A hazai fenntartható turizmus támogatási formái

Polgári Szemle, 17. évf. 1–3. szám, 2021, 78–94., DOI: 10.24307/psz.2021.0707

Összefoglalás

A természetvédelmi területekhez kapcsolódó fenntartható turizmus kereslete és kínálata jelentősen kiszélesedett az elmúlt évtizedekben, de a koronavírus megjelenése súlyos, világméretű gazdasági károkat okoz ebben a szektorban is. Magyarország ökoturisztikai kínálata igen változatos, természetalapú turisztikai célterületnek egyrészt nemzeti parkjaink, másrészt az önkéntes, civil szervezetek által fenntartott tájegységek, natúrparkok, geoparkok számítanak. Az ökoturizmus fontos szerepet tölt be a belföldi turizmusban, és a nemzeti parkok látogatói forgalma, bevétele és kiadása alapján jelentősége minden területen növekedett 2019-ig. A turizmus fejlesztésében a támogatási programok lényeges anyagi erőforrásokat jelentenek. Magyarországon számos támogatási formát ismerünk, amelyek különböző területek fejlesztéséhez járulnak hozzá. Kutatásunk a turizmusfejlesztési támogatások jelentőségét, csoportosíthatóságát, valamint számviteli elszámolásait vizsgálja.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: Q57, O52, Z32
Kulcsszavak: turizmus, Európai Uniós támogatások, számviteli elszámolás

Forms of Support for Sustainable Tourism in Hungary

Summary

In recent decades, the demand and supply of sustainable tourism related to nature reserves have been significantly extended, but the emergence of the coronavirus is causing severe worldwide economic damage in this sector as well. The eco-tourist offer of Hungary is very diverse, the nature-based tourist destinations include, on the one hand, our national parks, and, on the other hand, the geographical regions, nature parks and geoparks maintained by voluntary non-governmental institutions. Eco-tourism plays an important role in domestic tourism, and based on the revenues, expenditures and visitor turnover of natural parks, its importance increased in all areas until 2019. Support programmes represent vital financial means in the development of tourism. Several forms of support exist in Hungary, which contribute to the improvement of different areas. Our research is examining the importance, classification and accounting of public subsidies for developing tourism.

Journal of Economic Literature (JEL) codes: Q57, O52, Z32
Keywords: tourism, European Union subsidies, accounting

A magyarországi ökoturizmusról dióhéjban

„Turizmus fogalma alatt egyrészt az ember állandó életvitelén és munkarendjén kívüli valamennyi helyváltoztatást és tevékenységet értjük, bármi legyen azok konkrét indítéka, időtartama és célterülete. A turizmus másrészt az ezzel kapcsolatos igények kielégítésére létrehozott anyagi-technikai és szervezeti feltételek, valamint szolgáltatások együttese” (Lengyel, 2004:79). A turizmus jelenlegi tendenciái alapján határozottan kijelenthető, hogy napjainkra a védett természeti értékekhez rendelhető fenntartható turizmus kereslete látványosan növekedett. „Az ökoturizmus a környezetért felelősséget vállaló utazás és látogatás a viszonylag zavartalan természeti területeken, azok természeti, valamint kulturális értékeinek élvezete és értékelése céljából, kímélve azokat a látogatás hatásainak mérséklésével, valamint a helyi népesség társadalmi, gazdasági előnyökhöz való juttatásával” (Országos ökoturizmus fejlesztési Stratégia, 2008:12). Hazánk ökoturisztikai vonzereje széles spektrumú, elegendő a nemzeti parkokat, a tájvédelmi körzeteket (1. ábra), a natúrparkokat, a geoparkokat, a látogatóközpontokat, a tanösvényeket és a vezetett túraútvonalakat kiemelni. A magyar természeti értékek nemzetközi elismerését jelzi, hogy nemzeti parkjai közül a Hortobágyi, az Aggteleki Nemzeti Park és a Fertő-Hanság Kultúrtáj UNESCO Világörökségi címmel is rendelkezik.

Hazánk a Bükki, a Duna-Ipoly és a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkon belül Európa Diplomás természeti kincsekkel is büszkélkedhet. Az Európa Diploma az Európa Tanács döntése alapján azokat a természetvédelmi területeket illeti meg, amelyeknek kiemelkedő természeti, kulturális, tudományos vagy esztétikai értékeik vannak, illetve az oltalom alatt álló értékeiket példásan kezelik. Európa Diplomás a Tihanyi-félsziget vulkáni utóműködésre utaló formakincse, a Szénás hegyek, mint a pilisi len természetes élőhelye és az Ipolytarnóci Őslénypark (2. ábra).

Az ökoturisztikai területek közös feladata a természeti értékek megismertetése, a természet megóvására nevelés és az ökoturizmus feltételeinek a kialakítása. Az ökoturizmus szerepének fokozódását jelzi, hogy a látogatói forgalom, illetve az általa generált bevétel is jelentősen nő. Utóbbiak viszont állandó fejlesztést is megkövetelnek, melynek a megvalósításához szükséges tőkét gyakran vegyes pénzügyi forrásból, általában támogatások lehívásával teremtik elő az ökoturizmusban érintett gazdálkodók.

A turizmus szerepe és támogatási rendszere az eu-ban és hazánkban

Európa a világ elsőszámú turisztikai célpontja. A turizmus jelentős mértékben hozzájárul a jóléthez és a munkahelyteremtéshez. Tanulmányunkban a turizmus fogalmi áttekintése után a szektor jelentőségét, a támogatások szabályozását és sokszínűségét mutatjuk be. Kutatásunk során a támogatások fajtáinak és számviteli elszámolásának megértéséhez első lépésként az ágazat szerepét, az uniós és a magyar előírások hátterét tekintjük át. Az uniós turizmus gazdasági jelentőségét számos tényező támasztja alá (3. ábra), de a koronavírus-járvány soha nem látott nyomás alá helyezi az EU idegenforgalmi ágazatát. A járvány miatt a belföldi és külföldi utazások túlnyomó részét felfüggesztették, ezért az összes idegenforgalmi szereplő bevétele jelentősen csökkent, ami likviditási problémákat okozott számukra. Az utazók és a vállalkozások egyaránt bizonytalan kilátásokkal néznek szembe.

Az uniós turisztikai ágazat különböző típusú vállalkozásokat: utazásközvetítőket és utazásszervezőket, szálláshely-szolgáltatókat, desztinációmenedzsment-szervezeteket, látványosságokat és személyszállítást végző vállalkozásokat foglal magában. Ebben a szektorban nagy multinacionális vállalatok és kkv-k működnek egymás mellett. A koronavírus-járvány hatásaként az uniós turizmus területén jelentős foglaláscsökkenés, munkahelymegszűnés és bevételkiesés várható. A EU célja, hogy a mostani válsághelyzetet követően a turisztikai ágazatot ellenállóbbá tegye, és lendületet adjon a fenntartható turizmus fellendüléséhez.

A támogatások szabályozása az Unióban

Az Európai Unió költségvetésében kiemelt szerepe van a fejlesztési célú forrásoknak. Az EU hétéves tervezési ciklusokban határozza meg a kohéziós politika fejlesztési irányait, és ezekhez rendeli hozzá a forrásokat. Az Unió közvetlen, központi és közvetett vagy másnéven kohéziós finanszírozási programokat működtet. Addig, amíg a közvetlen finanszírozás esetében az uniós intézmények döntenek a rendelkezésre álló források felhasználásáról, addig a közvetett finanszírozásnál a döntés a tagállamok hatáskörébe tartozik. Így a fejlesztési célú kiadások egy részét decentralizált – tagállami hatáskör – döntési mechanizmus keretében, másik részét az Európai Bizottság központosított eljárás keretében, közvetlenül Brüsszelben osztja el.

A regionális politika megvalósítása az alábbi fő pillérekre támaszkodik:

Magyarország a kohéziós politikába tartozó támogatások által jut a legtöbb EU-forráshoz, a központi uniós programok keretében elnyert források nagysága csekély. Az EU kohéziós politikájának stratégiai tervezéséről szóló iránymutatásokat a 2007–2013-as időszakra a Közösségi Stratégiai iránymutatások című dokumentum ezt követően a 2014–2020-as időszakban a Közös Stratégiai Keret tartalmazza. Az Európai Unió regionális politikája a 2014-2020-as költségvetési időszakra 11 tematikus célt jelöl ki (4. ábra), amelyek elérését Magyarország operatív programjainak is támogatniuk kellett.

Az EU 2021-2027-es időszakra vonatkozó pénzügyi megállapodása kezeli a kohéziós alapok finanszírozására szolgáló többéves pénzügyi keretet (Multiannual Financing Facility, MFF) és a COVID-19 járvány hatásaira hivatott Next Generation EU (NGEU) forrásait. A 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret középpontjában öt beruházási prioritás áll, melynél az alábbi célkitűzéseket fogalmazták meg:

A koronavírus okozta idegenforgalomban tapasztalt válság gazdasági hatása miatt a turizmus védelme érdekében az uniónak közösen kell kialakítani egy olyan mechanizmust, amelynek segítségével a vállalkozások életben tarthatók, a munkahelyek megmenthetők. Ennek érdekében az EU már számos intézkedést hozott, például enyhítette az állami támogatások folyósításának szabályait, új támogatási forrásokat keresett. Ezek az uniós intézkedések kiegészítik és támogatják a tagállamok nemzeti rendelkezéseit az ágazat támogatásáért.

Az uniós támogatások hazai előírásai

A strukturális alapok felhasználására vonatkozó nemzeti szabályozást törvények és rendeletek alkotják. A tagállami források elosztásának legmagasabb szintű tervezési dokumentuma: a 2007–2013-as időszakban a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (NSRK), a 2014–2020 és 2021-2027 között pedig a Partnerségi Megállapodás (PM). Az Európai Uniós 2014-2020 közötti időszakban Magyarországon történő fejlesztési szakasza Széchenyi 2020 nevet kapta, illeszkedve az Európa 2020 stratégiához.

A megállapodás a tagállam által a partnerek bevonásával készített dokumentum, amely a tagállamnak az ESB-alapok eredményes és hatékony felhasználására vonatkozó stratégiáját, prioritásait és intézkedéseit határozza meg. A dokumentum a megnevezett hétéves időszakokra a tagállam fejlesztési szükségleteit jelöli ki, valamint a kohéziós források felhasználásának céljait, az egyes fejlesztési területeket lefedő operatív programokat és az azok közti forrásmegosztást tartalmazza. Az operatív programok (OP) az egész hétéves pénzügyi ciklusra szóló, tagállamok által elkészített és a bizottság által jóváhagyott stratégiai dokumentumok, amelyek további akciótervekre bonthatók.

A 2021-2027 közötti időszakban Magyarország a Partnerségi Megállapodás alapján nyolc operatív programmal (OP) tervez, alapvetően megőrizve az előző fejlesztéspolitikai ciklusban létrejött struktúrát:

Magyarország hosszútávú célkitűzése a gazdasági és társadalmi versenyképesség növelése, a kedvezőtlen helyzetű térségek fejlesztése. Versenyképesség kulcsát egyrészt a kutatási és innovációs ökoszisztéma fejlesztése, másrészt a mikro-, kis- és középvállalkozások termelékenységének javítása, harmadrészt a közszolgáltatások digitalizálása jelenti.

A turizmusfejlesztési támogatások az egyes programozási időszakok tükrében

Hazánkban a COVID-19 megjelenése előtt az idegenforgalmi szektor folyamatos megerősödésének szemtanúi lehettünk. A turizmus gazdasági-társadalmi szerepe fokozódott és az egyes turisztikai termékek: egészségturizmus, fesztiválturizmus, bor- és gasztronómia, aktív turizmus szerepe növekedett. Magyarországon a turizmus támogatása minden egyes programozási időszakban meghatározó szerepet tölt be. A magyar turizmus GDP-hez való közvetlen és közvetett hozzájárulásának növelése, a kereskedelmi szálláshelyeken töltött a vendégéjszakák számának növelése számos projekten keresztül valósul meg. Ezekhez a fejlesztésekhez a Kormány minden eddiginél nagyobb mértékű forrást biztosít.

A 2007-2013-as időszak támogatásai számokban

A 2007-2013-as programozási időszakban a turizmus beavatkozási területen összesen 375 Mrd forintnyi támogatási összegből 6.059 projektet valósítottak meg. Ebből az összegből 308 Mrd Ft a regionális operatív programok (ROP) keretében került kihelyezésre. A ROP keretében kihelyezett források különböző célokat szolgáltak (5. ábra).

A turisztikai fejlesztések attrakciófejlesztéseinek tagolása az 1. táblázat szerinti.

A téma szempontjából kiemeltek az ökoturizmus területén megvalósuló fejlesztések, amelyek legnagyobb projektje a Tisza-tavi Ökocentrum, valamint a kategória egyik sikerprojektje a Nyíregyházi Állatpark.

A 2014-2020-as időszak kiemelt turizmus fejlesztési területei

A 2014–2020-as tervezési ciklus átfogó nemzeti fejlesztési célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés volt. Annak érdekében, hogy a fejlesztések valóban a jelentős változásokhoz vezessenek, öt fő nemzeti fejlesztési (támogatási) prioritás kapcsolódik, amelyek átfogják a fejlesztéspolitika egészét, beleértve a vidékfejlesztési célkitűzéseket és hozzájárulást is.

Magyarország gazdaságának egyik jelentős ágazata a turizmus, amely nagymértékben épül a KKV-szektorra és foglalkoztatási szempontból is kiemelt terület. A turizmusban foglalkoztatottak aránya nemzetközi szinten is jelentős és a kistelepüléseken is domináns foglalkoztató. Mindezek alapján a turisztikai ágazat attrakciófejlesztései foglalkoztatási szempontból fontos fejlesztési irányok. A turizmus az Európai Unió alábbi tematikus céljaiban tölt be kiemelten fontos szerepet:

Az egyes operatív programok esetében azok a tématerületek, amelyek különböző alapokból vagy programokból nyerhetnek támogatást, különös integrációs igényű tématerületként azonosíthatók. Ilyen tématerületet jelent a turizmus is, amelynek különböző támogatásai eltérő kedvezményezetti kört, eljárásrendet, módszertant, célokat, földrajzi hatályt, támogatható tevékenységet, projektnagyságot céloznak, vagy különböző időpontokban jelennek meg. Így körültekintő szakmai koordinációt igényel a támogatások felhasználása, nyomon követése és értékelése. A GINOP 7 különböző tematikus célt támogat, ezek lefedik a K+F, az IKT, a KKV, az alacsony CO2 kibocsátású gazdaság, a turizmus, a foglalkoztatás, a képzések, illetve a felnőtt- és szakképzés területeit. A GINOP-ot a Strukturális Alapokból az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap támogatja (2. táblázat).

A 2021-2027-es időszak tervei

Hazánk a 2021-2027-es programozási időszakra vonatkozó megállapodás alapján az EU által meghatározott öt beruházási célkitűzés mindegyike esetében tervez beavatkozásokat. Az ötödik célkitűzés – a polgárokhoz közelebb álló Európa – a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretein belül támogatja a turizmust. Hazánkban a turizmus a gazdaság egyik meghatározó ágazata. A szolgáltatás-külkereskedelmen belül a legnagyobb többlet 2019-ben a turizmusban keletkezett, a koronavírus-járvány következtében azonban ma ez egyik leginkább hátrányosan érintett ágazat. Magyarország lehetőségei jók egyrészt az örökségturizmus, másrészt a gyógyhelyek, gyógyfürdők területén. A helyi és a kistérségi turisztikai fejlesztések jelentősen hozzájárulnak az adott térség gazdaságának erősítéséhez, a helyi foglalkoztatási szint fenntartásához, bővítéséhez.

Miközben 2020 elején, a turizmus területén a szakértők még további növekedést jósoltak és kiemelkedő eredményeket vártak, addig 2020. márciustól a hazánkban is rohamosan terjedő koronavírus jelentős változásokat okozott. A megváltozott körülmények között a legfontosabb cél a vállalkozások életben tartása, a munkahelyek megmentése volt. A kormányzati támogatásoknak köszönhető, hogy a foglalkoztatottak száma nem csökkent drasztikusan, és a 2020-as nyári szezont sokan töltötték az inkább biztonságosnak tekintett belföldi szálláshelyeken, az eddigi külföldi utazások helyett. A Magyar Kormány turizmust érintő támogatása 2020-ban kimagasló, összességében meghaladta a 800 milliárd forintot.

Partnerségi Megállapodás célkitűzésével összhangban és az előző időszak tapasztalatainak figyelembevételével a GINOP Plusz 1.0 fő célja a gazdálkodók által előállított hozzáadott érték növekedése, a munkaerőpiaci mutatók javítása. Ennek megfelelően az operatív program több szakpolitikai terület fejlesztéseit foglalja magában, többek között a turizmust, örökségvédelmet, azon belül is a turisztikai szolgáltatások minőségének fejlesztését. A COVID-19-et megelőző időszakban a nemzetközi trendeket nézve megállapítható, hogy hazánknak komoly lehetőségei vannak a kereslet növekedésére elsősorban az örökségturizmus, másodsorban az egészségturizmus területén. A kulturális turisztikai termék tekintetében hazánkban a legnagyobb volumenű kereslet a várak és kastélyok irányában realizálódik, míg az egészségturizmus piacán a gyógyfürdők képezik az első számú vonzerőt.

A GINOP program egyik szakpolitikai célkitűzése: a polgárokhoz közelebb álló Európa a városi, vidéki és part menti térségek fenntartható és integrált fejlesztésének elősegítése és helyi kezdeményezések révén. Ezen belül a program egyedi célkitűzése az integrált helyi társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi fejlődés, kulturális örökség és biztonság előmozdítása, többek között vidéki és part menti területeken, közösség vezérelt helyi fejlesztés révén is. A fejlesztéseket az indokolja, hogy csak megfelelő mennyiségű és minőségű, komplex turisztikai projektek megvalósításával növelhető a vendégéjszakák száma, illetve a turisztikai bevételek nagysága. Továbbá valódi látogatói élmény és magas szolgáltatási színvonalú kínálat kialakítása a cél. Ennek elérése érdekében a szolgáltatások és az infrastruktúra fejlesztése egyaránt szükséges, beleértve a turisztikai attrakció megközelíthetőségét is. A 2021-2027-es időszak kiemelt célja a turisztikai vonzerővel rendelkező gyógyfürdők és környezetük fejlesztése, mert ez hozzájárul a krízishelyzetből történő gyors kilábaláshoz, a versenyképesség növeléséhez.

Véleményünk szerint Magyarország releváns forrásokkal gyarapszik az uniós támogatások kapcsán, amelyek a gazdasági, társadalmi felzárkóztatást szolgálják. A közös prioritási kereten belül tagállami mozgástér van arra nézve, hogy a felhasználható források olyan intézkedésekre, területekre kerüljenek, ahol arra valóban szükség van.

A támogatások csoportosítása, a legjellemzőbb események számviteli elszámolása

Hazánkban a támogatásokat nagyon sokféleképpen csoportosíthatjuk (6. ábra), számviteli elszámolásuk alapját az összemérés elve biztosítja. A számviteli törvény 15 § (7) értelmében „az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek” (2000. évi C. törvény a számvitelről).

Számviteli elszámolás szempontjából a támogatások célja szerinti csoportosítást vizsgáljuk meg részletesen, mert eltérő módszertannal számoljuk el a költségek/ráfordítások ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, a fejlesztési célra visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, valamint a tőketartalékba helyezendő támogatásokat.

Költségek/ráfordítások ellentételezésére kapott támogatások

A működési célra kapott támogatások a piaci körülmények között nem rentábilis tevékenységek vagy állami, önkormányzati feladatok kiszervezésének támogatása. A számviteli törvény a költségek/ráfordítások ellentételezésére kapott támogatások elszámolása tekintetében két megoldást ismer.

A működési célra kapott támogatások legjellemzőbb számviteli elszámolását a 3. táblázat foglalja össze:

Az elmúlt években komoly problémát okozott a számviteli szakemberek számára, hogy a projektek megvalósítása során felmerülő költségek és a hozzá tartozó kiadások folyamatosan jelentkeznek, míg az elnyert pályázatokhoz tartozó kifizetések jellemzően a megvalósulás után, vagy később történnek meg. Ebből következik, hogy a bevételek és a költségek eltérő üzleti évben kerülnek elszámolásra. A számviteli törvény módosítása azonban megteremtette az összhangot az összemérés elvével. Ennek értelmében az utófinanszírozás keretében várható, még el nem számolt kapott támogatás összegét is el lehet határolni az egyéb bevétellel szemben, ha a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. Ebben az esetben a vállalkozónak kell bizonyítani, hogy az időbeli elhatárolás feltételei fennállnak, azt a tényt, hogy a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét maradéktalanul teljesítette, vagy teljesíteni tudja.

Fejlesztésre kapott támogatások

A fejlesztési célra kapott támogatások a vállalkozások hosszú távú fejlődését segítik elő. Az állami vagy egyéb forrásból kapott támogatásokra Magyarországon az utófinanszírozás a jellemző. Az összemérés elve biztosított a fejlesztési célra visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatások esetében, mert a bevételek könyvelése csak a pénzmozgással egy időben történhet meg, amelyet halasztott bevételként el is kell határolni. Ennek az elhatárolásnak a megszüntetése, a bevétel kimutatása a költségek (ráfordítások) megjelenésével egy időben történik meg. Ebből következik, hogy bevételként csak a mérlegfordulónapig befolyt támogatások számolhatók el. A támogatásként kapott előleg nem mutatható ki bevételként, azt kötelezettségként kell elkönyvelni addig, amíg nem válik véglegessé. A tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésére kapott támogatás számviteli elszámolását a 4. táblázat foglalja össze.

Tőketartalékként elszámolt támogatások

A tőketartalék javára történő támogatások viszonylag szűk kört érintenek. A kizárólag jogszabályi előírás alapján kapott támogatások elszámolása akkor történhet a tőketartalék javára, ha a támogatási szerződés erről kifejezetten rendelkezik. Ezeket a támogatásokat a pénzmozgással egy időben kell saját tőke elemként a tőketartalék javára elszámolni, és az elszámolással egy időben – a jogszabály által előírt feltételek teljesüléséig – lekötött tartalékba kell helyezni. Ezeket a támogatásokat bevételként nem lehet elszámolni. A támogatás folyósítása feltételekhez között, a lekötött tartalékot úgy és olyan ütemben kell megszüntetni, amilyen ütemben a támogatás megvalósul. Ha a jogszabályban előírt feltételek megvalósultak, akkor a támogatás felszabadul, így az visszavezethető a tőketartalékba és a vállalkozás szabadon rendelkezhet vele. A támogatás számviteli elszámolást az 5. táblázat részletezi.

Összegzés

A turizmus hazánk egyik legfontosabb ágazata, ezért a magyar fejlesztéspolitika kiemelt területe. A 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban több operatív program is teret adott a turisztikai fejlesztéseknek. Az Európai Unió támogatásai látogatóközpontok, tanösvények interaktív, élményszerű fejlesztését finanszírozzák. Támogatások hívhatók le közel százezer hektárnyi élőhely, állattartó telep és a természetvédelmi őrszolgálat megújításához. Vissza nem térítendő támogatás pályázható a nemzeti parkok komplex turisztikai fejlesztésére, attrakciófejlesztésre, illetve azon fogadási feltételek javítására, amelyek jelentősen növelhetik a látogatószámot. Alapvető célkitűzés a fenntartható és a kulturális értékekkel rendelkező turisztikai fejlesztések ösztönzése. A kulturális és természeti értékek fenntartása az örökségek bemutatására épülő turisztikai kínálat fejlesztésével, illetve a turisztikai bevételek növekedésével teremthető meg. A turisztikai fejlesztések összhangban állnak az Európa 2020 Stratégiában megjelenő – az európai turisztikai ágazat versenyképességének javítása – célkitűzéssel.

Napjainkban egyre szélesebb spektrumú a támogatási lehetőség, az aktualitásokhoz igazodó támogatások egyre határozottabb jogi keretek mellett pályázhatók, ezzel egyidőben egy szigorúbb és mindenre kiterjedő szabályozási rendszer, ellenőrzési folyamat is kialakításra került. Az Európai Unió strukturális alapjainak céljai a versenyképességgel, a társadalmi és gazdasági kohézióval, az innovációval, az információs és kommunikációs technológiák fejlesztésével, a foglalkoztatás és az oktatás színvonalának javításával, valamint az egyenlőtlenségek enyhítésével és a fenntartható növekedéssel hozhatók összefüggésbe. Ezeknek a céloknak a megvalósítására kínál a költségvetés legnagyobb összegekben esélyt, figyelembe véve mindezek környezetkímélő és megóvó lehetőségeit. A 2020-ban lezárult és a 2021-ben kezdődő programozási időszak is ezeket az értékeket szem előtt tartva fogalmazta meg szakpolitikai célkitűzéseit, melyek köré épülnek hazánkban az Európai Bizottság által elfogadott operatív programok is.

Számviteli megközelítéssel három támogatási formához kapcsolódó gazdasági események elszámolását vontuk be tanulmányunkba. A költségek, ráfordítások ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás vonatkozásában a gazdálkodó elszámolt költségei, ráfordításai rontják az eredményt, a támogatási összeget az egyéb bevételek között már nemcsak pénzmozgáshoz, illetve elszámoláshoz kötötten lehet kimutatni, hanem abban az esetben is, ha a támogatást elnyerő bizonyítja, hogy teljesíti a támogatás feltételeit és valószínű, hogy a támogatást meg is fogja kapni, ezzel már teljesül az összemérés elve. A fejlesztési célú támogatások esetében csak a véglegesen átvett összegek mutathatók ki egyéb bevételként. Ezen források problémás területe a pályázati előleg elszámolása, mert addig, amíg nem válik véglegessé, a rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni. A megvalósítási szakasz elszámolásának elfogadását követően a pályázati összeg arányos része a rövid lejáratú kötelezettségek közül átvezetésre kerül az egyéb bevételek közé. A fejlesztési célú pályázatok révén általában tárgyi eszközt vagy immateriális jószágot hoz létre a vállalkozás, amelynek értékcsökkenési leírásával arányosan forgatható vissza az elhatárolt bevétel. A tőketartalék javára kapott támogatásokat a pénzmozgással egyidejűleg könyveljük és a tőketartalékból átvezetésre kerülnek a lekötött tartalékba, mert ezen összegekkel összefüggésben a jogszabályban, illetve a szerződésben rögzített feltételek nem teljesítése esetén visszafizetési kötelezettség keletkezik. A szerződések kelléke a figyelési idő, aminek lejártakor a lekötött tartalék felszabadítására sor kerül, tehát az összeget vissza kell könyvelni a tőketartalékba.

Meglátásunk szerint számos lehetőség van a támogatások felhasználásában, melyek amellett, hogy innovatív fejlesztésekre is alkalmat adnak, elősegítik a turizmus fejlődését is, tehát lehetőséget biztosítanak a fejlettségbéli különbségek mérséklésére. A támogatások felhasználásának tartós hatásaival is tervezni szükséges, ugyanis, ha egy pályázaton beruházási forráshoz jut a gazdálkodó, jelentős finanszírozási előnyhöz juthat, de ezzel a vegyes forrással finanszírozott beruházással vagy fejlesztéssel kapcsolatban járulékos költségei is keletkezhetnek, ezért a hosszú távú fenntartással összefüggő ráfordításokkal is számolni kell.