• Kis Norbert

Magyar értékmodell a jó kormányzáshoz

Az utódlás hatása a mezőgazdasági gazdálkodók együttműködési készségére

A GDP növekedése, a fejlettség, a versenyképesség, a fenntarthatóság, a boldogság a kormány teljesítményének objektív mérését célzó kísérletek a társadalomtudományok virágzó mezőjévé váltak. Kijelölhető-e néhány pontban a kormányzati teljesítmény végső mértéke? Mérhető-e egyáltalán számokkal a kormányzati teljesítmény? Melyek a legfontosabb szükségletek egy ország életében, amelyeket a kormányzásnak szolgálnia kell? Jelen tanulmány az államkormányok teljesítményének kettős értékmodelljét vázolja fel. A kormány politikai teljesítményét és kormányzati teljesítményét két külön értékvilágnak tekinti. A kormányzati teljesítménynek 10 prioritásból álló értékmodelljét vázolja fel, amely racionális alapot és egyben emberközpontú megközelítést ad az értékelésnek. Az értékmodell empirikus alapját Magyarország 2010-2022 közötti kormányzása jelentette, amelyhez három egymást követő parlamenti választáson (2014, 2018, 2022) kaptak újabb 2/3-dos parlamenti többséget eredményező magas társadalmi bizalmat a kormányzó pártok. Az értékmodell a stratégiai kormányzás eszközéül és teljesítményének mércéjeként is szolgálhat más országok kormányzásában is.

Bővebben

  • Domokos László

A szilárd adórendszer, mint a költségvetési reziliencia alapfeltétele ellenőrzési tapasztalatok tükrében

A reziliencia a gazdaságban a fenntartható fejlődés képessége, eszköze. A pandémia, majd a háborús válságjelenségek során még inkább fontos, hogy az állam költségvetési eszközökkel képes legyen erősíteni a nemzetgazdaság egészének az ellenálló képességét. A reziliencia jegyében a költségvetési hiány átmenetileg megnő, részben a gazdasági szereplők adózási terhének könnyítése során, majd a gazdasági sokk elmúltával a kormányzat jó ütemben helyreállítja a költségvetési egyensúlyt. Kiemelt jelentősége van a központi adórendszer kisvállalkozások fennmaradását befolyásoló jogszerű működésének. A helyi iparűzési adóztatás működésének törvényeket követő átláthatósága pedig különös szerepet kap az önkormányzatok és a vállalkozások kapcsolatában és fenntarthatóságuk perspektívájából.

Bővebben

  • Csiszárik-Kocsir Ágnes

Pénzügyi tudatosság a bankválasztásban – az ügyfélpreferenciák változása a pandémia hatására

A pénzügyi kultúra fogalma, fontossága napjaink és a közelmúlt örökzöld témája. A pénzügyi tudás és tudatosság az élet minden területén szükséges, hiszen nélküle nem hozhatók racionális döntések. Minden döntésünknek van pénzügyi vonatkozása, így a helytelen döntések anyagi áldozattal járnak, így nemcsak a bankszámla típus megválasztásánál, vagy a hitelfelvételnél fontosak a pénzügyi kompetenciák. A közelmúlt válságai világosan rámutattak arra, hogy mekkora károkat tud okozni a pénzügyi műveltség és tudatosság hiánya, milyen pusztítást tudnak véghez vinni a felelőtlen pénzügyi döntések révén kialakuló események. A pénzügyi tudatosság és tudás hiánya hatalmas károkat okoz a gazdaságban, felelőtlen pénzügyi döntésekhez vezet, mélyíti a társadalmi leszakadást és a szegénységet, évekre kivetítve, vagy akár generációkra áthárítva ezek megoldását. Mindez tökéletesen kirajzolódott a 2008-as válságot követően, a sorozatosan és meggondolatlanul felvett hiteltermékek bedőlésével. Több, mint tíz év elteltével számos kutatás készült és tanulmány íródott a pénzügyi kultúra fejlesztése érdekében (Németh, 2017), de ezek jellemzően a „íróasztalok fiókjaiban” landoltak, érdemi előrelépés még mindig csak elszórtan látható és tapasztalható. A közoktatás még a mai napon sincs felkészülve a pénzügyi ismeretek hatékony átadására, a valóban szükséges kompetenciák kialakítására. A pénzügyi ismeretek hiányát a koronavírus járvány hatására kialakult válság is bizonyította. A váratlan és sosem látott lezárások új aspektusaira világítottak rá a pénzügyi kultúrának. Az otthonról intézhető pénzügyek előtérbe kerülése alapján átértékelődtek a korábbi pénzügyi (beleértve a banki szolgáltató választást is) döntések. A tanulmány célja, hogy megmutassa a bankválasztási preferenciákat a pénzügyi kultúra függvényében a koronavírus válság előtt és után rávilágítva az ügyfélmegtartás szempontjából legfontosabb tényezőkre egy primer kutatás eredményei alapján.

Bővebben

  • Rákóczi Attila

A vidékfejlesztést szolgáló kormányzati intézkedések komplex végrehajtása a területi közigazgatásban

Egész Európára, sőt a világ számos térségére jellemző tendencia az urbanizáció (városiasodás), vagyis a vidéki (rurális) térségekből a városi térségekbe történő elvándorlás. Hazánkban a lakosság közel kétharmada városi térségben él. Ezen tendencia számos tényező miatt kedvezőtlen, melynek megállításáért és megfordításáért különféle intézkedéseket vezetnek be az országok. Hazánkban is több, egymással összefüggő támogatási formát alakított ki a Kormány a vidéki térségek megerősítése érdekében. Utóbbiak végrehajtása több kormányzati szervet érint, ugyanakkor jelentős szerepet tölt be a Miniszterelnökség, így a területi közigazgatás szervei, a megyei kormányhivatalok is. A tanulmányban a Békés Megyei Kormányhivatal példáján mutatom be az érintett hatásköröket, jó gyakorlatokat. A vidék fejlesztését célzó hatásköröket a kormányhivatalok integrált szemléletű hatóságként, az eljárásokat és a hatósági feladatokat összefűzve, hatékonyan, komplex megközelítésben hajtják végre, jó gyakorlatokat is kialakítva és alkalmazva. Ennek eredménye, hogy a kitűzött kormányzati feladatok maradéktalanul kerülnek ellátásra a vidéki térségek népességmegtartó képességének növelése érdekében.

Bővebben

  • Sági Judit – Szennay Áron

A COVID-19 pandémia első évének magyar vállalkozásokra gyakorolt hatása, különös tekintettel a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekre

A COVID-19 pandémia jelentős keresleti és kínálati sokkot okozott, amelynek hatásait a magyar vállalkozások is megérezték. Kutatásunkban primer és szekunder adatokon vizsgáltuk a járvány magyar vállalkozásokra, azok fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységeire gyakorolt hatását. A primer adatok forrása a Global Entrepreneurship Monitor (GEM) 2021. évi magyarországi adatfelvétele. Eredményeink alapján a magyar vállalkozások sikeresen küzdöttek meg a pandémia jelentette kihívásokkal. A járvány egyik legfontosabb hozadéka, hogy a digitális képességekkel nem rendelkező vállalkozók egy része a járvány hatására megjelent az online térben, sőt, többen további fejlesztéseket is végrehajtottak. A vállalkozók fenntarthatósággal kapcsolatos pozitív attitűdjét mutatja, hogy többségük a döntései során különféle társadalmi, illetve környezeti szempontokat is figyelembe vesz, sőt, minden második vállalkozó számára ezek a szempontok az üzletieknél is fontosabbnak bizonyultak.

Bővebben

  • Szigeti Cecília – Szegedi Krisztina – Győri Zsuzsanna – Körtvési Dorina

Körforgásos modell a divatiparban

Kutatásunkban a körforgásosság divatipari megjelenésére fókuszáltunk, az üzleti modellt a fogyasztói elfogadottság irányából vizsgálva. Tanulmányunkban áttekintettük a körforgásos gazdasági modell szerepét a fenntartható üzleti modellek között, valamint a szabályozási kérdéseket. Primer kutatásunkban akciókutatási módszert alkalmaztunk a ruha cserebere, mint körforgásos modell vizsgálatánál. A divatipari körforgásos modell ismertségét és elfogadottságát szakértői interjúk segítségével vizsgáltuk. Kutatásunk konklúziója, hogy az egyéni és a vállalati körforgásos aktivitás a résztvevők számára nem kapcsolódik össze, a közvetlen érintettek is csak a folyamat egy részére látnak rá. 

Bővebben