• Makai Attila Lajos – Rámháp Szabolcs

Tőkealapok és vállalkozó egyetemek a lokális innovációs térben. Lengyel és magyar egyetemek friss tapasztalatai

Tőkealapok és vállalkozó egyetemek a lokális innovációs térben. Lengyel és magyar egyetemek friss tapasztalatai

A kockázatitőke-alapok Kelet-Közép-Európában is megfigyelhető rohamos térnyerése jelentős hatással van az innovációs folyamatokra és ökoszisztémákra. Ezzel párhuzamosan a nagyrégióban zajlik a vállalkozó egyetemi modellt előtérbe helyező felsőoktatási átalakulás. A vállalkozó egyetemek és kockázatitőke-alapok a campusokon és a lokális startup-ökoszisztémákban formálják az innováció térbeli megjelenését. A lengyel és magyar egyetem tapasztalatain alapuló összehasonlító elemzés célja kettős. Az egyik cél az oktatási profil hatásainak vizsgálata a vállalkozói egyetemmé válás folyamatára és lépéseire, a másik pedig az egyetemek és kockázatitőke-alapok viszonyának elemzése az egyetemi profil tükrében.

Bővebben

  • Szűcs Boglárka – Pónusz Mónika

A fenntarthatóság fogalmának története, különös tekintettel a környezeti nevelésre és az innovációra

A fenntarthatóság fogalmának története, különös tekintettel a környezeti nevelésre és az innovációra

Az egyre érezhetőbb éghajlatváltozás és az erőforrások végességének fenyegetése, valamint az energiabiztonság égető szükségességének kérdése világossá tette, hogy a fosszilis energiahordozók használatának globális szinten való csökkentése elkerülhetetlen. Úgy kell tehát a vállalatok működési keretrendszerét kialakítani, hogy az összeegyeztethető legyen napjaink elvárásaival. Jelen tanulmány célja nyomon követni a fenntarthatóság fogalmának történeti kialakulását, bemutatni jelentésbeli diverzitását. Történeti és tartalmi áttekintést kíván adni a kifejezés kialakulásának hátteréről, előzményeiről és következményeiről, várható jövőbeli alakulásáról. Tanulmányunk alapvetően szekunder szakirodalmi források alapján épül fel, és következtetéseket von le elsősorban az ellátásilánc-menedzsmentet érintő kérdésekben.

Bővebben

  • Kiss Lívia Benita

A hazai élelmiszeripari beruházások alakulásának ökonómiai kérdései 2013-tól napjainkig

A hazai élelmiszeripari beruházások alakulásának ökonómiai kérdései 2013-tól napjainkig

Az élelmiszeripari beruházások teljesítményértéke növekvő tendenciát mutat a vizsgált időszakban. A beruházások jelentős része gépekre és berendezésekre irányult, valamint épületekre, építményekre, amiket javarészben saját forrásból finanszíroztak az élelmiszeripari vállalkozások. A saját forrás felhasználása mellett banki hitelből és támogatások igénybevételével valósították meg beruházásaikat. A TOP 5 élelmiszeripari szakágazatok közül a baromfihús-feldolgozás és -tartósítás, az egyéb gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, valamint az üdítőital- és ásványvízgyártás szakágazatokban történtek a legnagyobb mértékű és legjelentősebb beruházások. A bruttó termelési értékkel azonos mértékben, folyamatosan növekedtek az élelmiszeripari vállalkozások ráfordításai a vizsgált időszakban. 2013-ban negatív eredménnyel zárták az évet, 2014-től 2017ig azonban már enyhén, de folyamatosan növekedett, majd 2018-ban és 2019-ben jelentősen növekedett az üzemi tevékenység eredménye ezeknél a vállalkozásoknál.

Bővebben

  • Szöllősi Tamás

Erdélyi gazdasági víziók – Székelyföld

Erdélyi gazdasági víziók – Székelyföld

A tanulmány az erdélyi, ezen belül a székelyföldi gazdaság helyzetét térképezi fel, elemezve a cégek sűrűségét, ipari aktivitásokat, valamint a külföldi tőkeállományt, majd különböző víziókat vázol fel. Székelyföld jelenlegi gazdasági szerkezete és fejlettségi szintje történelmileg hosszú idő folyamán alakult ki, mely az elmúlt évtizedben jól megkülönböztethető változásokon ment keresztül. A változásokat többnyire a piaci viszonyokra áttérni igyekvő gazdaság válságfolyamatainak köszönheti, ami az országosnál is nehezebb helyzetbe hozta a Székelyföld lakosságát. Székelyföld számára a dél-tiroli gazdasági modell példaként állhat: fejlesztették az infrastruktúrát, jól kidolgozott stratégiával, a közösség bevonásával ma Európa egyik leggazdagabb vidéke lett. Ahhoz, hogy Székelyföld követhesse Dél-Tirol példáját, fontos előfeltétele lenne a nemzeti régiónak történő elismertetése, amelyben nagy szerepet játszik az európai polgári kezdeményezés.

Bővebben

  • Peti András

Az erdélyi magyarok geopolitikaigeostratégiai helyzete és jövőképe a 21. században

Az erdélyi magyarok geopolitikaigeostratégiai helyzete és jövőképe a 21. században

Az erdélyi magyarok geopolitikai elemzése szervesen összefügg történelmi múltjával és jelenével, valamint földrajzi stratégiai elhelyezkedésével. Igazi kihívás megjósolni, milyen módon sikerül ennek a térségnek kihasználni földrajzi és politikai stratégiai helyzetét, és győzteseivé válni a globalizálódó világnak. Az elmúlt évtizedekben a tudományos szakmai viták során egyértelművé vált, hogy a világ globalizációs folyamatában felértékelődött a területi elhelyezkedés. Jelen tanulmány célja Erdély földrajzi, történelmi, demográfiai, közgazdasági és jogi keresztmetszetének elkészítése, kitérve a statisztikai régiók eltérő jellemvonásaira, a tömbben vagy szórványban élő magyarlakta területek önkormányzatainak költségvetési lehetőségeire, az elemzett adatok alapján egy jövőkép felvázolása, amely lehetőséget biztosíthat az adottságok, erőforrások és stratégiai pozíció kihasználásának konszolidálásához.

Bővebben

  • Kupi Marcell – Tóthné Kardos Krisztina – Kálmán Júlia

Egy fiataloknak szervezett összművészeti fesztivál küldetése

Egy fiataloknak szervezett összművészeti fesztivál küldetése

Győr jelentős ipari múlttal, az iparhoz és a sportturizmushoz kapcsolódó jelennel, kulturális és kreatív jövővel rendelkező nagyváros. A győri Négy Évszak fesztiválsorozat és egyéb rendezvények minden évszakban pezsgő közösségi térré varázsolják a város utcáit, kedveltek a helyi és a környékbeli lakosok körében. A 31! – 3 folyó, 1 sziget, összművészet elnevezésű rendezvényt 2018 óta szervezik azzal a céllal, hogy a fiatal generáció (Y, Z) számára nyújtson igényes, modern szórakozást számos művészeti ág bevonásával. Jelen tanulmány megírásával célunk a Győr város egyik legújabb happeningjéhez kapcsolódó tudományos tanulmányok, szakirodalom feldolgozása mellett az általunk végzett lakossági kérdőíves kutatás részletes elemzése és a következtetések levonása.

Bővebben

  • Laczkovits-Takács Tímea

Győr lakásügyi politikája a rendszerváltás után

Győr lakásügyi politikája a rendszerváltás után

A tanulmány Győr lakásügyi politikáját és azon belül az önkormányzat által ellátott lakásügyi feladatokat kívánja bemutatni 1990től napjainkig. Az 1990-es rendszerváltás az újonnan megalakult győri önkormányzatot is nagy fokú önállóság és egyúttal óriási feladat elé állította a közszolgáltatások szervezése tekintetében, nem volt ez másként a lakásgazdálkodás területén sem.

Bővebben