Logo

A tartalomból

A kollektív bűnösség és a kollektív bosszú évezredes története az emberiség legembertelenebb napjait villantja fel. És sajnos ez a történet még ma sem tekinthető lezártnak. Pelle János cikke megrázó realitással állít emléket annak a sok millió áldozatnak, akik a boszorkányüldözéstől az iszlám fundamentalista terrorizmusig ideológiák miatt haltak meg.

Ideológiák – szerencsére sokkal békésebb eszközökkel vívott – harcáról szól második cikkünk is. Nemcsak a sokak által nem vagy félreismert amerikai neokonzervatizmus bemutatása érdemel kiemelt figyelmet, hanem ennek hatása az amerikai–európai kapcsolatokra, a nemzetállamok Európájának stratégiájára. S egy manapság különösen megszívlelendő gondolat: „Európa a valóságban kevesebb annál, mint amit hívei tulajdonítanak neki – több azonban annál, mint aminek becsmérlői tartják.”

Nem ideológiával, hanem a gazdasági valóság egy igen fontos vetületével foglalkozik Bonifert Donát. A külkereskedelmi és fizetési mérleg tartós hiánya pedig már nemcsak gazdasági, hanem fontos társadalmi-szociális feszültségek forrása is.

Hol fészkel manapság a boldogság kék madara? Ezt a címet is adhattuk volna annak a kutatási beszámolónak, amely Műhely rovatunkban olvasható, és amely az Eutrend Kutatóban készült boldogságkutatás főbb eredményeit foglalja össze.

A Lapszemle sokszínű kaleidoszkópjából egy érdekes gondolat: a Newsweekben W. Underhill kifejti, hogy az ázsiai, zsidó, kelet-európai és más bevándorlók veszélyével fenyegetni ugyan népszerű választási fogás lehet, de igazán sikeresek csak azok a nagyvárosok lehetnek, amelyekben a sokféle kultúra és tudás keveredik.

Dr. Botos Balázs

főszerkesztő

© 2005 – 2024 Polgári Szemle Alapítvány