Vizsgálódási területünk az információ-technológia jövőbeni felhasználása. A kérdés: milyen szerepet tölthet be a robot, a mesterséges intelligencia a kreativitást igénylő feladatok megoldásában? A válasz kidolgozásához azt az ismert, de eddig talán kevéssé használt szempontot vesszük fel, hogy a szellemi tevékenységek az egyrészt szellemi rutinfeladatok formájában jelennek meg, másrészt viszont kreativitást, alkotó szellemi tevékenységet igényelnek. Megtanulhatja-e a mesterséges intelligencia a kreativitást? Emberi kreativitási példákat vizsgálunk az információ-technológia módszertanával, annak eldöntésére: hogyan tudjuk, illetve meg tudjuk-e csinálni ezt a robottal? Ezzel előkészítendő a közeljövő kutatásait, amelynek témája: vajon fenyegeti-e, és hogyan a mesterséges intelligencia a „fehérgalléros” munkahelyeket?

Bővebben

300 éve, 1723-ban született Adam Smith, akinek munkássága nyomán megszületett a modern közgazdaságtan. Adam Smithnek köszönhető ugyanis, hogy a közgazdaságtan, mint tudomány különvált a morálfilozófiától. Fő műve, A nemzetek gazdagsága 1776-ban jelent meg, ez tekinthető az első átfogó, gazdasági alapfogalmakat, összefüggéseket egy rendszerbe foglaló, tudományos módszertant alkalmazó politikai gazdaságtannal foglalkozó munkának. Smith széleskörű érdeklődési körének megfelelően fő műve is interdiszciplináris jelleget ölt, hiszen taglalt témái között egyaránt megtalálható a munkamegosztás, a pénz, az áru, az ár, a munkabér vagy a profit, valamint a földjáradék, a tőke és a kamat kérdése is. Munkásságában előremutató, hogy az anyagi gazdagság mellett a környezeti szempontok, az erőforrásokkal való mértékletes bánásmód, azaz a fenntarthatóság is megjelenik Smithnél. Fő műve kapcsán fel kell merüljön bennünk az a napjainkban is aktuális kérdés, hogy mit jelent ma számunkra a nemzetek gazdagsága, miben látjuk ma a nemzetek gazdagságát.

Bővebben

Jelen recenzió a magyar gazdaságtörténet egyik legfényesebb akciójáról írt feldolgozást ismerteti. Kárbin Ákos 2021-ben megjelent könyve, a Wekerle Sándor a Monarchia aranyembere az aranyalapú valuta megteremtésének hosszú és ellentmondásos útját vázolja fel nagy történészi intuícióval. Az aranyvaluta bevezetésének útja hosszú volt és küzdelmes. A recenzió azt elemzi, hogy Kárbin Ákos mennyiben tudta sikeresen bemutatni ennek az útnak egyes állomásait. Nagy hangsúlyt helyez annak értékelésére, hogy a szerző hogyan választotta ki az egyes forrásokat a bécsi, illetve a német levéltárak irományaiból. Az étékelések végén a recenzens javaslatokat tesz arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne részletesebbé, finomabbá tenni a Wekerle Sándor személyiségéről eddig kialakított képet.

Bővebben

A kormányzás a fenntartható városfejlesztés egyik kulcsfontosságú szempontja, mivel a jó kormányzási intézkedések hozzájárulhatnak az átláthatóbb, inkluzívabb, érzékenyebb és hatékonyabb döntéshozatalhoz. Az FVS stratégiák alkalmazása szorosan kapcsolódik a városirányításhoz. A szakpolitikai irányok közötti koordináció különösen fontos, mivel a közigazgatási (helyi) határok gyakran túlhaladottá válnak a városok, városi terek gyakorlati igényei által.  A vizsgálandó kérdés abban rejlik, hogy mennyire tekinthető valóban eredeti célját betöltöttnek ezen stratégiák megléte és hogy vajon az FVS-ek alapját jelentő mérföldkövek mindegyike teret nyer-e jelen stratégiák gyakorlati alkalmazhatósága során.

Bővebben

A városrégiók központi városai meghatározó szerepet töltenek be a térség szolgáltatás ellátásában is. A nagyvárosok kulturális intézményrendszere is hatással van a környékbeli településekre, azokkal sok esetben jól működő hálózatot alkotva. Tanulmányom célja, hogy megvizsgáljam egy magyarországi középnagy város, Szombathely példáján keresztül a városi kulturális intézményrendszer területi kapcsolódásait, hatásait. Kutatási előfeltevésem szerint egy magyar megyei jogú város kulturális rendszere is aktív, folyamatos kapcsolatban van a környező városrégió többi településével, azok számára szolgáltatásokat, módszertani segítséget nyújtva, ritkább esetben a városon túl is egységeket működtetve. A kutatásomhoz szervezeti dokumentumokat használtam fel, valamint interjúkat készítettem a vizsgált kulturális szervezetek vezetőivel.

Bővebben