A magyar egyetemek QS-2022 rangsorának elemzése

 

Polgári Szemle, 18. évf. 4–6. szám, 2022, 217–228., DOI: 10.24307/psz.2022.1216

Dr. Sasvári Péter PhD, habilitált egyetemi docens, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar, Budapest, egyetemi docens, Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Miskolc (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.), Prof. Dr. Kaptay György, egyetemi tanár, az MTA tagja, kutatócsoport vezető, Miskolci Egyetem, Fémtani Képlékenyalakítási és Nanotechnológiai Intézet, Miskolc (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.), Várföldi Krisztián, PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Hatvany József Informatikai Tudományok Doktori Iskola (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).

Összefoglalás

Jó lenne, ha rendelkeznénk a világ egyetemeinek objektív minőségi sorrendjét ismertető táblázattal. Azt, hogy ilyennel nem rendelkezünk, itt a QS rangsor példáján mutatjuk be. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy milyen összetevői vannak a QS-helyezéseknek, ezt a különböző magyar egyetemek hogyan teljesítik, és hogy vajon ezek a mutatók mivel korrelálnak a legjobban. Kilenc magyar egyetem adatainak felhasználásával azt mutatjuk meg, hogy a QS állításával ellentétben a QS-pontszám (és QS-rangsor) elsősorban nem a minőséggel, hanem a mennyiséggel arányos (értsd: az oktatók és kutatók létszámával). Ezen túl a QS-siker szempontjából segítene, ha minden magyar hallgatót külföldire cserélnénk – itt sajnos ellentmondásba kerül a regionális szerepre és a világhírre való törekvés. Szerencsére az is kiderül, hogy legalább részben a QS-pontszám az egyetem hivatkozás-vonzó képességével is korrelál, ami valóban minőségi jellemző. Végül megmutatjuk, hogy leginkább a QS-pontok 50%-át adó, erősen szubjektív kérdőíves eredmények torzító hatása miatt a magyar egyetemek akár 100 helyezéssel is lehetnek feljebb/lejjebb a QS-rangsorban ahhoz képest, amit objektív mérés esetén megérdemelnének. Ez tág teret enged az egyetemi marketing bevetésének a látszólagos QS kiválósági rangsor kozmetikázásában.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: I23, I24

Kulcsszavak: egyetemi rangsorok, egyetem-fejlesztési stratégiák

Analysis of the QS-2022 Ranking of the Hungarian Universities

Summary

It would be good to have a table showing the objective quality ranking of the world's universities. The fact that we do not have one is illustrated here by the example of the QS. In this article, we will examine the components of QS rankings, how the different Hungarian universities perform in this respect, and with what these QS indicators correlate the best. Using data from nine Hungarian universities, we show that, contrary to what QS claims, QS scores (and QS rankings) are primarily proportional not to quality but to quantity (i.e., the number of lecturers and researchers). Moreover, it would help QS success if all the Hungarian students were exchanged for foreign students – unfortunately, this is a contradiction between the regional role and the aspiration to be world famous. Fortunately, it also turns out that, at least in part, the QS score is correlated with the university's citation-attracting ability, which is indeed a qualitative characteristic. Finally, it is shown that, mainly due to the distorting effect of the highly subjective questionnaire results, which account for 50 per cent of the QS score, Hungarian universities can be up to 100 places higher/lower in the QS ranking compared to what they would deserve if measured objectively. This gives the employment of university marketing plenty of elbow-room to cosmeticize the apparent QS excellence ranking.

Journal of Economic Literature (JEL) codes: I23, I24

Keywords: university rankings, university development strategies