A kálvini hagyomány továbbélése, azaz a kálvini jog szerepe az alkotmányjog fejlődésében

Polgári Szemle, 19. évf. 1–3. szám, 2023, 415–425., DOI: 10.24307/psz.2023.0928

Csevár Nóra, Phd hallgató, Károli Gáspár Református Egyetem, Állam-és Jogtudományi Doktori Iskola (email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).

Összefoglalás

A polgári forradalmak időszakáig, a zsarnokság elleni küzdelem mindig aktuális probléma volt. Minden kálvinista filozófiai elméletben, politikai művekben és irodalomban megtalálható a kálvini ellenállási jog különféle értelmezése. A zsarnoksággal szembeni felkelést közvetlen hatásként emlegetik, amely nem csupán egy állam berendezkedését, hanem szinte egész Nyugat-Európa államainak berendezkedését átformálta.

A kálvini rendtartás tartalmilag túlment a mai értelemben vett egyházi kereteken, ugyanis az egyházi ügyintézést összhangban kell működtetni az állami törvényhozással és a közigazgatással egyaránt. A szabad egyházközségek társulására felépülő demokratikus egyházalkotmány szinte önként idézte elő a demokratikus állam létrejöttének és felépítésének koncepcióját. Ezzel magyarázható, hogy a kálvinizmus elterjedésével együtt mindenütt teret nyert az államszerződéses felfogása.

Az alkotmányeszme megvalósulását két tényező segítette elő. Az egyik, Kálvin a törvények fontosságáról alkotott véleménye, azon belül is a hatalmat korlátozó funkciójának kialakítása. Azt az állam egyik legfontosabb feladatává tette. A másik tényező, az egyházalkotmány megalkotása, más néven egyházi rendtartás vagy egyházi fegyelem, amelyben Kálvin „demokratizálta” az egyházi tisztségeket, illetve hivatalokat és megerősítette a világiak szerepét az egyházban.

Kulcsszavak: Kálvin János, kálvinizmus, alkotmányjog, egyházjog, demokrácia

The Perpetration of the Calvinist Tradition or the Role of Calvinist Law in the Development of Constitutional Law

Summary

Up until the time of the bourgeois revolutions, the struggle against tyranny had always been a bread-and-butter issue. Various interpretations of the Calvinist right of objection can be found in all Calvinist philosophical theories, political works, and literature. The uprising against tyranny is referred to as a direct effect, which reshaped not only the organization of one state, but the organization of almost all of the states of Western Europe.

The regulative principle of the Calvinist order went beyond the ecclesiastical framework in today's sense, because the church administration must be operated in harmony with both the state legislation and the public administration. The democratic church constitution, which was built on the association of free parishes, almost voluntarily gave rise to the concept of the creation and construction of a democratic state. This explains why, along with the spread of Calvinism, the concept of a state treaty gained ground everywhere. The realization of the constitutional idea was facilitated by two factors. One was Calvin's opinion on the importance of laws, including

the development of their function of limiting power. He highlighted it as one of the most important tasks of the state. The other factor is the creation of the church constitution, also known as church order or church discipline, in which Calvin "democratized" church and other offices and strengthened the role of the laity in the church.

Keywords: John Calvin, Calvinism, constitutional law, church law, democracy