Történelem, nemzetközi kitekintés

  • Nagy Szebasztian

Egy mítosz margójára – „Háborús bűnösök” latin-amerikai emigrációja a 2. világháború után

Egy mítosz margójára – „Háborús bűnösök” latin-amerikai emigrációja a 2. világháború után

2015–2016 folyamán alkalmam nyílt Latin-Amerikába látogatni, a Miniszterelnökség által meghirdetett Mikes Kelemen Program ösztöndíjasaként. Öt hónap alatt feldolgozhattam az ott található magyar szervezetek könyvtári-levéltári örökségét. Ez idő alatt a latin-amerikai magyar közösségek személyes meglátogatása megváltoztatta bennem azt a véleményt, amelyet az elmúlt évtizedek történetírása alakított ki róluk. Ez a rövid esszé segítséget nyújthat ahhoz, hogy ennek a negatívan megítélt közösségnek az életéről árnyaltabb képet kapjunk.

Bővebben

  • Diana Kucherenko

Strategic Directions of the Development of the Higher Education of Ukraine in the Conditions of the Innovative Transformations

Strategic Directions of the Development of the Higher Education of Ukraine in the Conditions of the Innovative Transformations

In the scientific article the government and terms of the development of the higher education of Ukraine are considered. The problems of the development of the higher education are defined in the conditions of the passing of the economy to the model of the innovative development. The role of the higher education is shown in the process of the innovative modernization.

Bővebben

  • Paiman Ramazan Ahmad

Role of Central Banks in the Economy

Role of Central Banks in the Economy

In discussing the microeconomics of any country, there is a need to analyze the tools and policies of this specific economy and the role of government in the proper regulation and control of the economy. Within this framework, the role of central banks is highlighted; and specific examples are given from different countries, from both advanced and developing countries.

Bővebben

  • Mráz Katalin

A kelet-közép-európai országok versenyképessége nemzetközi rangsorok alapján

A kelet-közép-európai országok versenyképessége nemzetközi rangsorok alapján

A versenyképesség mára igen népszerű és széles körben használt fogalommá vált, melyet többféle szinten és megközelítésben lehet értelmezni. Tanulmányom célja a kelet-közép-európai régió országainak összehasonlítása a legismertebb komplex versenyképességi rangsorok tükrében. A fogalom értelmezésének, elméleti hátterének és mérési lehetőségeinek bemutatása után a négy visegrádi ország – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – teljesítményét hasonlítom össze.

Bővebben

  • Borzán Anita

A konvergenciakritériumok alakulása Romániában

A konvergenciakritériumok alakulása Romániában

Az Európai Unió történetének fontos mérföldköve a maastrichti szerződés 1992. évi aláírása, melyben a közös valuta szükségességét is megfogalmazták. Tanulmányom célja Románia euró bevezetésére való érettségének vizsgálata. A szomszédos ország pénzügyi-gazdasági elemzését a konvergenciakritériumokkal összefüggésben végzem el. A román árstabilitás javítandó területet képez, mivel a három legalacsonyabb­ inflációjú uniós tagország átlagát meghaladja. Románia államháztartási egyenlege és a deficit alakulása megfelel a konvergenciakövetelményeknek.

Bővebben

  • Eperjesi Zoltán

„Jó működési gyakorlatok” bemutatása a bécsi és müncheni városüzemeltető cégek példáján

„Jó működési gyakorlatok” bemutatása a bécsi és müncheni városüzemeltető cégek példáján

Jelen tanulmányomban az osztrák főváros és a bajor tartományi központ városüzemeltetési holdingjainak városfejlesztési koncepcióival, valamint a bevált jó gyakorlatok ismertetésével foglalkozom. A két fejlett nyugat-európai régióközpont számos remek példával szolgál a modern, racionális, szinergiahatásokat kihasználó városüzemeltetési gyakorlatok átvételére, valamint arra az elkötelezettségre, hogy a két város milyen átfogóan harmonizálja fejlesztéspolitikai elképzeléseit az Európa 2020 elnevezésű európai uniós növekedési stratégiában megfogalmazott irányelvekkel.

Bővebben

  • Hamza Gábor

A „Harmadik Róma” (Tretyij Rim) eszméje és Oroszország – Történeti áttekintés

A „Harmadik Róma” (Tretyij Rim) eszméje és Oroszország – Történeti áttekintés

A Római Birodalom Nagy Theodosius császár halálát követően történt két részre szakadása két, egymástól eltérő birodalmi koncepció kialakulásához vezetett. A Kelet-római Birodalomban, Bizáncban az uralkodók személyükben összpontosították az egyházi és a politikai hatalmat, ami cezaropapizmus néven vált ismertté. Moszkva évszázadokon át a Római Birodalom örökösének, „Harmadik Rómának” tekintette magát. Az európai hatalmak és a pápaság a bizánci örökség Oroszországra való átszállásának jogszerűségét nem ismerték el.

Bővebben