Dolgozatunkban bemutatjuk, hogy a rövid – „Trianoni békeszerződés környékén” kezdődő, és látszólag a rendszerváltásig tartó (rövid) – XX. század tanulságai mind a mai napig hatással vannak térségünk életére. Rámutatunk, hogy Közép-Európa nem csak meteorológiai, gazdasági fogalom, hanem ennél jóval több. Olyan közös sors, amelyet egymás ellen folytatott küzdelmek ugyanúgy alakítottak, mint az egymásra utaltság megtapasztalása. Olyan „szellemi királyság” ez, amelyik képes volt arra, hogy egyszerre adja a világ legjelentősebb filozófusait, fizikusait, zenészeit és festőit, és egyszerre legyen a világtörténelem legvéresebb háborúinak középpontja. Utalunk arra is, hogy ezt a „szellemi királyságot” hogyan alakították a vallási meggyőződések, azokon belül pedig a katolicizmus érdekeit képviselő vatikáni diplomácia.

Bővebben

A hazai közvetítői eljárás jogi szabályozása az elmúlt néhány évben olyan változásokon esett át, amely alapján joggal következtethetünk arra, hogy a közvetítői eljárás kiterjesztése Magyarországon érvényesíteni kívánt jogalkotói cél. Ezt igazolja, hogy a büntetőjogi mediáció már akkor is igénybe vehető, ha a szóban forgó bűncselekményt a törvény nem fenyegeti 5 évnél hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetéssel. Ebben az esetben a büntetés korlátlan mértékben enyhíthető. A jelenlegi hazai szabályozásban azonban kizárt a büntetőjogi mediáció akkor, ha az elkövető többszörös visszaeső, de nem lehet igénybe venni akkor sem, ha az elkövető jogerős bírói ítélettel szabadságvesztés büntetését tölti. A mediáció tehát – a folyamatos kiterjesztési igény ellenére – még mindig szűk körben alkalmazott intézmény, pozitív hozadékai, így az áldozat és elkövető által megélt trauma közös feldolgozása, a jóvátétel lehetőségének biztosítása, vagy éppen a társadalmi kötődés előmozdítása nincsenek maradéktalanul beépítve a büntetés-végrehajtási intézetek reintegrációs politikájába. A büntetés-végrehajtási intézetek a mainstream reintegráció eszköztárát alkalmazzák, különös tekintettel az oktatást és a munkavállalást magába foglaló foglalkoztatásra.

Bővebben

Az ergonómia interdiszciplináris területe nagyjából a múlt század közepétől kezdte foglalkoztatni a tudományos élet képviselőit, majd az orvosok, mérnökök, pszichológusok és jogászok együttműködésének eredményeként hamar elfoglalták helyüket a munkavédelmi joganyagban az ide tartozó előírások és szabványok. Jelen tanulmányban a munkahelyi ergonómia fogalmának bemutatását követően a hazai jogforrási rendszert vizsgálom az ergonómia tudományának szempontjából, majd nemzetközi kitekintés keretében elemzem a visegrádi országok, Ausztria, valamint a skandináv államok között Norvégia és Svédország kapcsolódó szabályozását. A tanulmányból kiderül, hogy az ergonómia fogalma nem jelenik meg minden állam munkajogi, munkavédelmi szabályozásában, az pedig kifejezetten gyakori, hogy csak kiegészítő rendeletekben foglalkozik vele a jogalkotó nevesített formában. Azonban arra a következtetésre jutottam, hogy függetlenül a fogalom alkalmazásától, az ergonómia tartalmi elemei igenis meghatározzák az egyes államok munkavédelmi – így munkabiztonsági és munkaegészségügyi – jogszabályi előírásait. Köszönhetően a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az Európai Unió és a nemzetközi ergonómiai szervezetek iránymutatásainak, a munkaügyi ergonómia eszköztára adja a leghatékonyabb segítséget a munkahelyi baleset-megelőzéshez és a modern, emberorientált munkakörnyezet kialakításához.

Bővebben

A hungarikumok azokat a termékeket és szellemi produktumokat jelentik, amelyek a magyarságot a külföldiek és a nagyvilág szemében leginkább jellemzik. Olyan értékeket tekintünk tehát hungarikumoknak, amelyeket a külföldiek automatikusan Magyarországhoz, a magyarsághoz kapcsolnak. A téma nemzetstratégiai jelentősége okán, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet célul tűzte ki annak vizsgálatát, hogy a hungarikumok milyen szerepet töltenek be az érintett települések fejlődésében. A szakirodalmi vizsgálat során nyomon követtük a hungarikum fogalmának fejlődését, értékeltük a hungarikumok nemzetstratégiai jelentőségét, valamint kitértünk arra, hogy milyen hatást gyakorolnak a helyi és a nemzeti identitásra. A primer kutatás során kérdőíves vizsgálatot végeztünk a Hungarikum Gyűjteményben szereplő olyan hungarikumok körében, amelyek valamely településhez kapcsolódnak. Arra kerestük a választ, hogy a hungarikum mennyire határozza meg a településfejlesztés gyakorlatát, hogyan viszonyul hozzá a település vezetése és miként a lakosság. Az érintett szervezetektől azt is megkérdeztük, hogy a hungarikum milyen mértékű hatást gyakorol a munkahelyteremtésre és az együttműködésekre az adott településen és az adott térségben. Az eredmények azt mutatták, hogy ha a válaszadók véleménye szerint a hungarikum jelentősebb szerepet tölt be a településfejlesztésben, akkor a településen élőket is nagyobb büszkeséggel tölti el az adott érték. Az is kiderült, hogy a hungarikumnak a településfejlesztésben történő nagyobb mértékű hasznosítása mellett az adott érték a munkahelyteremtésben és a közösségépítésben magasabb területi szinten (nem kizárólag települési, hanem regionális, országos vagy akár nemzetközi szinten) is képes hatni.

Bővebben