A 2020-as évtized első éveinek válságai, kínálati sokkjai, megugró inflációja több ponton is hasonlóságot mutat a nyersanyagpiaci események által uralt 1970-es, valamint a háborús 1940-es évekkel. A ’70-es évek gazdaságpolitikai hibái megismételhetők, de el is kerülhetők, aminek érdekében fontos tanulni az 50 évvel ezelőtt hibákból. A mostani évtized első három éve a válságkezelés jegyében telt, ami hátráltatta a hosszú távú, strukturális döntések meghozatalát. A „Nagy mérséklődést” (Great Moderation) felváltja az instabilitás kora (Great Tension). A jegybankok jelenleg világszerte az infláció ellen küzdenek. A külső és a belső egyensúly egy kis, nyitott gazdaság számára változatlanul kiemelten fontos, ezért az infláció mellett a folyó fizetési mérleg és a költségvetés hármas egyensúlyát egyszerre kell megteremteni. A 2010-es évtizedben már bevált egyensúly és növekedés képletét a 2020-as évtizedben a fenntartható egyensúly és fenntartható felzárkózás hosszú távú stratégiájává kell továbbfejleszteni. A folyamatban a jegybanknak továbbra is hangsúlyos szerepet kell vállalnia. Rövid távon az infláció letörése a legfőbb feladat, biztosítva a magyar gazdaság egészséges működéséhez elengedhetetlen árstabilitást. Évtizedünkben végérvényesen erősödik a zöld átállás és az egyre szélesebb körű digitalizáció szükségessége. A folyamatot a jegybankok a teljes pénzügyi közvetítést érintő átfogó stratégiákkal és megfelelően célzott intézkedésekkel gyorsíthatják. Az évtized meghatározó karakterjegye lesz a jegybanki működés megújítása. A meghatározó innováció – amivel a világ jegybankjai most még csak kísérleteznek – pedig a jegybanki digitális pénzek bevezetése lesz, ami új korszakot is nyithat a pénztörténetben.

Bővebben

A 2010-es évtized elején bevezetett gazdaságpolitikai reformok hatására 2013 és 2019 között újraindult a gazdasági felzárkózásunk, amely az elmúlt 100 évben első alkalommal az egyensúly megőrzése mellett valósult meg. A növekedés alappillérei az extenzív oldalról kerültek ki: ilyen volt a foglalkoztatás kiugró emelkedése, a hitelezés gyors bővülése, a magas FDI beáramlás és a magas beruházási ráta. Az extenzív növekedési modellek azonban idővel szükségszerűen elérik korlátjaikat. Ennek oka legtöbbször a teljes foglalkoztatás megvalósulása és ezzel az újonnan bevonható képzett munkaerő szűkössé válása. A fejlődési pálya folytatásához az intenzív növekedési modellre történő áttérés szükséges. A tanulmányban felvázoltuk azokat a meghatározó makrogazdasági megatrendeket és lehetőségeket, amelyek mentén Magyarország sikeresen hajthatja végre az intenzív növekedési modellre való átállást és így a 2020-as évtizedben is folytatódhat a fenntartható felzárkózásunk. Átfogó versenyképességi reformokkal elérhető, hogy a hazai GDP bővülése mögött egyre nagyobb arányban a termelékenységnövekedés álljon. Ehhez egyebek mellett a humán tőke fejlesztése, a kkv szektor és a nagyvállalatok közötti dualitás csökkentése, a magasabb (hazai) hozzáadott értékkel rendelkező iparágak térnyerése, a hatékony és folyamatos innováció, „okos” beruházások, valamint a természeti erőforrásokat/energiát fenntartható és hatékony módon használó gazdaságszerkezet szükséges.

Bővebben

A mikroprudenciális felügyeleti eszközök alkalmazásának hatékonyságát a pénzügyi felügyelet jegybankba történő integrálásának közel tízéves időszakát követően érdemes külön szemügyre venni. Indokolt röviden áttekinteni a legjelentősebb felügyeleti stratégiai intézkedéseket, amely alapján megállapítható, hogy a tudatos felügyeleti stratégiai tervezés és végrehajtás milyen mértékben járult hozzá a Magyar Nemzeti Bank alapfeladatának ellátásához, kiemelten a pénzügyi stabilitás fenntartásához és a gazdasági növekedés támogatásához. A Stabilitás és Bizalom 2.0 felügyeleti stratégia 2019-es elfogadását és végrehajtásának megkezdését követően megjelenő COVID-19 járvány a korábbiakban előre nem látható mértékű gyors és határozott fellépésre késztette a Magyar Nemzeti Bankot (a továbbiakban: MNB). A jegybank makro- és mikroprudenciális felügyeleti jogkörében eljárva számos intézkedést hozott a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak mérséklésére, valamint az intézmények sokkellenálló-képességének megóvása érdekében. Ezen válságkezelő felügyeleti lépések nagyban hozzájárultak a pénzügyi stabilitás fenntartásához és a gazdaság sikeres újraindításához. Ugyanakkor az MNB a 2020-2025-ös felügyelési időszak félidejéhez érkezve, a stratégiai célok 2022. éves visszamérése során összesítette a stratégia alkotáskor kitűzött feladatokhoz kapcsolódó eredményeket, és ezzel egyidejűleg felülvizsgálta a felügyeleti stratégia prioritásait is.

Bővebben

A magyar mezőgazdaság az elmúlt évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül. Fejlődtek a termelési eszközök, nőtt a termelés volumene, minősége, valamint a nemzetgazdasághoz való hozzájárulása is. A fejlődést a közösségi agrárpolitikához illeszkedő, a nemzeti érdekekhez fűződő nemzeti agrárpolitika tudatos végrehajtása hozta. A termelés sajátossága azonban az, hogy a természeti tényezőknek nagyban kitett ágazatról beszélünk. Az egyre növekvő inputárak következtében a kihelyezett termelési eszközök (vetőmag, műtrágya, termésnövelő anyagok stb.) hatékonyságát, összességében a termés mennyiségét, jelentősen befolyásolják az időjárási körülmények is. Minden időjárási tényezőt figyelembe véve a víz, a csapadék a legtöbb esetben az ún. minimum tényező. Az időjárás okozta termés-, és jövedelem kiesés enyhítésének egyik eszköze lehet, ha biztosítást köt a gazda termelésére. E mellett az állam által létrehozott ún. kárenyhítési alap is segíti a bajba jutott gazdálkodókat. A bekövetkezett káreseményeiket jelezniük kell a kárenyhítő szerv felé, amely intézkedik a kár mértékének megállapításáról, valamint döntést hoz, és küld meg a bejelentő részére.

2022-ben évtizedek óta nem látott aszály érte az országot, ezen belül is az Alföldet. A kárenyhítési bejelentések száma sokszorosára nőtt, amely a vármegyei kárenyhítő szervet, a Békés Vármegyei Kormányhivatalt is kihívás elé állította.

Bővebben