Jó lenne, ha rendelkeznénk a világ egyetemeinek objektív minőségi sorrendjét ismertető táblázattal. Azt, hogy ilyennel nem rendelkezünk, itt a QS rangsor példáján mutatjuk be. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy milyen összetevői vannak a QS-helyezéseknek, ezt a különböző magyar egyetemek hogyan teljesítik, és hogy vajon ezek a mutatók mivel korrelálnak a legjobban. Kilenc magyar egyetem adatainak felhasználásával azt mutatjuk meg, hogy a QS állításával ellentétben a QS-pontszám (és QS-rangsor) elsősorban nem a minőséggel, hanem a mennyiséggel arányos (értsd: az oktatók és kutatók létszámával). Ezen túl a QS-siker szempontjából segítene, ha minden magyar hallgatót külföldire cserélnénk – itt sajnos ellentmondásba kerül a regionális szerepre és a világhírre való törekvés. Szerencsére az is kiderül, hogy legalább részben a QS-pontszám az egyetem hivatkozás-vonzó képességével is korrelál, ami valóban minőségi jellemző. Végül megmutatjuk, hogy leginkább a QS-pontok 50%-át adó, erősen szubjektív kérdőíves eredmények torzító hatása miatt a magyar egyetemek akár 100 helyezéssel is lehetnek feljebb/lejjebb a QS-rangsorban ahhoz képest, amit objektív mérés esetén megérdemelnének. Ez tág teret enged az egyetemi marketing bevetésének a látszólagos QS kiválósági rangsor kozmetikázásában.

Bővebben

A felsőoktatási átalakítások során rendre előkerül az a kérdés, hogy a változtatás miként érinti az egyetemek autonómiáját. Ennek eldöntése azonban nem lehetséges az autonómia fogalmának komplexebb értelmezése nélkül. Jelen tanulmányban erre teszünk kísérletet. Az autonómiát az egyetem belső stakeholdereihez delegált jogosultságcsomagként definiáljuk, amelynek célja az akadémiai szabadság intézményes biztosítása. Amellett érvelünk, hogy az autonómia természetének, s a mindenkori állapotoknak a teljes körű leírásához külön szükséges kezelni az egyetemek államtól, illetve fenntartótól vett autonómiáját, továbbá vizsgálni kell az autonóm jogosítványok szervezeten belüli megosztását is. Ezen koncepcionális keret felhasználásával elemezzük a magyarországi helyzetet, összehasonlítva az alapítványi fenntartásba került egyetemek autonómiáját az állami fenntartásban lévőkével. Következtetésünk az, hogy előbbiben a jogosultságok döntő részben a fenntartóhoz, illetve az ő „ügynökeiként” működő felsővezetőkhöz kerülnek. Így ez a konstrukció eredendően az állami fenntartáshoz képest kevesebb védelmet nyújt az akadémiai szabadság megéléséhez, annak érvényesülése jelentős részben a jogosultságokkal bíró szereplők motivációin múlik.

Bővebben

A tanulmány aktualitását a felsőoktatás nagy horderejű változása adja, hiszen 2019-től elkezdődött a felsőoktatás átalakítása. Az átalakítás kapcsán pilot projektnek volt tekinthető a Budapesti Corvinus Egyetem példája, a továbbiakban azonban más-más módon valósult meg a modellváltás. Az elemzésünket pénzügyi, közpénzügyi szempontból végeztük el, amely fókuszában a modellváltást és pandémiát megelőző évek gazdálkodása volt. Ezzel összefüggésben a hazai felsőoktatás működési állapotjellemzőit mértük fel és értékeltük. A másik kutatási cél a modellváltás kapcsán törvényileg meghatározott, közszolgáltatási szerződésekben lefektetett támogatási összegek vizsgálata. Ezen a területen végeztünk összehasonlítást a korábbi költségvetési pozíciókkal.

Bővebben

A migrációra vonatkozó kelet-ázsiai politikák értelmezésének legfontosabb dimenziói közé tartoznak a nemzetállam és gazdaság, a globalizáció és nemzetköziesedés viszonyrendszerei, ám ezek egyes megközelítési módjai, elméleti keretei oly mértékben eltérhetnek egymástól, ami a konkrét cselekvési szinteken, intézményeknél vagy a migrációra vonatkozó területeken, mint határrezsimek, beléptetés, idegen munkaerő alkalmazása és az integráció, akár meg is fordíthatják az érvelés logikáját. A hagyományosan két csoportba osztható: a makroökonómiai indíttatású és a nemzeti identitás felől közelítő elméletek egyre kevésbé írják le önmagukban az egyes államok keretei között vagy azok egymás közti kapcsolatában zajló szabályozások belső rendszerét, így szükségessé vált nem csupán rivális teóriákként alkalmazni, hanem a lehetséges pontokon egybefonni azokat. Mindez azonban felveti azt a kérdést is, miszerint a korábbi logikai konstrukciókban felvázolt nemzetállam fogalmak érvényesek-e egyáltalán a mai globalizációs körülmények között. Jelen tanulmányban ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.

Bővebben

A fenntartható fejlődésre vonatkozó új stratégiát az ENSZ 2015-ben fogadta el, melynek neve: Agenda 2030 a fenntartható fejlődésért. Az SDGs rendszer ennek a stratégiának a szerves része, amelyben mintegy 244 indikátor található. A szerző tanulmányában egy korábbi kutatás során létrehozott fenntartható fejlődési indikátorokat tömörítő faktorokat és a Humán Fejlettségi Mutató (HDI) közötti kapcsolat mértékét vizsgálta. A szerző célja, hogy a 2014 és 2018 közötti időszakra vonatkozó, faktoranalízis során létrehozott faktorok és a HDI index összefüggéseit feltárja korreláció analízis segítségével. A HDI index „jósága” abban mérhető, hogy a jólét három dimenzióját ragadja meg, ez különbözteti meg más, hasonló jellegű mutatószámoktól. A faktorok pedig azokat a tulajdonságokat, jellemzőket determinálják, amelyeknek a legnagyobb hatása van a fenntarthatóságra. Korábbi kutatásai során a szerző vizsgálatokat végzett arra vonatkozóan, hogy a stratégiához tartozó indikátorok magas száma redukálható-e faktoranalízis segítségével. Az itt kapott eredményeket használta fel a tanulmány során. A kiválasztott módszer a változók közötti kapcsolat szorosságát és irányát méri, ez alapján meghatározható a HDI index és a faktorok összefüggésének mértéke. A szerző elsődleges feltételezése, hogy az SDGs-ből kialakított faktorok és a HDI között szignifikáns statisztikai kapcsolat mutatható ki.

Bővebben

Bár az autonóm járművekkel (AV) kapcsolatos kutatások túlnyomó többsége technológiai és természettudományos jellegű, egyre több társadalomtudományi kutatás van folyamatban e témában. Ezek igen gyakran mutatnak rá az AV-kkel kapcsolatos bizonytalanságok és megválaszolatlan kérdések igen széles körére. A társadalom és az AV viszonya nem korlátozódik csupán arra, hogy az ember hogyan viszonyul magához az autonóm járműhöz. Az autonóm járművek tömeges elterjedése ugyanis mindennapi életünk – ma még kevésbé érzékelhető – jelentős átalakulásával járhat: várhatóan változnak az utazási szokások, az üzleti modellek, a hálózatok, a városszerkezet, az utcakép, a napi rutinok stb. Mindezek következményeként jelentősen felértékelődik a társadalom és az AV-technológia komplex viszonyrendszerének megértése. A fentiekből kiindulva jelen elméleti kutatásunk célja szakirodalmi áttekintés, melynek során arra a kérdésre keressük a választ, hogy hogyan járulhat hozzá a felelősségteljes innováció az önvezető járművek elterjedéséhez, és hogyan segíthet a felelősségteljes innováció megközelítése az autonóm járművek elfogadásában? Kutatásunk távlati célja egy olyan társadalmi-technológiai integráció megalapozása, amely maximalizálja az autonóm technológia előnyeit és minimalizálja annak hátrányait.

Bővebben

The following study presents some possible points of connection between economic policy and environmental protection, partly through practical examples. It also makes an attempt to outline some measures inspired by an economic policy integrated by climate protection, while keeping in mind the generally accepted macroeconomic goals, and to outline their possible effects. In doing so, it raises the possibility of a concept where climate protection is placed at the heart of economic policy objectives by looking at environmental awareness as a new driver sector to fulfil its economic potential. The article does not aim to be exhaustive; its purpose is only to enrich thinking about economic policy using a specific approach.

Bővebben