• Hamza Gábor

Recepció az antik jogokban és a római jog

A jogtudósok a korábbiakban nem fordítottak kellő figyelmet az összehasonlító jog előzményeire az ókori Mediterráneum térségében. A tanulmány szerzője áttekinti a római jog fogalmai alkalmazásának lehetőségét a klasszikus, görög-római antikvitás jogai elemzésében. Az esszé vizsgálja a nemzetközi gazdasági és államközi kapcsolatok hatását a Földközi-tenger térsége államainak jogára. A szerző hangsúlyozza továbbá a római jog ma is kimutatható jelentőségét a magánjog kodifikálásának területén.

 

Bővebben

  • Jenei György

Az alsócsernátoni Haszmann Pálról elnevezett múzeum története, nemzeti jelentősége – Haszmann Pál Péter emlékére

A tanulmány részletesen leírja azt a Hungarikumot, amely a Kárpát medence szélén, a Székelyföldön, Alsócsernátonban található. Bemutatja a Tájmúzeum történeti gyarapodását az 1973-as alapítástól kezdve. Sorra veszi a múzeum értékesebb gyűjteményeit, amelyek közül nem egy, nemcsak Erdély szerte, hanem a Kárpát medencében is páratlanok. A tanulmány áttekinti ezeket a gyűjteményeket, amelyek közül különösen értékesek az alapkiállításon megtekinthető 16-17. századi, tárgyi néprajzi szempontból páratlan festett bútorok, csempék stb. Részletesen jellemzi a mezőgazdasági gép gyűjteményt, bemutatja a kályhamúzeumot. a temetőt, a székelykapukat, a skanzent alkotó egykori székely házakat. Foglalkozik a múzeum kapcsolati hálózatával, amely – a vendégkönyv és a levelezések tanúsága szerint – az egész világot átfogja. A tanulmány méltatja a Tájmúzeum szerepét a magyar állam szuverenitásában és a kultúrnemzet építésében. Érzékelteti, hogy a múzeum – tárgyi és szellemi néprajzi értékei alapján- kiemelten nemzeti jelentőségű azon intézmények között, amelyek a Kárpát medence határon kívül élő magyarságának körében található azért, mert nemcsak az autonóm székely kultúra tárgyi és szellemi néprajzi megjelenítése, hanem összmagyar szempontból is számottevő értékű.

 

Bővebben

  • Rada Péter – Vass László – Izmindi Richárd

A visegrádi szimbolikus közpolitika és Közép-Európa helye a nemzetközi rendben

Közép-Európa – és jelen tanulmány tekintetében a Visegrádi Együttműködés – helye, szerepe és mozgástere alapvetően határozza meg hazánk külpolitikai lehetőségeinek kereteit is. 1991 óta a Visegrádi Együttműködés hivatkozási pont volt a magyar külpolitikában mind az euroatlanti integráció, mind a szomszédságpolitika, mind pedig a magyar nemzet határon túli érdekei védelme tekintetében is. A politikai geometria, amelyben hazánknak navigálnia kell rendelkezik egy sajátos regionális karakterrel, amelyhez a szimbolikus közpolitikai hátteret a Visegrádi Együttműködés adja. Jelen tanulmány célja, hogy ezt a regionális karaktert és hátteret felvázolja, valamint, hogy megvizsgálja régiónk helyét, a regionális érdekek érvényesülésének nemzetközi rendszer szintű megjelenését. A visegrádi országok ma a „liberális világrend” magterületéhez tartoznak, és ugyan nem közvetlen napirendalkotói a rendnek, de a regionális együttműködésen keresztül indirekt módon hatnak rá, például az EU-s döntéshozatalban, vagy az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatokon keresztül. Így a visegrádi szimbolikus közpolitikának valójában kimutatható hatása van a nemzetközi rendszer fejlődése szempontjából is.

 

Bővebben

  • Gellén Márton

Átvihető-e a demokrácia? Joseph Ratzinger és a demokrácia forrása

E mű azt a kérdést járja körül, hogy átvihető-e a demokrácia egy adott országból egy másik, földrajzilag, kulturálisan és történelmileg eltérő országba. A kérdés vizsgálata elsősorban, de nem kizárólag Joseph Ratzinger munkásságán keresztül történik, azt szembeállítva a demokrácia intervenciókon keresztül való átadását középpontba állító szerzők és intézmények tevékenységével. A mű következtetése, hogy a demokrácia és a jogállam történelmi fejlődést tekintve, kulturálisan, világnézetileg erősen kontextus-kötött, azok bizonyos értelmezéseinek vagy aspektusainak kényszer körülményei közötti átadása önmagában is kérdéses a demokrácia és a jogállam párbeszédre, egyenlőségre és emberi méltóságra alapuló mechanizmusaiban.

 

Bővebben

  • Simon Róbert Balázs

A fenntartható városfejlesztési stratégiák története – Hogyan jutott el az európai városi fenntarthatósági szakpolitika a fenntartható városfejlesztési stratégiákig?

Jogosan merül fel a kérdés, hogyan hozható közös nevezőre a városok, mint szereplők és a klímaváltozás, mint a cselekvéseket meghatározó keret? Ezt a fenntartható városfejlesztési stratégiák hivatottak feloldani. Hídként képesek megteremteni a kapcsolódást az Európai Uniós kohéziós politika és a lokális területi irányítási rendszerek között. Előbbiek alatt értendő a kohéziós politika logikája, szabályai és aktorai, míg utóbbi esetében a működési mechanizmusokra és az azokat kialakító jogszabályi „kényszerekre”, illetve szereplőkre érdemes gondolni. A Fenntartható Városfejlesztési Stratégiák (továbbiakban: FVS) egy olyan eszköz, amely a fenntartható fejlődési elvek városi területen történő implementálására törekszik. Jelen írás a témában folytatott további kutatások alapjául, egyfajta előzményeként szolgál, hiszen annak érdekében, hogy valós képet kapjunk a fenntartható városfejlesztési stratégiák gyakorlati hasznosíthatóságáról, eszköz-és célrendszeréről, célszerű ismerni kialakulásának folyamatát, történeti hátterét, szakpolitikai kontextusát is. Jelen tanulmány ennek megalapozására tesz kísérletet.

 

Bővebben

  • Tőzsér Anett

A hungarikumok szerepe az országimázs formálásában

A hungarikumok olyan csak a magyarságra jellemző értékek, amelyek révén a világ más országaiban élők Magyarországra, a magyarokra asszociálhatnak. Azok a turisztikai kínálati elemek, amik miatt érdemes Magyarországra látogatni, amikre a szakmai szervezetek hangsúlyt helyeznek a kommunikációjukban, a hungarikumok gyűjteményében is nagyrészt visszaköszönnek. A kutatás során szakirodalmi vizsgálatokat végeztem a hungarikumoknak az országimázs formálásban betöltött szerepével kapcsolatban. Másrészt megkerestem azokat a szakmai szervezeteket, amelyek felelősek az országimázs formálásáért, s ezek képviselőivel készítettem félig strukturált interjúkat. A 10 válaszadó szervezet képviselői főként agráripari és gasztronómiai termékeket neveztek meg a külföldiek számára a magyarsággal leginkább azonosítható hungarikumként. Az is megállapítást nyert, hogy a hungarikumok többsége napjaink turizmusában még nem jelent kiemelt turisztikai vonzerőt, ugyanakkor számolni kell velük a Magyarország-kép megalkotásánál, sőt, egyre hangsúlyosabb eszközei kell, hogy legyenek a brandépítésnek.

 

Bővebben