• Pátkainé Bende Anna

A visegrádi országok válasza a demográfiai kihívásokra – fókuszban a családpolitika

A visegrádi országok kiemelt céljai közé tartozik a családok védelme és a gyermekvállalás ösztönzése, és ehhez a családpolitika eszközrendszerét hívják segítségül. A tanulmány a V4 országok családpolitikai intézkedéseit tárja fel és hasonlítja össze a közvetlen és közvetett pénzbeli juttatásokra vonatkozóan. Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia családpolitikai eszköztárában számos egyező elemet találunk: a családi pótlék, az anyasági támogatás, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás, a lakhatási/ otthonteremtési támogatás és a családi adókedvezmények egyaránt megtalálhatók eszközeik között. Ugyanakkor eltéréseket is megfigyelhetünk a családpolitikai gyakorlataikban, például a támogatások összegében, a jogosultság feltételeiben. A legfőbb különbség, hogy Lengyelország és Csehország gyakran a jövedelmi helyzettől teszi függővé a támogatások folyósítását, míg Magyarországon és Szlovákiában a legtöbb ellátás alanyi jogon jár. A visegrádi országok családtámogatási rendszerei az elmúlt években számos elemmel bővültek, melyek ma már nemcsak a nagycsaládosokat, hanem az egy vagy két gyermeket nevelő családokat is segítik.

Bővebben

  • Könyves Melinda Katalin – Kalló Noémi

A kockázatelemzés változásai: Az új FMEA megközelítés

A vállalati működés egyik meghatározó eleme egy megfelelő minőségmenedzsment rendszer létezése és működtetése. E rendszerek természetesen a vállalatok sajátosságaihoz igazodnak, azonban közös irányelveket tartalmazó követelményrendszerre támaszkodva kerülnek kialakításra. Jelen tanulmány fókuszában az autóipar, az ott megfogalmazott követelményeknek való megfelelést segítő módszerek állnak, valamint az autóiparban legelterjedtebb kockázatelemzési technika, a Failure Mode and Effect Analysis (FMEA) kerül elemzésre. A módszer vizsgálata – a kockázatelemzés előtérbe kerülésén túl – kifejezetten időszerű, mert a VDA és az AIAG közösen kidolgozott FMEA Handbook (Kézikönyv) 2019 végén került kiadásra. Mindezek tükrében a német és az amerikai megközelítést ötvöző új szemlélet tudományterületi és gyakorlati következményeinek feltárása fontos feladat. A tanulmány célja, az FMEA módszertan és gyakorlati alkalmazásának előnyeinek és hátrányainak a bemutatása, valamint a módszer változásának – fókuszálva a mérőszámokra – ismertetése és ennek pozitív és negatív hatásainak bemutatása

Bővebben

  • Erdei Attila – Erdeiné Késmárki-Gally Szilvia

A kötöttpályás közösségi közlekedés területi hatásai Budapest keleti agglomerációjában

A közösségi közlekedési rendszerek fő funkciója a mobilitás. Ezzel lehet biztosítani a versenyképességet, a megfelelő életminőséget és a kohéziót a társadalom számára. A közlekedési rendszerek legfőbb szereplői az utasok, a szolgáltatók, illetve a döntéshozó, hatósági szerepet betöltő szervezetek (pl. állam, önkormányzatok, szakhatóságok). Budapest agglomerációjának keleti szegmensét ma és a múltban is sűrűn behálózzák a vasúti és HÉV pályák. Budapest agglomerációjában elhelyezkedő településekre vonatkozóan a térségi statisztikai adatok alapján összefüggés kapcsolatokat vizsgáltunk kvantitatív módszerek segítségével (faktoranalízis, bináris logisztikus regres - szió). Kutatásunk eredményei alapján a vizsgált térségben a vonalas infrastruktúra (vasút) fejlesztése, valamint a gazdasági- és társadalmi folyamatok közt kimutatható összefüggés van.

Bővebben

  • Szabó-Geletóczki Rita – Kozma Tímea

A készletezés menedzsmentje egy hazai Pharma vállalatnál

Kutatásunkban egy gyógyszeripari nagykereskedő készletgazdálkodási tevékenységét és készletszintjét elemezzük. A készleteknek fontos szerepe van az anyagáramlási folyamatokban és az ellátási láncban is. Ha a készletek mennyisége nem megfelelő, akkor vagy készlethiány, vagy készletfelesleg alakulhat ki. Célunk, választ adni arra, hogy a készlethiányok hogyan csökkenthetőek, minimalizálhatóak a jövőben, illetve a készletgazdálkodási tevékenység mely pontjai hangsúlyosak abban a tekintetben, ha a hiányainkat szeretnénk minimalizálni, továbbá melyek a stratégiai szempontból fontos döntések a készletezés kapcsán, miért fontos ismernünk a stratégiai termékcsoportjainkat, miért fontos ezen termékek készleteinek hangsúlyosabb mérése, a hiányok 0-ra való csökkentése. A piaci versenyhelyzet azt diktálja, hogy hosszú távon tudja megtartani egy vállalat a vevőit, amihez elengedhetetlen a gyors, rugalmas kiszolgálás, a termékek elérhetőségének biztosítása. Megvizsgáltuk a nagykereskedő egyes telephelyeinek készletszintjeit, különös tekintettel azon termékköre fókuszálva, melyek alacsony készletszinttel rendelkeznek a számított forgási sebesség alapján. Kerestük azokat a készletelemzési módokat, melyek alkalmazásával a hiányok eredményesen csökkenthetőek. Összefüggéseiben vizsgáltuk a forgalmakat és a készletszinteket, párhuzamot kerestünk a készletszintek és a kiszolgálandó vevőkör nagysága, térbeli eloszlása között.

Bővebben

  • Biróné Malustyik Brigitta

A nyitott koordinációs mechanizmus működése az Európai Unióban – különös tekintettel a szociális biztonsági rendszerek koordinációjára

Az Európai Unió számos kötelező és nem kötelező szabályozási mechanizmusa között egy speciális helyet foglal el az úgynevezett nyitott koordinációs mechanizmus. A módszer alkalmazása során csupán stratégiai irányvonalak és keretszabályok megalkotására kerül sor, amelyek célja, hogy bizonyos tagállami hatáskörben szabályozott területeket az uniós célkitűzések irányába tereljék. Ezt a mechanizmust alkalmazzák a szociális biztonsági rendszerek koordinációja során is, ahol az Európai Unió célja a személyek szabad mozgásának biztosítása; nevezetesen, hogy a különböző tagállamokban megforduló uniós polgárok megőrizhessék társadalombiztosítási jogviszonyukból eredő jogosultságaikat. Ennek során rendeleti szinten meghatározott alapelvek és keretszabályok mentén közelíti egymáshoz a tagállami rendszereket, anélkül, hogy beleavatkozna a társadalombiztosítás működésének nemzeti szintű szabályaiba. A tanulmány keretein belül a szóban forgó nyitott koordinációs mechanizmus működésének bemutatására kerül sor a szociális biztonsági rendszerek területén, külön kitérve a felmerülő hatékonysági kérdésekre is.

Bővebben

  • Földes Gábor

A mobil hálózatmegosztás pénzügyi és szabályozói értékelési környezetének áttekintése Európában

A távközlési szektor párhuzamos befektetési kihívással szembesül a szélessávú vezetékes optikai és mobil 5G hálózatok kiépítésénél, ugyanakkor ezek megtérülése a normál profit elvárás alatt marad. A társberuházás, mint a mobil hálózatmegosztás költséghatékony megoldást jelent, de szabályozói aggodalmakat vet fel verseny és innováció szempontjából. A kutatási kérdés azt vizsgálta, hogy melyek a mobil hálózatmegosztás releváns pénzügyi és szabályozói értékelési szempontjai Európában, amelyek alapján ajánlást fogalmaz meg az 5G időszakra mind a szolgáltatók, mind a szabályzók számára a társdalmi jólét növekedésének elősegítésére. A kutatási módszertan kvalitatív megközelítést alkalmaz a főbb gazdasági elemzések és szabályozások áttekintésére. A hipotézis szerint a hálózatmegosztás a sűrűn lakott városi területeken sem csökkenti a versenyt és az innovációt, ezért nem káros a társadalmi jólétre. A fő következtetés és újdonságtartalom, hogy a versenyélénkítési hasznok meghaladhatják a versenykorlátozó hatásokat, így a nettó pozitív hatás hozzájárulhat a társadalmi jólét növekedéséhez.

Bővebben

  • Virág Mészáros

Some Explanatory Variables of Dropout in Technical Higher Education Institutional and Social Loss

The focus of my research is the added value model of technical higher education. I approached the question from several aspects, in this paper I present some of the key results of the study conducted among students who interrupted or terminated their studies without a degree. I am looking for answers to the research questions of how dropouts can be categorized, i.e. from whose point of view it appears as a loss, and which background factors causing learning difficulties are crucial from the point of view of the loss. By turning the further education situation variable into a binary one, an institutional loss and a social loss group became distinguishable. I chose the logistic regression study to investigate which educational background factors can affect the probability of this type of dropout. Among the results, in addition to the critical subject(s), the interest in other training areas and the emergence of "alone with the problem" appeared as a novelty.

Bővebben

  • Németh Márton

Az állampolgári részvétel új intézményének első hazai tapasztalatai

Az állampolgári részvétel új intézményeinek erőteljes fejlődése általános tendencia a világban az elmúlt évtizedekben. A demokratikus innovációk egyik legígéretesebb területe a közpénzügyeket célozza, és az önkormányzati költségvetések felett kíván több ellenőrzést és beleszólást biztosítani a választóknak. Az eleinte kísérleti projektekként induló modellek mára sok helyen bevett gyakorlattal rendelkeznek, és a jog- és a politikatudományi diskurzus is egyre erőteljesebb érdeklődést mutat irántuk. Az elmúlt néhány évben, 2010 után a közép-kelet-európai régióban, illetve a visegrádi négyek országaiban, majd pedig Magyarországon is rohamos fejlődésnek indult a terület, különösen a részvételi (közösségi) költségvetés  intézménye. Az alábbi elemzésben a részvételi költségvetések budapesti megvalósítását vizsgálom a kerületekben, illetve a Főváros költségvetése tekintetében.

Bővebben