• Németh Erzsébet – Zsótér Boglárka

Külső és belső kontrollos stratégia – A felsőoktatásban tanulók pénzügyi tudása, attitűdjei és magatartása

A tanulmány 2557 felsőoktatásban tanuló hallgató pénzügyi céljait, ismereteit, attitűdjeit és viselkedését vizsgálja, külön figyelmet fordítva a belső- vagy külső kontrollos pénzügyi stratégiát választók jellemzésére. A kutatás három klasztert különít el. Az úgynevezett Könnyelmű szorongókra az éljünk a mának és az aggódás egyaránt jellemző. Pénzügy céljaik rövidtávúak, kortárs kapcsolat-orientáltak. Tudásuk és magabiztosságuk alacsony. Pénzügyi startégiájukra a külső kontrollos attitűd jellemző, a boldogulást másoktól várják. A körültekintő kockázatkerülőkre az alaposság, a kockázatok kerülése, a jövőre való felkészülés jellemző. Anyagi helyzetük, tudásuk és magabiztosságuk átlagos. Pénzügyi céljaik megvalósításához tradicionális, belső kontrollos stratégiát választanak: beosztás, takarékosság és szorgalom. A Tudatosak és magabiztosak pénzügyi tudása kiemelkedő, vállalkozó szelleműek és kockázatvállalóak. Bíznak a pénzügyi szolgáltatókban, rendszeresen megtakarítanak. Hosszú távú pénzügyi célokat tűznek ki, melyek megvalósításához olyan belső kontrollos stratégiát választanak, amely elősegíti a jövedelmük gyarapodását. 

 

Bővebben

  • Csiszárik-Kocsir Ágnes

A pénzügyi tudatosság és a generációs hovatartozás hatása a magyarok megtakarításképzésére

A XXI. század számos változást hozott az életünkbe. Soha nem látott léptéket öltött a digitalizáció és az információáramlás, mely számos előnnyel és hátránnyal járt. A létezésünket minden percben megrohanó információ dömping, a reklámok hada, a döntéseinket befolyásoló üzenetek folyamatos készenlétre kényszerítenek minket. Ebben a felgyorsult világában meg kellett tanulnunk azt, hogy a bizonytalanság állandó, és egyre váratlanabb helyzetekben kell szembe néznünk az élet minden frontján. Ez a bizonytalanság kiterjed nemcsak a jövedelmi pozíciónkra, hanem a munkahelyünkre, egisztenciánkra is. A globális konfliktushelyzetek pedig csak tovább erősítik ezt a bizonytalansági érzetet. A bizonytalan helyzetekben az egyének és szervezetek alapvető célja a biztonságra törekvés, melyet a rendelkezésre álló eszközök mentén próbálnak elérni. Nincs ez másképp a pénzügyeink tekintetében sem. A megtakarítások célja éppen az, hogy védőhálót képezzen a váratlan, előre nem látható helyzetekre, szituációkra egyéni, nemzeti és nemzetgazdasági szinten egyaránt. Azon nemzetek, amelyek magas megtakarítási rátával rendelkeztek mindig többet tudtak fordítani a beruházásokra, így magasabb gazdasági növekedéssel büszkélkedhettek. A megtakarítások, a kincsképző funkciójukból kiindulva segítenek abban, hogy a hirtelen jött váratlan helyzeteket kezelni lehessen. A megtakarítások napjainkban a klasszikus biztonsági funkción messze túlmutatnak. A fogyasztói társadalomban, a kínálat bősége mellett a jövőbeli fogyasztás zálogát is jelenti, melyre a folyó jövedelmek nem nyújtanak fedezetet. A tanulmány a fenti indító gondolatok mentén arra vállalkozik, hogy felmérje a megtakarítás képzés mögötti tényezőket, indítékokat, és motivációkat a pandémia utáni időszakban. A megtakarítást idukáló tényezőket a generációs hovatartozás és a pénzügyi tudatosság szempontjai mentén kívánom megvizsgálni egy Magyarországon végrehajtott kérdőíves adatfelvétel eredményei alapján. 

 

Bővebben

  • Szigeti Cecília ‒ Borzán Anita – Szekeres Bernadett – Szászvári Karina

Bérek, értékek és externáliák a jövő HR szakembereinek szemszögéből

A fenntarthatóság, mint összetett célrendszer, sokféleképpen értelmezhető és megközelíthető, de egyre hangsúlyosabbá válik az az elképzelés, hogy a fenntarthatóbb világ megteremtésének egyik kulcskérdése az egyenlőtlenségek csökkentése. A munkáltatóknak közvetlen felelőssége és jelentős mozgástere van a méltányos bérrendszerek kialakításában. A HR-szakemberek számára ennek gyakorlati megvalósítása komoly feladat, ezért tudásuk kulcsfontosságú tényező lehet a fenntarthatóbb jövedelmi viszonyok elérésében. Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy mit tudnak a jövő HR szakemberei az emberi teljesítmény számviteli mérhetőségéről, és hogyan vélekednek annak pénzbeli értékeléséről, tisztában vannak-e az ahhoz kapcsolódó externáliákkal. Véleményünk szerint azok a HR szakemberek, akik tisztában vannak az emberi teljesítmény mérésének kérdéseivel és felismerik az alapvető problémákat, jelentős szerepet játszhatnak az egyenlőtlenségek csökkentésében. Kutatásunk során 410 egyetemi humánerőforrás-szakos hallgatót kérdeztünk meg két hónapon keresztül (2022. december elejétől 2023. január végéig) online kérdőív segítségével. A kérdőív a demográfiai adatok mellett zárt kérdéseket tartalmazott, de a kérdőív végén a hallgatók egy nyílt végű kérdésben is kifejthették véleményüket a témával kapcsolatban.

 

Bővebben

  • Kecskés Evelin – Lukovics Miklós

Az önvezetőjármű-használat techno-ökonómiai megközelítése

A világszerte dinamikusan növekvő utcai önvezető jármű-tesztekkel párhuzamosan növekszik a társadalomtudományi kérdések, bizonytalanságok köre. Erre a kihívásra reagálva egyre több társadalomtudományi kutatás övezi az önvezető járművek technológiai fejlesztését, melyek eredményeképpen egyre több információval rendelkezünk az önvezető járművek technológiaelfogadási, szabályozási, etikai aspektusairól. Kevés információval rendelkezünk ugyanakkor arról, hogy az önvezető járművek milyen költségstruktúra mentén lesznek elérhetőek a felhasználók számára. Kutatásunk célja, hogy egy igen komplex, ugyanakkor egyszerűsített modellben meghatározzuk a saját autó tulajdonlásának, illetve az önvezető járművek használatának magyarországi becsült költségeit. Az elérhető tapasztalati adatok szűk köre valamint a technológia korai fázisa miatt techno-ökonómiai elemzést alkalmaztunk. 

 

Bővebben

  • Keller Veronika − Kis Leila − Printz-Markó Erzsébet

Digitalizáció az egészségügyben – Telemedicina megítélése egy empirikus magyar kutatás alapján

A digitális egészségügy folyamatosan fejlődik, újabb és újabb innovációk jelennek meg az ágazatban. Ez a fejlődés a koronavírus megjelenésével, elterjedésével, a járványügyi helyzet kialakulásával jelentősen felgyorsult. Az egészségügy online térbe való áthelyezése, vagyis a telemedicinális szolgáltatások már a 21. század elején megjelentek, de kétségkívül a 2020-ban kirobbant pandémia adott újabb fejlődési lehetőséget az ágazatban tevékenykedő vállalatoknak. Tanulmányunk célja a magyar lakosok véleményének és ismereteinek feltárása a telemedicinális szolgáltatásokkal kapcsolatban. Egy online kérdőíves kutatás (188 fő) eredményei alapján elmondható, hogy a megkérdezettek jelentős része nem tudja mi az a telemedicina. A telemedicinális szolgáltatások legfontosabb előnyei a kevésbé zsúfolt kórházak, rendelők, a gyorsabb ügyintézés és a súlyos tünetek felismerése. A válaszadók legnagyobb hátránynak a nem letisztult szolgáltatás-ár arányt, illetve a félreértelmezett információk gyűjtését, valamint a közfinanszírozáson kívül eső szolgáltatásokat tartják. Azok a telemedicinális szolgáltatások, amelyeket már a legtöbben igénybe vettek az e-recept, a személyes konzultáció lefoglalása és az e-beutaló. A jövőt illetően a többség optimista és a digitális egészségügy fejlődését prognosztizálják. A kapott eredmények alapján hat különböző lehetséges digitális marketing kampányt határoztunk meg a telemedicinális vállalatok részére, figyelembe véve a célokat, a tartalmakat, illetve a célközönséget.

 

Bővebben

  • Kézai Petra Kinga – Gombos Szandra

A kulturális és kreatív ipar vizsgálata a Szigetközben – Egy kvalitatív fókuszcsoportos kutatás eredményei

Szigetköz jelentős természeti kincsekkel rendelkező tájegysége hazánknak, amely vonzó a kulturális és kreatív ipar szereplői számára. Jelen tanulmány ezen régió 35 településén vizsgálja a kulturális és kreatív ipar helyzetét. A tanulmány nemzetközi és hazai szakirodalom elemzés által kívánja bemutatni a kulturális és kreatív iparágak (CCI) fogalom értelmezését és jelentőségét, majd pedig fókuszcsoportos felmérés (N=14) alapján értékeli az iparág vizsgált régióban betöltött szerepét. A kutatás eredményeképpen a kulturális és kreatív ipar regionális fejlesztésére fogalmaz meg javaslatokat és további kutatási irányokat.

 

Bővebben

  • Molnar Elisabeta Ilona − Gulyas Greta − Printz-Markó Erzsébet

The Role of Therapeutic Salt Resources in the Health Tourism in Transylvania

The paper aims to present the therapeutic salt resources in the region of Transylvania, as well as their health benefits and their role in health tourism. An important part of the tourism industry, health tourism, stands out for one particular reason, starting from balneary and climatic spas to the diversified forms of wellness. The importance of health tourism, developing this sector due to the existence of appropriate natural resources as well as the prospects in this domain are the theoretical framework of this paper. The primary research investigates the tourist destinations in Transylvania with salt therapy resources, in addition to the motivation and demand for these. The findings of the research highlight the availability for travel to destinations with salt resources, willingness to spend, travel motivation to benefit from the therapeutic effects of salt, or simply put, travel to prevent disease, strengthen immunity with the help of this ancient natural potential: Salt.

 

Bővebben