Napjaink tudományos retorikáját gyakorta tematizálja a nemzetközi láthatóság, a Scopus által indexált publikációk, a nagyhírű nemzetközi projektek magyar résztvevőinek tudományos háttere. A 2010-es évek elején sokan a tudomány világából kritikai hanggal fogalmazták meg a tudománymetria gyakorlati eltorzulását, a teljesítményértékelés egyoldalú és leegyszerűsítő módját, mennyiségi szemléletét. E tanulmány vizsgálódásának elsődleges tárgya a magyar teljesítmény, méghozzá a nemzetközi rangsorokba emelt tudományos láthatóság és kiválóság előéletének feltérképezése. Fontos szerepet töltött be annak vizsgálata, hogy a nemzetközi színtéren elismerést kapott tudósaink milyen kapcsolatot ápoltak az MTA-val. Megvizsgáltuk, hogy a 2016-ban publikált sorrendből kikerülő 199 magyar kiválóság milyen tudományág képviselőjeként érte el ezt a jeles helyezést. Továbbá, hogy milyen életkorhoz köthető a legaktívabb publikációs és hivatkozási időszaka az adott magyar tudósnak, valamint vizsgáltuk a nemek szerinti eloszlást is. A tanulmányban, az adatok alapján, körvonalazódik egy olyan tendencia, mely egy hatékonyabb tervezési modell elemeként jól hasznosítható.

Bővebben

A fontosnak és hasznosnak vélt ismeretek, készségek és kompetenciák köre folyamatosan változik, hiszen számos tényező együttes hatása alakítja preferencia-rendszerünket a tanulás és az azzal megszerzett ismeretek megítélését tekintve is. A tanulmány fókuszában annak elemzése áll, hogy a pandémia milyen ismeretek, kompetenciák felértékelődését vonta maga után. Hogyan látják az egyes generációk a kutatásban vizsgált tudáselemek szerepét, fontosságát. Primer kutatás keretében igazolni tudtam, hogy a koronavírus hatására felértékelődtek a tudatosabb magatartás aspektusai, úgy mint egészségorientáció, biztonságra törekvés (H1). Továbbá bizonyítást nyert, hogy a pandémia hatásán túl igaz, hogy az életkor (generációhoz tartozás) befolyásolja az egyes kompetenciák fontosságának megítélését (H2).

Bővebben

A COVID-19 névre keresztelt új koronavírus okozta járvány a kínai Vuhan városában tűnt fel először, 2019. decemberében. Néhány hónap sem kellett hozzá azonban, hogy 2020. márciusában már – a WHO nyilatkozata alapján – pandémiáról, azaz világjárványról beszéljünk. A koronavírus-járvány a társadalom szinte minden szegmensét érintette, és ez alól az egészségügyi alapellátás működési rendje sem volt kivétel. Természetesen szakmai elemzések sora igyekszik körbejárni, vizsgálni a bekövetkező hatásokat, illetve az azokra történő reakciókat. E szakirodalmi palettát kívánjuk szélesíteni, kiegészíteni tanulmányunkkal, mely az egészségügyre, illetve még szűkebben a gyógyszerfogyasztás változásaira fókuszál a pandémiás időszakban. Mindamellett, hogy igyekszünk átfogó képet adni a járvány hatásairól – olyan területeken, mint a gazdaság, megváltozott jövedelmi viszonyok, önkormányzatok, vagy éppen a globális ellátási láncok –, körbejárjuk a tanulmány tárgya szempontjából legfontosabb ismereteket a gyógyszeres terápia, a hazai gyógyszerfogyasztási attitűd, valamint a gyógyszeripar témaköreiben, mintegy elméleti talajt képezve empirikus vizsgálódásunkhoz. A gyakorlati fejezetben végül a Nemzeti Egészségbiztosítás Alapkezelő adatbázisából gyűjtött adatok alapján azt vizsgáljuk, hogy a járvány előtthöz képest a járvány ideje alatt változott-e a hazai gyógyszerfogyasztás volumene, illetve területi dimenzióban esetleges differenciákat is kerestünk az említett indikátor alapján. Tanulmányunk kvintesszenciájaként – az eredmények bemutatásával – az egészségügy terén (is) megjelenő gyors változások valószerűségére és az azokra irányuló szakpolitikai feladatokra kívánunk rávilágítani.

Bővebben

A magyar mezőgazdaság fejlődéstörténete a XX. században sajátosan alakult. Az évszázadot a változások sora jellemezte, három alkalommal volt földosztás, változtak a tulajdonviszonyok. A század elején volt jelentős földtulajdon rendezés, majd a II. világháborút követően ismét. Az 1950-es években véghezvitt „kollektivizálás” után 1990-ben ismét rendeződtek a tulajdonviszonyok és a földterület használók személye is megváltozott. A sorozatos változások ártottak a fejlődésnek, hiszen szinte minden esetben újra kellett kezdeni a gazdaságok felépítését. Természetesen a társadalmi és gazdasági viszonyok sorozatos változása a tulajdon stabilitásába vetett bizalmat is csökkentette. Jelen tanulmányban kísérletet teszünk a termőföld értékére ható tényezők, a magyar gazdaságban betöltött szerepének azonosítására. Ezen felül részletesen bemutatjuk a bérleti formák alakulását, és annak sajátosságait.

Bővebben