A minimálbér és a garantált bérminimum emelését minden évben hosszú tárgyalássorozat előzi meg. Ennek kapcsán egyfelöl megjelenik a munkavállalók jogos érdeke a bérfelzárkóztatás tekintetében, másfelöl pedig a munkáltatók teherbíró képessége és költségminimalizálása. Magyarországon az elmúlt időszakban jelentős mértékben emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum értéke, amely a magasabb bérkategóriákban is béremeléseket kényszerített ki a bérfeltorlódás elkerülése érdekében. A legkisebb garantált bérek emelkedése azonban nem okozta a munkanélküliség növekedését. Számításaink szerint 1 százalékpontos minimálbéremelés 0,3 százalékponttal növeli az átlagbér növekedési ütemét a versenyszférában, amely mellett az inflációs várakozások és a munkaerőhiány szerepe emelendő ki. A többi visegrádi ország esetében ugyanakkor ez a kapcsolat nem áll fenn, amelynek oka, hogy hazánkban a kormányzat a minimálbér és a garantált bérminimum révén a foglalkoztatottak szélesebb körének bérezésére hatással van, így pedig nagyobb a befolyása is az átlagkeresetek alakulására is. A minimálbér és a garantált bérminimum tehát hazánkban a munkaerőpiac feszességének megőrzése és fokozása mellett a bérfelzárkóztatás másik fontos eszköze.

Bővebben

A gazdasági és társadalmi folyamatok célszerű állami befolyásolásához statisztikai adatokra, tényekre és más ismeretekre van szükség, melyek között kiemelt fontossággal bír a gazdasági teljesítmény, és annak összehasonlítása – regionális integrációban részt vevő országok esetében elsősorban a közösség többi tagállamaival – annak megállapítása érdekében, hogy felzárkózást, vagy éppen ellenkezőleg, lemaradást tapasztalhatunk; objektív számsorokkal előkészítve ezzel az aktuális gazdaságpolitikai döntéseket, a döntéshozók számára. Jelen tanulmányunk hipotézise ezzel párhuzamban az, hogy a gazdasági fejlettség konvergenciájának mérésére – a sokat vitatott – GDP mutatók önálló elemzése korlátozottan alkalmas. Hipotézis-vizsgálatunk során az általunk legismertebbnek/legsikeresebbnek tartott hat regionális integrációt választottuk ki, és a számítások során a GDP mellett, egy másik összetettebb – részünkről pontosabbnak vélt – úgynevezett Komplex Gazdasági Jóléti Mutatót (továbbiakban: KGJM index) is figyelembe vettünk. Primer kutatásunk eredménye arra enged következtetni, hogy hipotézisünk HAMIS/IGAZ-nak bizonyul, azaz a GDP mutató ugyan nem tökéletes mérőszám, de átlagos gazdasági teljesítmény, és más változók (pl. külső tőkétől való függés) mellett gazdasági fejlődést torzító hatása nem jelentős, nagyobb középértéktől való eltérés esetén azonban nem tekinthetünk el pontosabb mérőszámok alkalmazásától, mint amilyen többek között a nevezett KGJM index, vagy a napjainkra összetételét tekintve pontosan még nem definiált nemzeti vagyon mutatói.

Bővebben

A cikk feltárja a pénzügyi stabilitás és integritás történeti gyökereit Magyarországon. Különös hangsúlyt helyez a pizetumjog bemutatására, amely a magyar pénzkibocsátás történetében fontos integritáskontroll-eszköznek tekinthető. Ráirányítja a figyelmet középkori pénzügyi igazgatás főbb jellemzőire, valamint a hazai pénzügytörténetben tetten érhető innovációkra. A mának szóló tanulságokat von le, hogy milyen megközelítésmódot kell alkalmazni, miként lehet megküzdeni a jelen évtized megatrendjei okozta kihívásokkal. Minden válság lehetőségeket hordoz. Ez innovatív gondolkodásmódot, együttműködésre alapozott, értékorientált modell követését vetíti előre.

Bővebben

Magyarországon az utóbbi évtizedben a tagállamok közül egyik legnagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatás mind a nők, mind a férfiak esetében, csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők aránya, s ezen belül a gyermeket nevelő háztartások kockázati többlete is megszűnt, valamint egyik legnagyobb mértékben nőtt a teljes termékenységi arány. Hazánk és a környező országok kiváló példák arra, hogy a női foglalkoztatás bővülésével egyidőben nő a termékenység, ami az unió többi országában éppen ellentétesen történik. Továbbá a magyar példák is igazolják, hogy a születésszám már azelőtt reagál a családok anyagi helyzetét befolyásoló hírekre, mielőtt a változások bekövetkeznének, azaz prociklikus változónak tekinthető a termékenység. A vizsgálatokat az EU jelenlegi 27 tagállama Eurostat adatbázisaiban hozzáférhető aggregált adatainak felhasználásával végeztük el. 

Bővebben

A tanulmány az OECD adatbázisa alapján a koreai működőtőke állományi adatainak vizsgálatával foglalkozik a Visegrádi Négyek országaiban. Megállapítható, hogy Dél-Korea számára fontos befektetési célpontot jelentenek a V4-ek, illetve ezen országok számára is fontos tőkebefektetési partnernek számít ez az ázsiai ország. A kutatás során előtérbe kerülnek a koreai OFDI és a V4 országok IFDI adatok közti jelentős eltérések, ami miatt a koreai tőke szerepének vizsgálata nehézkessé válik. Az adatok inkonzisztens mivoltára több feltételezés is magyarázatot adhat, azonban ennek megválaszolására külön kutatásra lesz szükség. A tanulmány ezen kívül megvizsgálja a V4 országokban lévő koreai tőkeállományt a közvetlen és végső befektető megoszlásában is. Az eredmények azt mutatják, hogy a koreai befektetők ebből a szempontból nem egységesen kezelik a V4 országokat, például Magyarországon jelentősebb a Dél-Koreából származó FDI állománya, mint amit a közvetlen befektető szerinti csoportosítás engedni vél, Csehországban azonban a fordítottja áll fent. 

Bővebben

A minimálbér és a garantált bérminimum emelését minden évben hosszú tárgyalássorozat előzi meg. Ennek kapcsán egyfelöl megjelenik a munkavállalók jogos érdeke a bérfelzárkóztatás tekintetében, másfelöl pedig a munkáltatók teherbíró képessége és költségminimalizálása. Magyarországon az elmúlt időszakban jelentős mértékben emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum értéke, amely a magasabb bérkategóriákban is béremeléseket kényszerített ki a bérfeltorlódás elkerülése érdekében. A legkisebb garantált bérek emelkedése azonban nem okozta a munkanélküliség növekedését. Számításaink szerint 1 százalékpontos minimálbéremelés 0,3 százalékponttal növeli az átlagbér növekedési ütemét a versenyszférában, amely mellett az inflációs várakozások és a munkaerőhiány szerepe emelendő ki. A többi visegrádi ország esetében ugyanakkor ez a kapcsolat nem áll fenn, amelynek oka, hogy hazánkban a kormányzat a minimálbér és a garantált bérminimum révén a foglalkoztatottak szélesebb körének bérezésére hatással van, így pedig nagyobb a befolyása is az átlagkeresetek alakulására is. A minimálbér és a garantált bérminimum tehát hazánkban a munkaerőpiac feszességének megőrzése és fokozása mellett a bérfelzárkóztatás másik fontos eszköze.

Bővebben