év legsúlyosabb gazdasági válságából, aminek eredményeként a világgazdasági rendszerünk sok tekintetben rekonfigurálásra került és kerül mind a mai napig. Az ilyen rekonfigurációhoz nélkülözhetetlen az a jövőkép, amibe a mostani rendszert el szeretnénk juttatni. Ehhez az alkotó tevékenységhez elengedhetetlen, hogy a múlt tapasztalataira támaszkodjunk, nehogy a mostaninál rosszabb helyzetet idézzünk elő beavatkozásunkkal. Vagyis ez a cikk egyfelől megkísérli, hogy az egyes ókori gazdasági rendszerek ismertetésével a gazdaság működésére vonatkozó általános törvényszerűségeket mutasson be, melyek hasznosíthatók a mostani gazdasági rendszer optimálisabb jövőbeni működésének eléréséhez. A cikk megírásának másik oka pusztán az ismeretterjesztés, vagyis hogy azok, akik érdeklődnek az ókor, a gazdaságtörténet és a gazdálkodástudományok iránt, új összefüggésekre lelhessenek e munkában, ami szándékom szerint hozzásegít múltunk, emberi együttélésünk és gazdálkodási formáink jobb megismeréséhez és megértéséhez.

Bővebben

  • Kun Miklós

Joszif Sztálin trónörököst keres

Joszif Sztálin trónörököst keres

A második világháború után Sztálin környezete egymással rivalizáló kisebb politikusi csoportokból, a sok közül az egyik lehetséges megközelítésben „öregekből” és „fiatalokból” állt. De akadt ebben a körben valaki, aki merő gyávaságból sokáig nem mert csatlakozni egyik klánhoz sem. ő volt a szovjet Olümposzra magát csak nagy késéssel feltornászó Nyikolaj Bulganyin, akit politikustársai – egykori jegybankelnöki tisztségére utalva – „könyökvédős könyvelőnek” csúfoltak. Pedig az eredetileg villanyszerelő tanoncként, majd takarékszövetkezeti pénztárosként induló férfi nem látszott igazán vérbeli „aktakukacnak”. A sztálini háborús kormány legtöbb tárcavezetőjével szemben még csak jól képzett, tehetséges technokrata sem volt.

Bővebben

  • Samu Mihály

A modern alkotmányosság – a humánus és demokratikus közélet alapja

Az alkotmányosság kérdése a mai magyar közgondolkodásban jelentőssé vált, ám tartalma többértelmű és tisztázatlan. És sokféle tévhit, fölületes, átgondolatlan, szakmailag megalapozatlan magyarázat forog közszájon. Ez szemléleti zavarból ered, mivel a közéleti gondolkodást (és a közjogi ismereteket) erőteljesen visszavetette a proletárdiktatúra ideologikus, voluntarista szemlélete és az egypártrendszer önkényes közélete. Emiatt a közbeszédben nem használnak egyértelmű fogalmakat; elméletileg nincsen tisztázva a társadalmi rend és az alkotmányosság kapcsolata, az alkotmányozás és az alkotmányozó hatalom viszonya, valamint az alkotmány és a jogszabály különbsége, s a közgondolkodásban fölszínes magyarázatok találhatók és terjednek evidenciaként. A közélet, a közügyek korrekt kezelése viszont a sztereotípiák tudatosítását (és mellőzését) és az alkotmányosság humánus-demokratikus tartalmának meghatározását követeli meg.

Bővebben

  • Gereben Ágnes

Kazahsztán, a bezzeg-autokrácia

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kazahszt%C3%A1n

A szovjet birodalom szétesésének hónapjaiban azonban a posztszovjet térség törzsi-etnikai viszonyaitól függetlenül, uralmának megtartása és legitimálása érdekében kivétel nélkül minden új független állam helyi pártfőtitkárból lett demokratikus vezetője kénytelen volt legalább egy rövid „nemzeti” kitérőt tenni. Nurszultan Nazarbajev, a helyi párt első embere politikai, hatalmi, gazdasági okokból az összes tagköztársaság közül utolsónak szánta rá magát a Moszkvától és személy szerint Mihail Gorbacsovtól való elszakadásra. „A szuverén Kazahsztán megteremtésének és fejlődésének stratégiája” címmel 1992-ben közzétett nagy programjában már így írt: „Helyénvaló megjegyezni, hogy Kazahsztán mai határain belül történetileg olyan törzsek telepedtek le, amelyek később megteremtették a kazah nemzetet és kánságot. A 17. század utolsó negyedében a kazahok gyakorlatilag a mai Kazahsztán teljes területét ellenőrzésük alatt tartották.”

Bővebben

  • Prugberger Tamás

A globalizáció és hatása a gazdaságra, valamint a foglalkoztatásra

A globalizáció etimológiailag az egyetemlegesség mindenoldalú, vagy legalábbis sokoldalú megvalósulását, megvalósítását, a különböző irányú lehetőségek mindenre kiterjedő korlátok nélküliségét jelenti. A globalizáció és a globalizációs folyamatok ily módon megjelennek az emberiség társadalmi életének a különböző területein, a civil szférában és a közszférában egyaránt. A globalizáción a civil szféra is részben közjogiasodik, de a közszférába is behatol a civil szféra. Ez legerőteljesebben a gazdaságban és a vele összefüggő pénzügyi viszonyokban mutatkozik meg.

Bővebben

  • Nováky Erzsébet

Jövőkutatás és a biztonság

Minden korban kiemelkedő fontosságú az emberek biztonságérzete, és ezért a biztonságra törekvése. Biztonságot szeret(né)nek látni-érezni mindenekelőtt a családjukban, a kis közösségeikben és a tágabb környezetükben is. Az életben a biztonság sokféle megnyilvánulási formájával találkozunk: beszélünk mindenekelőtt létbiztonságról, élelmiszerbiztonságról, lakásbiztonságról, gazdasági és társadalmi biztonságról vagy katonai biztonságról. Empirikus adatok bizonyítják hogy a családban tapasztalható biztonság gyakran védőfaktor a világ katasztrófáival, bizonytalanságaival szemben, ami nem jelenti azt, hogy a globális világ biztonsága nem lenne fontos a számunkra.

Bővebben

  • Balog Zoltán

Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2011–2020

Ma Magyarország egyik legsúlyosabb gondja a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén, valamint a hátrányos helyzetű térségekben és települések perifériáján növekvő és újonnan kialakuló rossz lakhatási körülmények. Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben.

Bővebben