Az okos fenntartható város fogalma a hazai tervezési gyakorlatban

Polgári Szemle, 20. évf. 1–3. szám, 2024, 75–88., DOI: 10.24307/psz.2024.0807

Dr. Buskó Tibor László PhD, adjunktus, Nemzeti Közszolgálati Egyetem (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). 

Összefoglalás

Magyarországon a fenntartható város fogalma 2021-ben került be a fejlesztéspolitikai diskurzus főáramába. A 256/2021 (V. 18.) Korm. rendelet a legjelentősebb magyar városok számára fenntartható városfejlesztési stratégiák elkészítését írta elő. A tanulmány a diskurzuselemzés módszertani eszközét felhasználva arra keresi a választ, hogy az EU által inspirált okos fenntartható város koncepció hogyan tükröződik a magyarországi városfejlesztés helyi (önkormányzati) szintjén. Az empirikus vizsgálat fő forrásául szolgáló fenntartható városfejlesztési stratégiák elemzése azt mutatja, hogy ezeket inkább a tagállami szinten megfogalmazott, technológiaközpontú okos város koncepcióhoz való alkalmazkodás jellemzi, de a fogalom uniós és tagállami szintű meghatározásában rejlő bizonytalanságok elvileg elegendő mozgásteret biztosíthatnak ahhoz, hogy a helyi szint menedzsmentközpontú értelmezései is a diskurzus aktív összetevőjévé váljanak.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: H7, O18, Q01, Q5, R5 

Kulcsszavak: diskurzuselemzés, okos város, fenntartható város, városfejlesztés, Magyarország

The Concept of a Smart, Sustainable City in Domestic Planning Practice

Summary

In Hungary, the concept of sustainable cities entered the mainstream of development policy discourse in 2021. Government Decree 256/2021 (18 May 2021) called for the preparation of sustainable urban development strategies (hereafter: SDS Documents) for the most important Hungarian cities. Using the methodological tool of discourse analysis, the paper seeks to answer the question of how the concept of a smart sustainable city is reflected at a local (municipal) level in Hungarian urban development. The analysis of the SDS documents, which serve as the primary source for the empirical study, shows that Hungarian cities are characterized more by adapting to the technology-centered smart city concept formulated at a Member State level. However, the uncertainties inherent in the definition of the concept, both at the EU and national level, could in principle provide sufficient scope for management-oriented interpretations at a local level to also become active components of the discourse.

Journal of Economic Literature (JEL) codes: H7, O18, Q01, Q5, R5 

Keywords: development policy discourse, smart sustainable; smart city; Hungary