Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2041 irányelve (2022. október 19.) az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről (a továbbiakban: irányelv, illetve minimálbér-irányelv) egy hosszabb jogalkotási folyamat eredménye, és szerves része annak az Európai Unióban zajló szociálpolitikai reformfolyamatnak, melynek egyik első lépése a Szociális Jogok Európai Pillérének 2017-es elfogadása volt. Az irányelvet ez év november 15-ig kell átültetnie a tagállamoknak. Nem csak ez az egyetlen oka ugyanakkor annak, hogy az idei év egyik meghatározó gazdaságpolitikai eseménye a minimálbérekkel kapcsolatos joganyag változása, melynek hosszabb távú következményei is lehetnek a hazai bérrendszer egészére. A tanulmány mindezek háttérét igyekszik megvilágítani; azzal, hogy a dolgozat címében feltett kérdésre próbál releváns válaszokkal szolgálni.

Bővebben

A világ demográfiai helyzete alapvetően megváltozott. Az elöregedés miatt egészségügyi és nyugdíjfinanszírozási gondok jelentkeznek a fejlett országokban, míg a fejlődő országok esetében pedig elsősorban a foglalkoztatás a probléma. Az elöregedés az egészségügyi és a nyugdíjkiadások növekedésével jár. Paradigmaváltás kell a nyugdíjrendszerben, át kell térni a biztosításiról a befektetési szemléletre. A magyar nyugdíjrendszer számos változáson ment keresztül, és a magyar nyugdíjas réteg komoly áldozatot vállalt a nehéz makrogazdasági helyzet finanszírozásában.  Magyarországon külön probléma, hogy a humán ágazatok fél évszázada elmaradtak bér szempontjából az átlagtól, s ez napjainkra fenyegeti a humántőke minőségét. A nyugdíjrendszer reformjának ösztönözni kellene a gyermekvállalásra és taníttatásra.

Bővebben

Az üzleti világ gazdasági szervezetei és a nyugati világ egyetemei rendkívül hatékony menedzsment rendszereket építettek ki, amelyek Magyarországon is elterjedtek. Azonban a közpénzügyi gazdálkodó szervezetek működésének hatékonysága és integritás elvére épülő elfogadottsága lényegesen eltér az üzleti világ gyakorlatától. Mi lehet az oka a különbözőségnek? Ennek okát az eltérő létezési feltételekben lehet keresni. És vajon mit és hogyan lehet fejleszteni a magyar közpénzzel gazdálkodó szervezetekben? A szervezeti képesség talán legbefolyásosabb fordulatot hozó sarokpontját, a humán tényezőt: a menedzsmentet és a munkatársak képességét szükséges fejleszteni. A kulturális szerveződés általános fejlődési modelljére alapozva társadalmi innovációt ösztönözni a közösségi szervezetek szintjén, amelytől a vállalkozói és a munka kultúra minőségi jellemzőire lehet hatást gyakorolni. Jelentős tere van még a közpénzzel gazdálkodó szervezetek menedzsment képességének és tudásának, valamint a stratégiai alapú vezetés fejlesztésének.

Bővebben

A 20. század második felétől egyre inkább fokozódott a világban a környezetünk védelme iránti igény. Így történt ez hazánkban is. Sorra jelentek meg e téren a jogszabályaink. E tekintetben is új irányt jelentett a rendszerváltás utáni időszak, valamint az európai uniós csatlakozásunk. 2010-től mindinkább előtérbe kerültek a fenntarthatóságot és a környezetünk védelmét szolgáló intézkedések is. 2021-ben a hulladékgazdálkodási hatósági feladatellátás vonatkozásában jelentős jogszabályi, szervezeti, és eljárásjogi változások álltak be. A vármegyei/fővárosi kormányhivatalok szervezetében létrehozásra kerültek a hulladékgazdálkodási osztályok. Vizsgálatom során e hatósági feladatellátást vizsgálom a Békés Vármegyei Kormányhivatal tekintetében. Ehhez a hatósági ügyek adatait igényeltem meg a Kormányhivataltól. Ezen túl bemutatom a HulladékRadar és a „Tisztítsuk meg az Országot!” program vármegyei eredményeit is. Megállapítottam, hogy a HulladékRadar bejelentések száma egyre nőt az elmúlt években. A vármegyei hatóság működése által 2021 és 2023 között 37 ezer tonna illegálisan elhagyott/lerakott hulladék mennyiségével csökkent a környezeti terhelés, ezzel is egy tisztább, élhetőbb, és egészségesebb környezet alakulhatott ki.

Bővebben

A vállalati és nemzetgazdasági versenyképességgel foglalkozó szakirodalom széleskörűen elérhető mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban. Bár a versenyképesség fogalmának meghatározása sokféleképpen jelenik meg a szakirodalomban, közös elemként mégis felbukkan az a szempont, amely szerint különbséget kell tenni a hazai és a nemzetközi szinten megvalósuló versenyképesség között. Jelen tanulmány alapvetően a vállalati versenyképesség kérdéskörével foglalkozik és igyekszik feltárni a hazai kkv-szektor aktuális versenyképességi helyzetét és kitörésének lehetőségeit. 

Bővebben