• Hamza Gábor

A kálvinizmus hatása az európai jogi gondolkodásra és jogtudományra

Theodor Heuss szerint Európa szellemi, kulturális egysége három dombra, az Akropoliszal, a Capitoliumra és a Golgothára épül. A Capitolium az európai kultúra, Európa entitásának egyik, a jogot reprezentáló alapja, pillére. A Capitolium, Theodor Heuss értelmezésében a római jog. A jog fogalma évszázadokon keresztül a római jogot értették, amelyet az Kr. u. VI. században a jusztiniánuszi Corpus Iurisban kodifikáltak, kompiláltak. A római jog alapvető tételei az európai civilizációtól elválaszthatatlanok. A lutheranizmushoz szervesen kapcsolódik a kálvini reformáció. Kálvin János művével kapcsolatban hangsúlyozandó, hogy az, összevetve a lutheri oeuvre-rel, nagyobb mértékben, nagyobb súllyal jogi vonatkozású. Luther ugyanis döntően teológus, aki minden jogi jelenséget negatívnak tart. Kálvin János Luther Mártonnal ellentétben jogász (iurisperitus, iurisconsultus). 

Bővebben

  • Gábor Hamza

The Influence of Calvinism on European Legal Thought and Jurisprudence

According to Theodor Heuss, the spiritual and cultural unity of Europe is built on three hills, the Acropolis, the Capitol and Golgotha. The Capitolium is one of the foundations of European culture, and one of the pillars of Europe's entity that represents law. The Capitolium, as interpreted by Theodor Heuss, is Roman law. For centuries, the concept of law was understood to mean Roman law, codified and compiled in the Justinian Corpus Iuris in the 6th century AD. The fundamental tenets of Roman law are inseparable from European civilisation. The Calvinist Reformation is inextricably linked to Lutheranism. It should be emphasised that the work of John Calvin, compared with the Lutheran oeuvre, has a greater legal dimension. For Luther is essentially a theologian who considers all legal phenomena as negative. John Calvin, unlike Martin Luther, is a lawyer (iurisperitus, iurisconsultus).

Bővebben

  • Endre Domonkos

Economic Policy Objectives of the First Orbán Government (1998–2002)

The right-wing coalition government, which came to power in May 1998, led by Viktor Orbán, broke with the former applied neoliberal paradigm and began to pursue economic patriotism, which placed emphasis on assisting the activities of Hungarian SMEs. It also focused on boosting domestic consumption by supporting families to have children through state incentives. Thanks to these measures introduced between 1998 and 2002, both the government deficit and gross government debt started to fall substantially, which reduced the external vulnerability of the Hungarian economy. The objective of this paper is to analyse the economic policy objectives of the first Orbán government between 1998 and 2002. Emphasis will be placed on evaluating the key macroeconomic indicators of Hungary while taking into account both internal and external factors. Due to length constraints, the essay will not highlight domestic politics, but it gives an overview of the main features of economic patriotism from a European perspective.

Bővebben

  • Gonda Tibor – Horváth Alpár

A civil szervezetek szerepe a határon átnyúló tudástranszferben a turizmus szervezeti megújítása érdekében

A magyarországi turizmus szervezésében és fejlesztésében a rendszerváltás óta jelentős szerepet játszanak a civil szervezetek. Gondoljunk csak a FATOSZ (Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége) napraforgós minősítési rendszerére, vagy a települési szintű turisztikai egyesületek szerepvállalásaira a helyi turizmus fejlesztésében és a hazai TDM-struktúra kiépítésében. Az élő szakmai kapcsolatok miatt a magyarországi gyakorlat pozitív például szolgált a határon túli turisztikai fejlesztésekhez, és a turizmus szervezeti megújulásához.  Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a turizmus új térségi szereplőinek (TDM-szervezetek és turisztikai klaszterek) hazai jó gyakorlata milyen hatással volt a romániai változásokra, és a szervezeti innovációban milyen szerepet játszottak az ottani magyar civil szervezetek. Arra is keressük a választ, hogy ez utóbbiak személyes, vagy intézményes szakmai kapcsolatai hogyan segítették a tudástranszfert, és ez által a romániai turizmus fejlődését.

Bővebben

  • Németh Eszter Júlia – Fehérvölgyi Beáta – Birkner Zoltán

A magyarországi egyetemi innovációs ökoszisztéma kvalitatív vizsgálata

Az innováció a jelen egy divatos, ám nélkülözhetetlen fogalmává vált, amely ma már a felsőoktatási intézmények keretrendszerében is megjelent, mint jövő orientált igény. A szó értelmét tekintve egy megvalósult újítást értünk alatta, azonban komplexitásának köszönhetően áthatja az egész szervezetet kezdve a meglévő folyamatoktól, az oktatási, kutatási szolgáltatásoktól egészen a szervezet kultúrájáig. Megállapítható, hogy az innováció felsőoktatási intézményekkel megvalósuló kapcsolata szerteágazó, amely egy ökoszisztémában, számos heterogén partner, mint az ipar, a kormányzat vagy a civil társadalom kapcsolatában jön létre, annak érdekében, hogy az innováció adta fejlődési vágyakra és lokális kihívásokra valós megoldások révén reflektáljon, túlmutatva a felsőoktatási intézmények elefántcsonttornyán. Tanulmányozva az innováció és az egyetemek kapcsolatát, a kutatás célja a magyarországi egyetemi innovációs ökoszisztémák átfogó megismerése volt. A kutatás módszertana a témában jártas szakértőkkel kvalitatív félig-strukturált interjúk segítségével vizsgálta meg az egyetemek és az ökoszisztéma adta innovációs lehetőségeket, amely megalapozta az egyetemi innovációs ökoszisztéma létjogosultságának feltételezését és bepillantást adott a rendszer esszenciájába, a résztvevő tagokba és igényeikbe, valamint az egyetemi innovációs ökoszisztéma hazai meghatározásába. A kutatás a megállapításoknak köszönhetően kiindulási alapot ad a továbbiakban megvalósuló részleteket boncolgató vizsgálatokhoz. 

Bővebben

  • Balla Gréta Barbara – Fenyvesi Éva

Nők vezetői szerepben Magyarországon – Fékek és lehetőségek

Kutatási célunk, hogy az állami intézkedések, a magánélet és munkahely egyensúlyát befolyásoló tényezők területén összegyűjtsük azokat az eszközöket, amelyekkel a nemi egyenlőtlenség csökkenthető, és a női vezetők aránya növelhető. Az elemzéshez szükséges adatokat interjúk során vettük fel. Interjú alanyaink a verseny- és a közszféra területén dolgozó női vezetők voltak. Eredményeink szerint támogató házastársnak kiemelkedő szerepe van a gyermekkel rendelkező és nem rendelkező női vezetőknél egyaránt. Ezt követi a támogató munkakörnyezet és a külső segítség (pl. takarítónő, bébiszitter). A megkérdezettek csaknem fele nem tapasztalt nehézséget a vezetővé válása során, a fennmaradó rész azonban végigélt számos hátrányos megkülönböztetést. Az interjúalanyok többsége szerint jelenleg nincsen Magyarországon arra irányuló törekvés, hogy csökkentsék a nemi alapú diszkriminációt. Van, aki szerint ez nem is állami feladat. 

Bővebben