Jelen tanulmány Lónyay Menyhért, a XIX. század egyik legmeghatározóbb politikusának életét mutatja be. Lónyay Menyhért kiemelkedő szerepet játszott az 1867. évi kiegyezés létrejöttében, ő volt a dualizmus első pénzügyminisztere. 1871-ben pedig Magyarország miniszterelnökének nevezték ki. Politika életútja méltán nevezhető nagyívűnek, hiszen meghatározó történelmi és politikai események kapcsolódnak ezen időszakban nevéhez. Jelen tanulmányban törekszem ezen jelentős szakmai életpálya alapos ismertetésére.

Bővebben

A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy áttekintse a brit belpolitika utóbbi egy évének drámai, miniszterelnök bukásában és gyors cserélődésében is kifejeződő változásainak hátterét. Ennek a kapcsán a szerző megvizsgálja, milyen tényezők járultak hozzá ahhoz, hogy Boris Johnson elveszítette pártjának a támogatását, és választ keres arra a kérdésre is, miért bukott meg oly gyorsan utódja, Lizz Truss. A tanulmány utolsó része azt próbálja felvázolni, hogy az új kormányfő, Rishi Sunak milyen stratégiával igyekszik a gazdasági válságon úrrá lenni. Az elemzés kitér az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatok dilemmáira is, különös tekintettel a legkényesebb területre, Észak-Írországra.

Bővebben

A tanulmány célkitűzése az, hogy a pártok kétdimenziós skálázásának a hiányosságait csökkentve alternatív módszert ajánljon a politikai szervezetek „piacának” feltérképezésére. Általában az autokrata-demokrata, illetve jobboldali-baloldali tengelyek mentén szokta a  szakirodalom kategorizálni a pártokat (amely megoldásnak még mindig van létjogosultsága). E helyett azonban célszerűbbnek ítéljük meg azokat egy háromdimenziós térben elhelyezni. A három dimenziót meglátásunk szerint a demokratikus (politikai), a személyes és a gazdasági szabadságjogok választói megítélése alapján lehet megalkotni. A kialakított ponthalmaz alapján vizsgálni és kategorizálni lehet az esetleges csoportosulásokat is. Kutatásunk során megállapításainkat egy 542 elemű primer kérdőíves kutatásra építjük. Összességében 12 párt volt a vizsgálat tárgya, Magyarországon és Szerbiában. Az adatok alapján a fent említett háromdimenziós rendszerben az egyes pártok pozíciója egymáshoz képest pontosan meghatározható, illetve vizualizálható.

Bővebben

A tanulmány a közigazgatási rendszerre meghatározó lényegi jellemzők rövid ismertetésére vállalkozik. A polgári nemzetállam és jogállam korrelációt tekintve hangsúlyozza, hogy az államot jogi szervezetnek kell tekintenünk. Az állam a jog formái között, a jog által létesített közintézmények összehangzó működésében létezik. A kiegyezést követően pedig a felelős kormány és a megyék viszonyát végül a centralista, municipalista politika teoretikusai határozták meg. A közigazgatás fejlődéstörténetének különös vonása, továbbá az önkormányzati és az államigazgatási hatáskör kettőssége, s a város korábbi jogi formációi helyébe lépő kizárólagos község, mely a törvényben előírt szervezetében működő helyhatóság. Igen sajátos továbbá költségvetési jogunk alakulása, noha a korabeli Európa valamennyi budget elemét, az angol, a francia és a német modellből merítette. Ugyanígy kiemelendő jellemzőként hangsúlyozzuk a nemzetállam attribútumát, a joghoz kötöttség princípiumát, s az osztrák-német mintavétellel felállított Közigazgatási Bíróságot. Ugyancsak magyar jogfejlődési sajátosságként értékelendő a törvényhozási felhatalmazáson alapuló közigazgatási szankcionáló eljárásunk is.

Bővebben

Magyarország sajátos geopolitikai adottságai következtében gazdasági összekötő lett a két világrend között a hidegháború idején. Egykori náci hírszerzőkkel, tisztségviselőkkel alakították ki azt a kapcsolatrendszert, amelynek segítségével később felfuttatták a közvetítőkereskedelem sajátos technikáját. A hetvenes évek elejére megerősödött egy gazdasági érdekcsoport Magyarországon, amely egyre erőteljesebb befolyást gyakorolt a pártállam működésére. A korabeli állami külkereskedelmi vállalatok, az úgynevezett „impexek” vezetői titkosszolgálati támogatással és pénzügyi szakemberek segítségével – egy nyugati irányultságú pénzügyi hálózathoz kapcsolódva – elérték, hogy a blokkban egyedülálló módon szabadon alapíthattak cégeket a kapitalista Nyugaton. A közvetítőkereskedelem felfuttatásával és egy offshore jelleggel működő vállalati hálózat kiépítésével beindították pénzszivattyújukat, amely szisztematikusan lerabolta hazánkat és hozzájárult végzetes eladósodásunkhoz is.

Bővebben

A 19. században valamennyi európai országban fellendült a civil közösségek szerveződésének folyamata. A jogszabályi változások teret adtak az egyesületek, klubok, körök intézményesülésének, ennek következtében e szervezetek száma megsokszorozódott. Az egyesületek kutatása igen sokrétű feladat, mivel azok típusaitól függően több szakterületet is érintenek. Szakirodalmuk, megközelítési lehetőségeik ezért sokfélék. Az egyesületek kutatásában a művelődéstörténet, a társadalomtörténet, a szociológia, a statisztika, a jogtörténet, az irodalomtörténet és a néprajztudomány is szerepet kaphat. Jelen tanulmány a 19. századi magyarországi egyesületek típusait, számát, taglétszámát vizsgálja európai összehasonlításban.

Bővebben