A digitális közigazgatás egyre fontosabb szerepet játszik az állami szervek, önkormányzatok és állampolgárok közötti kapcsolattartásban az új innovatív digitális rendszereken keresztül. Ezen fejlesztések nemcsak hatékonyabb ügyintézést tesznek lehetővé, hanem hozzájárulnak a közszolgáltatások gyorsabb, átláthatóbb és könnyebben hozzáférhető formában történő nyújtásához, így emelve azok színvonalát.  Az új digitális rendszerek alkalmazása megfelel az EU-konformitás követelményeinek, mely a közigazgatás egységesítését és hatékonyságát növeli. A tanulmány bemutatja az elmúlt évtizedek azon innovatív digitális fejlesztéseit, amelyek lehetővé tették az önkormányzatok bekapcsolódását az e-közigazgatási rendszerbe. Emellett részletesen tárgyalja a jogszabályi környezet ehhez történő igazítását, így átfogó képet nyújt Magyarország digitális e-kormányzati fejlettségéről és a kapcsolódó szabályozási keretekről.

Bővebben

A korrupció mindig is egy nagyon izgalmas kutatási téma volt, azonban legalább annyira nagy kihívás is. Napjainkban egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható a téma iránt, nem csupán kutatási, hanem nagyobb multinacionális vállalati szinteken is. A kutatásunk célja, a fogalom pontos körülhatárolása mellett, elsősorban több demográfiai csoport közötti korrupciós viszony feltárására és megértésére irányult. A kutatás során először 444 pénzügy-számvitel szakos hallgató, illetve ilyen szakon végzett munkavállaló körében végeztünk vizsgálatot vignetta értékelő rendszer segítségével, arra a kérdésre keresve a választ, hogy az ilyen területen tanulók vagy végzettek hogyan ítélik meg ezt a komplex társadalmi jelenséget az emberek közötti interakciók során. Az eredmények függvényében a leginkább kiemelkedő korrupciós elfogadási tényezőt vettem alapul a kutatás második szakaszában, ahol ezt tovább vizsgálva a szervezeti kultúra dimenzióit hasonlítottam össze egyesével a fent említett idő szerinti korrupció elfogadás mértékével.

Bővebben

Az elmúlt években a banki szektort érintő fejlesztések és innovációk alkalmazásának következtében a digitális bankolás egyre nagyobb teret nyert a hagyományos bankolással szemben. Ennek következtében jelentősen nőtt az online banki szolgáltatások igénybevételeinek száma. A 2020-2021 között végzett kutatás eredménye szerint a magyar magánszemélyek hozzávetőlegesen 90%-a bankol digitálisan és személyesen is. A magyar lakosság 8%-a nem használ semmilyen digitális banki applikációt. Különösen igaz ez a „Baby-boom”  generáció körében, illetve a populáció azon részére is, akik kisebb településeken élnek, ugyanis a községek/falvakban élő emberek 14%-a nem vett igénybe elektronikus úton banki szolgáltatásokat és nem is tervezik. A digitális bankolástól való elzárkózás oka többek között a visszaéléstől való félelem, valamennyien nem tudják használni vagy nincs olyan digitális fizikai feltétel, amely segítségével képes igénybe venni elektronikus úton banki szolgáltatást (Soltész, 2022). A tanulmány arra keresi a választ, hogy a AI technológiák hogyan tudnak megoldást nyújtani azoknak az embereknek, akik azért bankolnak személyesen, mert digitálisan nem tudják megtenni. Továbbá vizsgálva a ML (machine learning, magyarul gépi tanulás) adta lehetőségek felhasználása megoldást jelenthet-e számukra.

Bővebben

A tanulmány célja, hogy bemutassa a munkavállalási célú ingázás által generált társadalmi, környezeti és gazdasági kihívásokat és a városok szerepét ezek megoldásában A szakirodalom segítségével értelmezi a fenntartható városfejlesztés fogalmát és kihívásait, valamint az ingázás magyarországi ismérveit mutatja be. Az elméleti bevezetőt követően Zala vármegye kerül részletesen elemzésre az interneten elérhető terület-és településfejlesztési dokumentumok és vonatkozó szakirodalmak alapján. A kutatás során kidomborodik a településszerkezet hatása és kihívásai a munkavállalási célú ingázásra. Az eredmények azt mutatják, hogy a vármegye városai – elsősorban a munkaerőpiacon betöltött szerepük alapján – eltérő mértékben és módon kezelik a kérdéskört.

Bővebben

A revízió kérdése a két világháború közötti Magyarország közéleti témáinak egyik központi eleme volt, ezért elmondható, hogy írásunk egy közkedvelt témakört tesz a kortárs vizsgálódás tárgyává. Két jelentős közéleti személyiség, Szekfű Gyula  és Szabó Dezső  gondolkodásán keresztül mutatja be, hogy milyen főbb vonásai, központi elemei voltak a revíziós elképzeléseiknek, illetőleg, hogy ezek miként kapcsolódtak a korszakban megjelenő három legfontosabb revíziós irányvonalhoz, továbbá, ami írásunk egyik fő célja, hogy rávilágítson milyen közös elemei voltak Szekfű Gyula és Szabó Dezső gondolkodásának a revízió témakörében. A közös elemek feltárása előtt kettejük gondolatmenetének összehasonlítását az alábbi kérdések mentén vizsgáljuk: miként viszonyultak a külpolitika, valamint a belpolitika irányvonalához? Milyen lépések megtételére van szerintük szükség belpolitika és külpolitikai tekintetben a sikeres revízióhoz? A szovjet és német veszélyt miként élték meg? Láttak lehetőséget, Németország és vagy a Szovjetunió esetében arra, hogy Magyarország revíziós törekvéseit támogatja? A határon túli magyarság, illetve az anyaországi magyarság számára fogalmaztak meg bármilyen feladatot, amely a revízió ügyét előre viheti? Vállalnak-e a környező népekkel sorsközösséget? Esetleg úgy tekintenek rájuk, akik segítségével a revízió megvalósítható?

Bővebben