A tudományos utánpótlás dolgozatai

A tudományos utánpótlás dolgozatai

  • Szabó Tibor Zsombor

A Felhők – Röpirat Széchenyi Hitele ellen

A Felhők – Röpirat Széchenyi Hitele ellen

A munka egy igen értékes forrás, amely egy (ismeretlen) tipikus „pipás nemes” elutasító véleményét tartalmazza Széchenyi István Hitel (1830) című műve ellen. A kézirat (A Felhők. Röpirat Széchény Hitel cz. műve ellen.) lelőhelye a Pannonhalmi Főapátság levéltára. A kor kutatása szempontjából igen értékes és kuriózumnak számító forrásanyag közreadására mind ez idáig nem került sor. A Hitel-recepció szempontjából különösen érdekes a szöveg, mert – bár sok utalásból tudjuk, hogy a nemesség kiváltságaihoz ragaszkodó (ekkor még nagyobb) része elutasította (egyes rémhírek szerint: elégette) a Hitelt –, de egyetlenegy ilyen összefüggő, ezt az attitűdöt részleteiben megmutató gondolatsor sem maradt ránk. Az ismeretlen szerző reflektáltan (ironikusan, olykor szarkasztikusan) fejezi ki az „alkotmányfelforgató” írásról elutasító véleményét, s így megmutatja a nemesi gondolkodás több sajátosságát, politikai nyelvét, érvanyagát. A vitairat jövőbeli publikálása fontos adalékkal járul hozzá a reformkor genezisének és politikai gondolkodástörténetének megismeréséhez.

Bővebben

  • Szabó Tamás

Spanyolország a kimerülés határán

http://www.flickr.com/photos/edans/

A cikk szerzője a spanyol gazdasági válság szerkezeti okait helyezi középpontba. Jóllehet Spanyolországot gyakran úgy jellemezték, mint európai sikersztorit, valamint a spanyol központi kormányzat az eurózóna fiskálisan legprudensebbjei közé tartozott 2007 előtt, azonban a globális gazdasági válság után a spanyol gazdaságban is jelentkeztek a kimerülés első jelei. A válság legfőbb strukturális okai voltak többek között a nagyarányú adósságnövekedés (különösen a magánszektor adóssága), a spanyol munkaerőpiac duális szerkezete, amely hozzájárult a növekvő munkanélküliséghez, és végül, de nem utolsósorban az ingatlanpiaci buborék kipukkanása, amely hatással volt a spanyol bankrendszerre is. José Luís Zapatero kormánya a kezdetekben gazdaságélénkítő intézkedéseket vezetett be, azonban 2010 elején felismerték, hogy megszorító intézkedésekre van szükség. A szocialista kormány nem volt képes or vosolni az egyre romló gazdasági helyzetet, aminek következtében új jobboldali kormány került megválasztásra Mariano Rajoy vezetésével. Az új miniszterelnök aggasztó gazdasági helyzetben vette át az ország irányítását, és nem volt más választása, mint újabb megszorító intézkedések bevezetése a költségvetési hiány minél növekedésösztönzőbb csökkentésével és a gazdaság versenyképessé tételével. Napjainkban újabb problémák merülnek fel, mint például az eladósodott és fizetésképtelen régiók, amelyek újabb fejtörést okoznak az egyre mélyülő gazdasági problémák megoldására.

Bővebben

  • Szinay Ildikó

A Jó Állam-koncepció értelmezése Magyary Zoltán korában és napjainkban

hu.wikipedia.org

A szerző a 2011-ben útjára indított Jó Állam közigazgatás-fejlesztési koncepció egyes elemeit veszi górcső alá, sajátos szemszögből: a kormány által életre hívott ösztöndíjprogram (Magyar Közigazgatási Ösztöndíj) részesének és egyúttal a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatójának megvilágításában. Felhívja a figyelmet arra a fontos tényezőre, hogy a gazdaság és az államigazgatás szervesen összetartozik, sorsuk együtt alakul. A tanulmány gerince mégis az az életfilozófia, amelyet Magyary Zoltán képviselt, és amelynek mentén 2011-ben meghatározták a fejlődési irányt.

Bővebben