Objektív

Objektív

  • Szabó István

Önkormányzati feladatellátási modellek a megyei jogú városok önkormányzatainál

http://www.hbmo.hu/

A magyar közszektort hagyományosan intézménycentrikus közfeladatellátás jellemzi, ennek ellenére jelentős a költségvetésen kívüli feladatellátás térnyerése a hazai önkormányzati gazdaság működésében. A költségvetésen kívüli feladatellátás legfontosabb szereplői – a nonprofit szervezetek mellett – az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok. Az általuk nyújtott szolgáltatások túlnyomóan díjfizetéssel érhetők el, az árhatóság sok esetben (a kutatás lezárásának időpontjáig) az önkormányzat. A megyei jogú városok körében végzett kérdőíves felmérés válaszai megerősítik e tényt. Úgy gondolom, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő társasági kör a mainál lényegesen nagyobb figyelmet érdemel. A kutatás keretében végzett felmérés szerint számos közfeladat ellátása (városi tömegközlekedés, közterület-fenntartás, ivóvíz-biztosítás, szennyvíztisztítás, távhőszolgáltatás, kommunális hulladékgyűjtés és elhelyezés) döntően ilyen keretek között zajlik. A fokozott figyelem azért is fontos, mert az önkormányzatok működtetésre átadott vagyonának döntő része e gazdasági társaságokhoz került. Ezen cikk megírása a kutatás egyes részeredményeinek bemutatását szolgálja.

Bővebben

  • Szmodis Jenő

A jog és gazdaság néhány összefüggéséről

A jog és gazdaság néhány összefüggéséről

Napjainkban, amikor szinte soha nem tapasztalt módon érzékeljük a politikai-jogi szféra sajátos birkózását a gazdasági szférával és annak gyakran ellenőrizhetetlenné váló folyamataival, különösen időszerű röviden áttekintenünk e két terrénum kapcsolatát a tudomány területén. A magyar belpolitikai törekvések – ideológiai szempontoktól sem mentes – nemzetközi gazdasági korlátait éppúgy a bőrünkön érezzük, mint az EU döntéshozóinak a görög válságként aposztrofált, ám annál sokkal mélyebb gyökerű jelenséggel való hadakozását.

Bővebben

  • Raisz Anikó

GMO-támadás, mint az agresszió újabb formája?

http://www.flickr.com/photos/gruene_bawue/

Jelen tanulmány hipotézise értelmében a GMO-támadás az állami szuverenitás súlyos megsértésének minősül, és az állammal szemben alkalmazott erőszak egyik formája. Érvelésünk értelmében ezért az agresszió – egyébként is túlzottan szűkre szabott – fogalmát kellene bővíteni ahhoz, hogy a GMO-támadás megfelelő helyet kapjon a nemzetközi jogban. A fentiekben azt hangsúlyoztuk, hogy az agresszió-fogalom körüli kérdések nem most merültek fel, hanem már évtizedekkel ezelőtt. A fogalom bővítésének lehetősége-szükségessége ma főként két irányban lenne kívánatos: egyrészt a ki?, másrészt a hogyan? tekintetében; azaz nem feltétlenül csak állam lehet az elkövető.

Bővebben

  • Járosi Márton - Kacsó András

A nemzeti energiapolitika eredményei és esélyei

http://www.mavir.hu/

A vezetékes energiaszolgáltatások természetüknél fogva közérdekűek; nagy fogyasztói csoportok minden tagjának szüksége van rájuk, életkörülményeiket alapvetően befolyásolják, vagyis társadalmi jellegűek. Ezért a fogyasztói érdekvédelmet a közösséget képviselő városi önkormányzatnak vagy az államnak kell ellátni: az energiapolitika a közösség védelme, állami/önkormányzati hatalmi felelősségvállalás a közösség energiaellátásáért. Ezt a felelősségvállalást szorító külső politikai/gazdasági körülmények között kell megvalósítani a második Orbán-kormánynak. Mára lehullott a globalizmus álarca, minden gondolkodó (szak)ember számára nyilvánvalóvá vált, hogy az ország fennmaradásának feltétele új alkufeltételek megteremtése az energetikát is befolyása alatt tartó „világerőkkel”. Az energetika csak egyik arcvonala annak a „szabadságharcnak”, amelyet meg kell vívnunk. Az energetikában elsősorban az Európai Unió hatalmasai szorongatnak bennünket, ezért mindenekelőtt ezt az erőteret kell felmérnünk és elemeznünk.

Bővebben

  • Csermák Károly

Az Új Széchenyi Terv lakáspolitikája

Az Új Széchenyi Terv lakáspolitikája

A 2011 januárjában útjára indult Új Széchenyi Terv (ÚSZT) új reményeket élesztett fel. Elődjéhez, a Széchenyi Tervhez (SZT) hasonlóan, olyan nagy ívű gazdaságélénkítő programot tartalmaz, amely hét prioritás köré szerveződik: Gyógyító Magyarország – Egészségipar; Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés; Otthonteremtés – Lakásprogram; Vállalkozásfejlesztés – Üzleti környezet fejlesztés; Tudomány – Innováció – Növekedés; Foglalkoztatás; Közlekedés – Tranzitgazdaság. Ezek közül is állandóan napirenden szereplő hangsúlyos kérdés a lakásügy mindenkori helyzete, aktuális kérdései, a szükséges teendők, újragondolt koncepciók, a széles spektrumú igények kielégítése stb. Trivialitás, hogy a „lakásügy” a politikai-társadalmi, gazdasági berendezkedéstől függetlenül valamennyi ország kiemelt feladatai közé kell, hogy tartozzon.

Bővebben

  • Veres Pál

A költség-haszon elv értelmezhetősége a hazai felsőoktatás finanszírozásában

http://www.flickr.com/photos/chelmsfordblue/

A felsőoktatás tömegesedése közvetlen és szoros összefüggésben van az állampolgárok várakozásainak, a munkaadók igényeinek a változásával. A munkaadók oldaláról a globális verseny, az innovációs kényszer, a szolgáltatások súlyának folyamatos növekedése növelte a felsőfokú végzettségekben megtestesülő kompetenciák iránti igényt (elméletileg és módszertanilag jól megalapozott, komplex feladatok megoldására képes, teamben dolgozni és irányítani is képes, önálló és felelősséget viselő, innovatív munkaerő iránti igény). A társadalom, a családok a felsőoktatást az életpálya, a karrier szempontjából egyre inkább alapvető feltételnek tekintik. Egy kevésbé fejlett, anyagi erőforrásokban kevésbé bővelkedő ország számára az úgynevezett tudásalapú társadalomban a tudás, mint megújuló erőforrás, az egyének, családok és a társadalom szintjén is a haladást és a jólétet biztosíthatja a versenyképesség révén.

Bővebben

  • Szegő Szilvia - Giday András

A forint külső vagy belső leértékelése – nincs harmadik út

http://www.flickr.com/photos/13519089@N03/

A cikk célja az, hogy egybevesse a forint belső, illetve külső leértékelésének hatásait, következményeit. A belföldi jövedelmek csökkentését okozó államháztartási kiigazító intézkedések lényegében a forint belső leértékelését jelentik. Vagyis jövedelmünk kevesebbet ér, mint korábban (az adóterhek növekedése, az egészségügyi kiadások és nyugdíjkiadások csökkentése stb. következtében). A forint külső leértékelése ezt a hatást egy áttételes rendszeren keresztül váltja ki, miközben áttételek nélkül hozza kedvezőbb helyzetbe a hazai termelőt a külföldivel szemben. Ezzel csökkenti a két forintérték különbözetére játszó spekulációt és annak romboló hatását a forintra. Cikkünkben bemutatjuk a kétféle leértékelést, minek során összehasonlító elemzést végzünk, egybevetve az érintett szereplőkre gyakorolt hatásokat. Ez a módszer alkalmas arra, hogy feltárjuk a kétfajta eljáráshoz fűződő eltérő érdekeket.

Bővebben

  • Bencsik Gábor

A negációk népe, avagy a közép-európai cigány történelem strukturális keretei

http://www.flickr.com/photos/paukrus/

A cigányság körül bajok vannak. Súlyos bajok. Ez a kijelentés nem valamelyik fél felelősségét állapítja meg, csupán magát a nyilvánvaló tényt. A cigányság érdemi, tömeges, belátható időn belül bekövetkező integrációja nélkül Magyarország számára nincs kibontakozás. Ám a társadalom betegségeire is igaz, ami az egyénére: érvényes, megalapozott, az ok-okozati viszonyokat tisztázó diagnózis nélkül nincs eredményes terápia. Akár tetszik majd az eredmény, akár nem, meg kell ismernünk, fel kell tárnunk a valóságot, hogy az így szerzett ismereteink birtokában változtatni tudjunk rajta. És ez már a felelősségről szól, mindnyájunk felelősségéről.

Bővebben

  • Samu Mihály

Az önrendelkezési jog és érvényesítésének gondja – világprobléma

Az önrendelkezési jog és érvényesítésének gondja – világprobléma

Bibó: „A tisztán látó, bátor és demokratikus politika teheti meg, hogy maximális lehetőséget nyújt a kisebbségnek a meglevő kereteken belül, és saját kezdeményezéséből megvalósítja a legszuverénebb kisebbségi követeléseket, amivel azonban vállalja az esetleges elszakadás kockázatát.” Ez a tétel az önrendelkezési jog következetes érvényesítése érdekében a humanitás követelményeinek felel meg.

Bővebben

  • Prugberger Tamás

Az Európai Unió és az IMF reflexiója az Orbán-kormány politikai törekvéseire, és mindennek hazai kormányszimpatizáns objektívnek szánt értékelése

Az Európai Unió és az IMF reflexiója az Orbán-kormány politikai törekvéseire, és mindennek hazai kormányszimpatizáns objektívnek szánt értékelése

Tekintettel arra, hogy az USA mögött álló globalista neoliberális gazdasági erőknek az jönne jól, ha Európa is az USA-hoz hasonlóan Európai Egyesült Államokká alakulna, ezért abban, hogy az EU bizottsága is ennek kialakítására törekszik, belejátszik az USA külpolitikája, amelynek hatására a bizottság összetétele ennek megfelelően alakult. Az Orbán kormány nemzeti öntudatra és az ország anyagi függetlenségére itt bemutatott politikája keresztezi ezeket a szándékokat. Ezért is indult összehangolt pénzügyi-gazdasági és nacionál-rasszista-fasisztoid diktatúrával vádoló politikai támadás Orbán és kormánya ellen. A magyar kérdésnek az EU Parlament januári tárgyalásán felszólaló szocialista–zöld koalíció képviselői az abszolút ellenséges elfogultságon kívül szánalmas felkészületlenségről és demagóg mellébeszélésről tettek tanúságot. A felszólalások mindegyike manipulált és felszínes újsághírekre alapozott, és a hatalmát vesztett magyar balliberális nómenklatúra alaptalan és felfújt vádaskodásait ismételgette. Ennek alapján hozta meg a Magyarországot elmarasztaló határozatát az EU Parlament szocialista–zöld többsége, amelyen belül az ide tartozó magyar képviselők is abszolút rosszhiszeműen az ország elmarasztalása mellett szavaztak.

Bővebben