• Botos Katalin

Fizikusok

Fizikusok

A tanulmány célja, hogy bemutassa az atomkutatásban résztvevők motivációit a II. világháború vezető hatalmainál, a náci rendszer antiszemitizmusát, az amerikai atombomba bevetését, a szovjet kémtevékenységet és atomfenyegetést, a német tudósok, mindenekelőtt Heisenberg eredményeit. A Szerző nem a természettudományos értékelést tűzi ki maga elé, hanem elsősorban annak megismerését és megismertetését, hogy milyen volt a fizika forradalmát elősegítő német tudósoknak a transzcendenciához való viszonya. Máig vitatott kérdés, hogy a harmadik Birodalomból nem emigráló Heisenberg kutatásai segítették-e a második világháború alatt egy esetleges német atombomba létrehozását, vagy ellenkezőleg, hátráltatták azt. Megismerve alaposabban Heisenberg életútját, tanulmányozva az azóta a világhálón hozzáférhetővé vált információkat, a cikk egyértelműen az utóbbi felé hajlik, ami többségében a tudós világ véleményével is egyezik. A Szerző német források feldolgozásával kimutatja, hogy a kvantumfizika legnagyobbjai korántsem utasítják el Isten létezését. Ennek messze ható következményei lehetnek a mai tudományt oly sokra tartó közvélemény formálásában. A vallás(ok) által kínált ethosz nagyon hiányzik a mai társadalomból.

Bővebben

  • Jenei György

Weberiánus lenne-e Max Weber a XXI. században?

Weberiánus lenne-e Max Weber a XXI. században?

Először a tanulmány Weber családi hátterének szerepét emeli ki a fiatal Weber tudományos pályájában. Utána Weber sokoldalú és meghatározó hatástörténetének két kiemelkedő témájával foglalkozik részletesen: az egyik a kapitalizmus keletkezése és perspektívája, a másik Weber bürokrácia elméletének hatása a modern közpolitikában és a szervezet elméletben. A tanulmány érzékelteti, hogy leegyszerűsítő az a weberiánus felfogás, hogy Weber elmélete a kapitalizmusról diametrálisan ellentétes Marx elméletével. Ez csak részlegesen, a kapitalizmus keletkezésére igaz. Weber felismerte a kapitalizmus lényegének kettősségét és az ebből fakadó problematikus perspektívát is. Csak a szükségszerű bukást utasította el. A tanulmány részletezi Weber bürokrácia elméletének változatos hatását. Foglalkozik a leegyszerűsítésekkel, a félreértésekkel, a vitákat ösztönző hatásokkal és a kritikai mozzanatokkal is.

Bővebben

  • Egedy Gergely

Nemzet kontra civilizáció? A „civilizációs államok” felemelkedése

Nemzet kontra civilizáció? A „civilizációs államok” felemelkedése

A hidegháború befejeződése után a győztes „Nyugat” arra a következtetésre jutott, hogy az általa képviselt értékek univerzális érvényűek, és ez pedig hosszú távra is megalapozza a hegemóniáját. E feltételezést azonban alapjaiban vonta kétségbe sőt valószínűleg meg is cáfolta az ún. „civilizációs államok” felemelkedése (azon államoké, amelyek önmagukat nem nemzetállamként, hanem civilizációként határozzák meg és egykori birodalmuk tradícióinak a felélesztésével kísérleteznek.). A tanulmány először a legfontosabb civilizációs államok, Kína, Oroszország, India és Törökország főbb jellemző vonásait kívánja kiemelni, majd rámutat arra, hogy a fentebb említett magabiztos országokkal szemben a „Nyugat” civilizációjának súlyos, a fennmaradását fenyegető belső problémákkal kell szembenéznie. A Szerző következtetése: a „Nyugatnak” nincs más választása, mint hogy lemondjon arról, hogy az értékeit egyetemes érvényűnek tekintse, viszont ezzel együtt minden áron meg kell védenie a saját egyedi kulturális örökségét.

Bővebben

  • Hőnich Henrik – Koi Gyula – Nagy Ágoston – Sáfrán József

Meglátások Schlett István: A politikai gondolkodás története Magyarországon című monográfiájának négy kötetes legújabb kiadásáról – I. rész

Meglátások Schlett István: A politikai gondolkodás története Magyarországon című monográfiájának négy kötetes legújabb kiadásáról – I. rész

Esszénk fő célja Schlett István életműve, legjelentékenyebb hatású darabja első két kötete lényegi gondolati magvának megragadása. A politikai gondolkodás története Magyarországon című monográfia négykötetes legújabb kiadása kivételes vállalkozás. Jelen tanulmány a mű multidiszciplináris irányú bemutatása. A szerzők különféle tudományterületek képviselői, úgymint történettudomány, politikatudományok, jogtudomány, közigazgatás-tudomány, irodalomtudomány, illetőleg a hadtudomány. A dolgozat első részében vizsgáljuk Schlett István tudományos pályaképét, továbbá a magyar politikai gondolkodás történetét a gentilizmus (sajátos etnikai tudat) korától 1848-ig, valamint 1848-tól 1900-ig.

Bővebben

  • Tőzsér Anett

A Délvidék/Vajdaság turizmusának vizsgálata

A Délvidék/Vajdaság turizmusának vizsgálata

A magyarországi történelmi terminológia szerint a Délvidéknek nevezett terület a trianoni békeszerződés következtében a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került. A Délvidék jelentős részét magába foglaló Vajdaság különleges státusszal bírt a délszláv államon belül, és bír ma is Szerbia részeként. Kutatásomban megvizsgáltam a Vajdaság eme különleges státuszát, valamint nemzetiségi összetételének jellegzetességeit. A változatos etnikai összetételének köszönhetően a Vajdaság kulturálisan is sokszínű, emellett a térség bővelkedik természeti értékekben, amelyek közül főként a gyógyfürdők jelentik a Vajdaság turizmusának meghatározó szegmensét. A kutatásomban elemeztem a térség turisztikai keresletének főbb elemeit, többek között a belföldi- és a külföldi turisták számának és a vendégéjszakák számának 2012 és 2019 közötti változásait a szerbiai turizmussal való összevetésben. A tanulmány elkészítéséhez szakirodalmi és a fejlesztési dokumentumokkal kapcsolatos vizsgálatot végeztem, valamint szakértői interjúkat készítettem. Feldolgoztam továbbá azokat a turisztikai vonatkozású adatokat, melyeket a Szerb Statisztikai Hivatal, illetve a Szerb Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Távközlési Minisztérium tett közzé. Kutatásom rámutat arra, hogy a járványhelyzet a Vajdaságban is jelentős mértékben csökkentette a vendégforgalmat, bizonytalan helyzetbe hozva ezzel a turisztikai szolgáltatókat és az önkormányzatokat.

Bővebben

  • Vehrer Adél

A Sokoró honfoglaláskori mondavilága

A Sokoró honfoglaláskori mondavilága

Nemzeti történelmünk mozzanatai a néphagyományban ugyanúgy megőrződtek, mint a középkori krónikákban. A Sokoró vidékének mondavilága valamennyi történelmi korszakból őriz értékes folklór hagyományokat. Jelen tanulmány a honfoglaláskori elemeket emeli ki ezek közül. Történeti forrásaink is igazolják, hogy az Árpád-házi emlékek közül sok kötődik a Pannonhalma környéki vidékhez. Az első monostorunkat körülvevő falvak Szent Istvánnal, Szent Imrével, Boldog Gizella királynéval kapcsolatos mondákat őriznek, emellett ma is él az Árpád fejedelemhez, a honfoglaló csapatok tetteihez, és a IV Bélához kötődő történeti mondakincs. Őrzi az itteni lakosság a pozsonyi és a ménfői csatával kapcsolatos emlékeket is. Kulturális turisztikai jelentőségük mellett külön értéke ezeknek a ma is gyűjthető narratíváknak, hogy apáról fiúra hagyományozódtak és megőrzésük nemzeti történelmünk ezer évét öleli át.

Bővebben

  • Sárai-Szabó Kelemen – Dömötör Mihály

A győri bencés gimnázium második államosított tanéve és a szerzetesek visszatérése

A győri bencés gimnázium második államosított tanéve és a szerzetesek visszatérése

A második világháború lezárását követő koalíciós években az egyre fokozódó szovjet nyomásgyakorlásnak és a kommunista párt befolyásának növekedésével mindinkább szűkült az egyházak és különböző felekezetek társadalmi mozgástere. A kiformálódó új hatalom a katolikus egyházat és azon belül a szerzetesrendeket titulálta fő ellenségnek, amelyek működésének ellehetetlenítésére fokozatosan vezettek újabb és újabb intézkedéseket. Már a nagybirtokrendszer 1945-ös államosítása is alapjaiban rengette meg a különböző szerzetesrendeket, hiszen működésük és intézményeik ellátásának anyagi alapjai rendültek meg ezzel és kerültek egycsapásra az államtól függő anyagi helyzetbe, erősítve így kiszolgáltatottságukat. A koalíciós éveket követően 1948-tól teljesen világossá vált, hogy az ország társadalmi, politikai- és gazdasági berendezkedését a szovjet mintára kiépülő kommunista diktatúra és az azt fenntartó nomenklatúra által meghatározott keretek fogják megszabni. 1948 nyarán megtörtént az ország oktatási intézményeinek jelentős hányadát kitévő egyházi fenntartású iskolák államosítása, új állami tantervek kidolgozása, amely folyamatnak a győri bencés gimnázium is áldozatul esett. 1948 szeptemberében az intézmény Állami Czuczor Gergely Általános Gimnázium néven kezdte meg a tanévet és lett két évig ezáltal a város egyik szekularizált oktatás intézménye. Az államosítás folyamatának és az első tanévet követően e tanulmányban a második „államosított” tanévet tekintjük át, valamint az 1950-es év történéseit, amikor a gimnázium fenntartása újra visszakerült a magyar bencés rendhez. E két év során úgy tűnt, hogy a bencés gimnázium csak egy üde színfolt marad Győr történelmének palettáján, azonban a történelmi fejlődés másként alakította a folyamatokat és a győri bencés gimnázium továbbra is Győr és az ország meghatározó keresztény oktatási műhelyévé tudott válni. A győri gimnázium példájából továbbá fel tudjuk vázolni azokat a bel- és kultúrpolitikai technikákat is, melyeket a pártaállam az egyházak visszaszorításában és intézményeik, javaik államosítása során alkalmazott.

Bővebben

  • Giday András

Kettős deficit Magyarországon a 70-es és 80-as években

Kettős deficit Magyarországon a 70-es és 80-as években

A 70-es, 80-as évtizedben a külkereskedelmi hiány mellé nagy költségvetési deficit is társult. A folyamat megértéséhez két kérdés megválaszolása elengedhetetlen. Az egyik: „Volt-e oksági kapcsolat a kettő között? A másik: „Mi volt a kapcsolatuk a beruházási ciklussal?” Ezen kérdéskörök elemzése után a tanulmány megállapítja, hogy a beruházások ciklikus megugrása volt a közös ok mindkét deficit mögött. Az élénkülő beruházások, a termelés növekedése sok importot igényelt. A másik oldalon pedig a beruházások finanszírozása a költségvetés hiányát is megemelte. A beruházások visszafogásával átmenetileg mérsékelhető volt a behozatal, és a költségvetési kiadások is csökkenhettek. A költségvetés pozícióját javította az is, hogy az áremelésekkel megelőzték a fogyasztói ártámogatások terhének a növekedését. A külkereskedelemben gyorsabban sikerült a visszafogás, míg a költségvetési pozíció javítása ennél hosszabb időt igényelt.

Bővebben

  • Prugberger Tamás

A facere típusú szerződések alakulása a gazdasági társasági jogalanyiság módosulása tükrében

A facere típusú szerződések alakulása a gazdasági társasági jogalanyiság módosulása tükrében

Az új magyar Ptk. a közkereseti és a betéti társaságot is jogi személynek minősítette. Ezért a velük mint kisvállalkozásokkal kötött tartós vállalkozási, valamint megbízási szerződések nem minősülnek munkaviszonynak annak ellenére, hogy ha pl. alvállalkozóként fővállalkozó számára építkezésként, vagy egy termékgyártó cégnek tartós beszállítóként alkatrészeket gyártanak, gyakran a munkavállalói jogviszonyhoz hasonlóvá válik alárendelt helyzetük. A tartós vállalkozási és megbízási szerződésnél alkalmazott hagyományos vállalkozási és megbízási jogviszony ugyanis elsősorban a megrendelő és a megbízó érdekeit védi és nem a vállalkozóét, valamint a megbízottét, mely utóbbiakét az egzisztenciális függetlenség és az ügyfélkör korlátlansága védi. Ez az egzisztenciális függetlenség és ügyfélkör korlátlanság a tartós vállalkozási és megbízási jogviszonynál nem áll fenn, ezért helyzetük kiszolgáltatott. Ez azzal volna megszüntethető, ha a tartós vállalkozás és megbízás elszakadna az alapszerződéstől, „sui generis” szerződéssé válna.

Bővebben

  • Printz János Károly

Magyar sikerek az olimpiákon

Magyar sikerek az olimpiákon

Az ókori Olümpiában több mint egy évezreden át minden negyedik esztendőben megrendezett versenyeket a görögség körében nagy érdeklődés kísérte, s ugyanez érvényes immár világszerte a 125 éves jubileumához elérkezett újkori olimpiai játékokra is. Az olimpiai bajnoki cím megszerzése mindig is nagy dicsőséget jelentett, szűkebb pátriájukban életre szóló elismeréssel övezve a diadalmaskodó sportolókat. Magyarország a játékok újjászületése óta részese az olimpiai mozgalomnak. Nemzetünk sportolói két kivétellel valamennyi újkori nyári és téli olimpián képviselték hazánkat, és a nyári játékokról egy alkalommal sem tértek vissza elsőség nélkül, legutóbb pedig megszületett az első magyar aranyérmes helyezés a téli olimpiák történetében is. A magyar olimpikonok kezdetektől fogva figyelemre méltó teljesítményt nyújtanak a játékokon. Ennek köszönhetően Magyarország a különböző statisztikák, értékelések tanúsága szerint igazi „sportnemzetként” őrzi helyét a világ élvonalában, a leggazdagabb eredménylistával büszkélkedő országok között. Ezt igazolja az idén Tokióban megrendezett olimpia hat aranyérmes és ezzel együtt húsz dobogós magyar helyezése is.

Bővebben