Logo

A tartalomból

Előző számunk otthonteremtéssel foglalkozó cikkét a szerző, Péter Gyula ezzel a kívánsággal zárta: „Legyen mindenkinek saját otthona ezen a világon”.

Otthont teremteni sajnos nem tudunk, de szeretnénk a témát folyamatosan napirenden tartani, hiszen úgy gondoljuk, hogy a fenti kívánság egy alapvető emberi jogot fogalmaz meg. Ezért foglalkozik jelen számunk két cikke is a lakáskérdéssel.

Varga Dénes történeti áttekintést ad a lakástámogatási rendszer alakulásáról 2000-től napjainkig. Elengedhetetlennek tűnő intézkedéseket indokolatlan lépések követtek, de végső soron a szerző álláspontja szerint van remény arra, hogy több százezer család saját erőből tudjon lakáshelyzetének javítása érdekében tenni valamit. Ennek hatékony eszköze a lakbér- támogatási rendszer mellett a támogatott hitelek bővítése, míg a bérlakások tömeges építését a szerző pazarlásnak tekinti.

Második cikkünk a lakásépítés makrogazdasági hatásaival foglalkozik. Támadhatatlan adatokat mutat be arra vonatkozólag, hogy a lakásépítés nemcsak szociális, társadalmi, a fiatalok közérzetét alapvetően befolyásoló tényező, hanem az állam, a vállalkozások és az egyének számára „jó” üzlet is. A tanulmány az ágazati kapcsolatok mérlegének háttérszámításait alkalmazva bebizonyítja, hogy a lakásépítés támogatása igen gyorsan megtérül, hozzájárul a GDP bővüléséhez, államháztartási bevételeket képez, és végül, de nem utolsósorban munkahelyeket teremt.

A Műhely rovatban folytatjuk Sebestyén Tibor korrupcióval foglalkozó kutatásának ismertetését. Ezúttal az ún. nem gazdasági okú korrupció tendenciái kerülnek elemzésre. Az talán nem meglepetés, hogy a legrosszabb minősítést egy dél-amerikai ország (Argentína) kapta, de az talán igen, hogy a legrosszabbak között ott van Olaszország is. Magyarország indexe a korrupció ezen részét tekintve viszonylag kedvező, igaz, az adatok az idei év történéseit még nem tükrözhetik!

A magyar települések és kistérségek versenyképességével foglalkozó kutatás a gazdaságpolitika megújulásának olyan metszetét tárja fel, amely eddig a szükségesnél jóval kisebb figyelmet kapott. A vállalkozások ugyanis nem légüres térben működnek, hanem egy olyan sajátos gazdasági, társadalmi és kulturális közegben, amely erősítheti, de gyengítheti is versenyképességüket. Joggal állapítják meg tehát a szerzők, hogy a települések fejlődése és fejlesztése a vállalkozások versenyképességének egyik kulcseleme. Elengedhetetlen tehát a régóta ígért, de mindig elmaradó államigazgatási és közigazgatási reform.

Milyen messze van Ankara Brüsszeltől? Legyőzheti-e Putyin az oligarchákat? Összeegyeztethető-e az európai biztonságpolitika a NATO szövetségi rendszerével? Mi az oka az ázsiai országokban tapasztalható igen magas női halandóságnak? Melyek a világ legcsodálatraméltóbb nagyvállalatai? Ilyen és ehhez hasonló izgalmas kérdések sokaságára keresik a választ Lapszemlénk cikkei.

Dr. Botos Balázs

főszerkesztő

© 2005 – 2024 Polgári Szemle Alapítvány