A tanulmány a kompország-hídország alternatívát elemzi a jelenlegi magyar helyzetben. Az elemzés során magyar történelmi esetpéldákat és történeti folyamatokat is áttekint. Egy európai történeti analógiából is következtetéseket von le a jelenlegi európai helyzet sajátosságaira, veszélyeire vonatkozóan. A tanulmány álláspontja szerint a nemzetközi erőviszonyok globális méretű átrendeződésének időszakában, amely bizonytalanságokkal, hirtelen változásokkal jár együtt a kompország alternatíva irreális, mert a komp kikötése alkalmazkodás- és cselekvés képtelenséget eredményezne. A hídország alternatíva tenné csak lehetővé a magyar érdekek érvényesítését. Ennek követelményei az állam szuverenitás, az etnikai identitás erőssége és a nemzetépítés A követelmények érvényesítése feltételezi a belső összefogást, a keresztény kultúrát és a nyitottságot minden irányba. Ez az alternatíva a reális lehetőség, ha az ország a követelmények érvényesüléséről folyamatosan gondoskodik. A magyar történeti áttekintés kiemeli a nyelv szerepét az etnikai identitásban és a kereszténység szerepét a magyar szuverén állam létrejöttében. A tanulmány jelentősnek tekinti a belső összefogás meglétének, illetve hiányának hatását és a külső hatalmak magyar állami szuverenitást veszélyeztető -szélsőséges esetben megsemmisítő- törekvéseit.

Bővebben

A mű a technicizált dehumanizáció aktuális állapotát tekinti át, amelynek az a sajátossága, hogy jogi, üzleti, technológiai és ideológiai irányból is megtámogatott érdekek és szabadságok maradéktalan megvalósítása érdekében egy bizonyos, önmagáért kiállni képtelen embercsoport emberi mivoltának szélsőséges megtagadása, elvetése, valami mással való felváltása történik meg. A mű lényegében ezt a cseretranzakciót szemlélteti az abortusz, az eutanázia, az emberkereskedelem, a béranyaság, az autonóm fegyverrendszerek, a szoftverszemély és az egyéb nem humán entitások személlyé nyilvánítása területén. A példák sora nem lezárt, ugyanakkor ma már kellő empirikus ismeretanyag áll rendelkezésre annak az állításnak az alátámasztására, hogy ezek nem elszigetelt jelenségek, hanem egy olyan jelenségegyüttes, amelynek egyes elemeit az köti össze, hogy az emberi minőség megtartása már középtávon is lényegesen nagyobb egyéni és közösségi erőforrásokat fog igénybe venni, mint ahogyan a társadalom túlnyomó része ezt ma véli.

Bővebben

Az intézményi menedzsmentet támogató rendszerek és folyamatok – kiemelten a tervezés és az ellenőrzés – célja a hatékony gazdálkodás elősegítése, valamint az erőforrások optimális felhasználásának biztosítása. A tervezés kalkulációk és elemzések készítésével támogatja a szervezet vezetőit a jövőbeli stratégiák kidolgozásában. A tervezés – amely kalkulációk és elemzések készítésén keresztül támogatja a vezetőket a jövőbeli stratégiák kidolgozásában – egy dinamikus folyamat, amely állandó nyomon követést, mérést és értékelést igényel. Ezt a célt hivatott szolgálni az ellenőrzés, amely tényfeltáró, értékelő tevékenysége révén a tervezés során felállított víziók, előzetes beszámoló elemek elérésének fokát értékelik. Fontos része az irányítási folyamatnak, mivel segíti a szervezeteket a fejlesztendő területek azonosításában. A kutatásom célja áttekintő képet nyújtani a jogszabályok adta lehetőségekről, valamint a jelenleg alkalmazott gyakorlatról. Célkitűzésem feltárni a ma Magyarországon a közszférában alkalmazott tervezési és ellenőrzési módszereket, valamint felhívni a figyelmet azokra a hiányosságokra, amelyek tekintetében van tere a fejlődésnek a hatékony gazdálkodás elősegítése érdekében. A kutatási eredmények rámutatnak arra, hogy a közszféra tervezése nem követi le a 21. század technológiai változásait, továbbra is fentről-lefelé irányú és rugalmatlan. A tervezés jellemzően az éves költségvetést és annak intézményi alábontását jelenti. Az Állami Számvevőszék és a Magyar Államkincstár ellenőrzéseihez a szükséges jogszabályi és intézményi feltételek rendelkezésre állnak, lehetőségük van a jogszabályi megfelelőség, valamint a teljesítmény ellenőrzésére. A gyakorlatban az elmúlt években az előbbi volt jellemző, amelynek szükségszerű eredménye, hogy az intézmények könyvvezetése és beszámolása megfelel a jogszabályi előírásoknak, azonban azok hatékonyságát, eredményességét és célszerűségét és ezáltal annak tervhez való viszonyát csak korlátozottan vizsgálta. 

Bővebben

A családi vállalkozások működésének megértése és vizsgálata világszerte fontos, ugyanis ezen vállalkozások jelentős gazdasági hatással bírnak, munkahelyeket teremtenek, és hozzájárulnak a fenntartható, hosszú távú üzleti gyakorlatok kialakításához. Érdemes ezen vállalkozásokat a családi, az üzleti és a tulajdonosi dimenziók alapján megvizsgálni és értékelni. A TONA modell egy olyan módszertan, amely lehetővé teszi a családi vállalkozások fejlődési és érettségi életciklusainak átfogó értékelését. A modell alkalmas egy vagy több vállalat együttes elemzésére. A különböző dimenziók együttes vagy különálló vizsgálata segíthet a családi vállalkozásoknak saját helyzetük felmérésében, de segítségével végezhető nemzetközi vagy ágazatok közötti statisztikai összehasonlító elemzés is. A TONA modell értékes betekintést nyújt a családi vállalkozások piaci helyzetének megértéséhez.

Bővebben

Magyarországon a fenntartható város fogalma 2021-ben került be a fejlesztéspolitikai diskurzus főáramába. A 256/2021 (V. 18.) Korm. rendelet a legjelentősebb magyar városok számára fenntartható városfejlesztési stratégiák elkészítését írta elő. A tanulmány a diskurzuselemzés módszertani eszközét felhasználva arra keresi a választ, hogy az EU által inspirált okos fenntartható város koncepció hogyan tükröződik a magyarországi városfejlesztés helyi (önkormányzati) szintjén. Az empirikus vizsgálat fő forrásául szolgáló fenntartható városfejlesztési stratégiák elemzése azt mutatja, hogy ezeket inkább a tagállami szinten megfogalmazott, technológiaközpontú okos város koncepcióhoz való alkalmazkodás jellemzi, de a fogalom uniós és tagállami szintű meghatározásában rejlő bizonytalanságok elvileg elegendő mozgásteret biztosíthatnak ahhoz, hogy a helyi szint menedzsmentközpontú értelmezései is a diskurzus aktív összetevőjévé váljanak.

Bővebben

Az Európai Tanács 2023 decemberi döntése értelmében az Európai Unió a csatlakozási tárgyalásokat elkezdhette Ukrajnával és Moldovával is. A tanulmány első részében Ukrajna intézményesített kapcsolatfelvételének és az EU-hoz való közeledésének legfontosabb mérföldkövei kerülnek bemutatásra. Munkánkban azt is vizsgáljuk, hogy milyen jóléti, integrációs értettségi és regionális különbségi folyamatok fémjelzik Ukrajna potenciális EU-s csatlakozását. Ukrajna esetében az igencsak alacsony életszínvonal, valamint a jelentős korrupció és az állandósult társadalmi-gazdasági válság is nehezíti a csatlakozás lehetőségét, nem beszélve a ma is tartó háborús konfliktusról Oroszország és Ukrajna között, valamint a kisebbségek helyzetét sem tarthatjuk megfelelőnek. A tanulmány fő megállapítása, hogy nem tudunk olyan aspektust találni, amely azt támasztaná alá, hogy Ukrajna érettnek mutatkozik az uniós tagságra. A vizsgálat eredményeit diagramokkal és táblázatokkal mutatjuk be.

Bővebben