• Varga Károly

Világnézeti tolerancia. A vészhelyzet kiélezheti a kultúrharcot, de el is laposíthatja intenzitási görbéjét

Világnézeti tolerancia. A vészhelyzet kiélezheti a kultúrharcot, de el is laposíthatja intenzitási görbéjét

A jelen írás a Covid–19 világjárvánnyal kapcsolatos kultúrantropológiai reflexiókból született. Ehhez a szerző egyfelől korábbi világnézeti vitaanyagaiból aktualizált érvekkel áll ki amellett, hogy a különböző világértelmezésű irányzatok, intézmények és személyek számára üdvös paradigmaváltást jelenthet az egymás iránti kölcsönös türelem és megértés. Másfelől mai fejleményekre reagálva foglal állást a kultúrharc élesítése helyett az ennek „görbéjét ellaposító” törekvések mellett. A korábbi vitasorozat legfrissebb fordulója egy konzervatív professzori körnek a járvánnyal kapcsolatos felhívása különböző változatairól szólt, amiben felvillant a vészhelyzetet megelőző és remélhetőleg követő magatartások ellentéte. Egy előző fordulóban védelmeznünk kellett az ugyanezen professzori kör előremutató vívmányait. A legkorábbi, két évtizeddel ezelőtti világnézet-szociológiai vitakötetünk átfogó tematikájából pár szemelvényt állítunk jelen dolgozatom perspektívájába. A mai vitákból pedig az újkori materialista szcientizmusnak kihívást jelentő spirituális jelenségekre is újból nyitottá vált holisztikus szemléletre utalunk, amin belül a hagyományos vallásnak a lelkiismereti szabadság elismerése irányába tett fordulatára irányítjuk a figyelmet. Az előrevivő tolerancia példájaként egy tudományos grémium újonnan megválasztott elnökének a saját vallásos világnézetével szembenálló ateista nézetű személyek iránti megértő álláspontját tartjuk követendőnek. Dolgozatom „üzenete”: a világjárvány impulzusa nyomán új evolúciós korszak szuperkultúrája válhat kifejleszthetővé.

Bővebben

  • Sági Judit

Zöldkötvények kibocsátásának egyes kérdései, a környezeti célokkal összefüggésben

Zöldkötvények kibocsátásának egyes kérdései, a környezeti célokkal összefüggésben

A zöldkötvények a pénzügyi piacok egyik innovatív termékét képviselik; kibocsátásuk pénzügyi megtérülést eredeztet, ugyanakkor pozitív hatással vannak a környezetre és a társadalomra. Globális szinten a zöldkötvény-kibocsátás évente rekordokat dönt, újabb és újabb szereplők csatlakoznak erre a sajátos piacra. Kibocsátásuk és a megvalósuló projektek mérhető hasznait független hitelesítő intézmények tanúsítják. A szerző azt vizsgálja a szakirodalom alapján, hogy a pénzügyi piacok milyen környezeti célok mentén allokálnak forrásokat a környezetvédelmi hasznokkal járó beruházásokra. A zöldkötvények tipizálását a környezetvédelmi és fenntarthatósági célok, a megtérülés forrása, valamint a kibocsátó személye alapján mutatja be. A szerző következtetése a közelmúlt zöldkötvény-kibocsátási volumenei alapján az, hogy a környezeti célok között a klímaváltozás hatásainak kezelése az elsődleges, ezt követően a szennyezőanyag-kibocsátás megelőzése és ellenőrzése, valamint a természeti erőforrások megőrzése kap prioritást.

Bővebben

  • Banyár József

A feleslegesre van pénzünk, a szükségesre pedig nincs időnk?

A feleslegesre van pénzünk, a szükségesre pedig nincs időnk? Hozzászólás Árva László és Várhelyi Tamás tanulmányához

Ahogy Árva László és Vásárhelyi Tamás cikkükben a turizmussal kapcsolatban megfogalmazták, manapság a marketing nagyon sok felesleges igényt generál. Hozzászólásomban ennek okát keresem, s azt találom, hogy ennek legfontosabb oka a feleslegesen hosszú munkaidő. Az így megkeresett jövedelmen pedig egyre több – lényegében felesleges – terméket és szolgáltatást fogunk megvásárolni. Ezekre ráadásul – bizonyos mértékig – rá is szorulunk, mert nem marad időnk másfajta igények kielégítésére, aminek az egész társadalomra és gazdaságra nézve súlyos következményei vannak. Az egyik legfontosabb ilyen a gyermeknevelés.

Bővebben

  • Keller Veronika − Printz-Markó Erzsébet

A marketinginnovációk szerepe a termál- és gyógyfürdők (spa) szektorában

A marketinginnovációk szerepe a termál- és gyógyfürdők (spa) szektorában

Napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő turisztikai ágazata az egészségturizmus, ahol az innovációnak egyre nagyobb jelentősége van. Kutatómunkánk középpontjában az egészségturizmus wellness- és rekreációs szolgáltatásokhoz kapcsolódó része áll. Egy online kvantitatív kutatás keretében vizsgáltuk a wellness-szolgáltatásokat igénybe vevők innovativitását. A faktorelemzés eredménye alapján az innovativitásnak három területét azonosítottuk: a marketingújításokra való fogékonyságot, az újdonságokra való fogékonyságot és az árinnovációkat. Általánosságban elmondható, hogy a fürdővendégek kevésbé innovatívak, különösen igaz ez az idősebb (55 év feletti) vendégekre és az idősebb egyedülállókra. A fiatalok és a kisgyerekes családok, illetve a középkorú párok számára fontos az innováció, a szolgáltatás kiválasztásakor döntő szempont lehet számukra akár a termék vagy szolgáltatás területén nyújtott újítások, vagy a digitális innovációk. Az árak kétségkívül jelentős vonzerővel bírnak. A hazai fürdők törekedhetnének az ár típusú promóciók változatos alkalmazására, amennyiben versenyelőnyre kívánnak szert tenni az egészségturizmus piacán.

Bővebben

  • Garai-Fodor Mónika

Az önkéntességre motiváló tényezők és az értékrend összefüggése a hazai Z generáció körében

Az önkéntességre motiváló tényezők és az értékrend összefüggése a hazai Z generáció körében

A tanulmány a magyar Z generáció önkéntes programokban való részvételét vizsgálja azzal a céllal, hogy feltárja, milyen értékrenddel jellemezhető az önkéntesség iránt különböző motivációval bíró fiatalok köre. A tanulmány elméleti kitekintésének egyik pillére a generációs marketing, azon belül is a Z generáció jellemzői. Másik pillére a kutatás tárgyát képező, tudásmegosztáson alapuló önkéntes tevékenység, a pro bono, a munkáltatói márkaépítés aspektusából vizsgálva. Az eredmények révén statisztikailag is igazolható, hogy az önkéntességben való részvétel motivációja összefügg az egyéni értékrenddel, így elmondható, hogy az önkéntesség iránt eddig még motiválatlan(abb) fiatalok elzárkózásának oka a kiforratlan értékorientáció, sok esetben az információ hiánya, és nem az értékrendben gyökerező markáns elzárkózás vagy empátia hiánya. A tanulmányban bemutatott eredmények gyakorlati támpontot adhatnak a pro bono aktivitásokat szervező intézményeknek és vállalatoknak, főként a fiatal generációt megszólítani kívánó szervezetek számára.

Bővebben

  • Birher Nándor

A normák kapcsolati rendszerének feltárása a hatékonyabb szabályozási formák kialakítása érdekében

A normák kapcsolati rendszerének feltárása a hatékonyabb szabályozási formák kialakítása érdekében

Jelen tanulmány egy problémafelvetés: a teljesség igénye nélkül veti fel annak a kérdését, hogyan viszonyulnak egymáshoz a jog, az erkölcs és a vallás normarendjei, mi az a történelmi összefüggésrendszer, amely összekapcsolja őket. A „szabályozáskomplexitás” a normarendek viszonyát igyekszik vizuálisan is felvázolni – első lépésben a teljesség és a pontosság igénye nélkül, azzal a szándékkal, hogy lesznek avatott szakemberek, akik a szükséges pontosításokat elvégzik. A kérdés átfogó, hiszen az egész embert mint értelemmel és akarattal rendelkező létezőt érinti, annak egyéni és közösségi vonatkozásaiban egyaránt. A kérdés aktuális is, hiszen olyan problémák kerülnek előtérbe, mint az etikai alapú totalitárius társadalomszervezés vagy a vallási fanatizmusok. A kérdés a jövőbe mutató, hiszen a szabályozáskomplexitás teljesen új attitűdöt követel meg a jogászoktól és a társadalmi, gazdasági folyamatokkal foglalkozó bármely szakembertől is.

Bővebben

  • Vehrer Adél – Papp Bálint

Területi alapon szerveződő közösségek a Rábavidéken

Területi alapon szerveződő közösségek a Rábavidéken

A különféle közösségek, civil szervezetek hosszú múltra tekintenek vissza hazánkban, a dualizmus korától kezdve nagy szerepük van társadalmunkban. A szakmai, sport-, karitatív, valamint a kulturális célú civil szervezetek számát és intenzitását tekintve Európa élvonalában volt hazánk a 19–20. század fordulóján. Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy a 21. században a magyar–szlovén–osztrák hármas határon milyen profilú civil szervezetek működnek, milyen a helyi társadalomban a beágyazottságuk, és van-e olyan területi elv, amely mentén szerveződnek, akár a határokat is átlépve.

Bővebben

  • Tőzsér Anett

A Kárpát-medencei magyar lakosság identitásának jellemzői

A Kárpát-medencei magyar lakosság identitásának jellemzői

Az elmúlt csaknem harminc évben a Kárpát-medencei magyar identitás kérdéskörében végzett vizsgálatok többségében a nemzeti azonosságtudat, a nemzetkép felől közelítettek ehhez a kérdéshez. A kutatások főként kérdőíves mintavételen alapulnak, és a szubjektív, érzelmi, attitűdbeli tényezők mérését szolgálják. A fókuszukban több témacsoportot is találunk, mint például a nemzeti identitás, a térszintekhez való kötődés, a nemzeti büszkeség vizsgálata, a nemzetfogalom elemeinek a feltárása; a határon túli magyaroknak magukról, a magyarországi magyarokról és a többségi nemzetről alkotott képének a vizsgálata; a magyarországi magyaroknak magukról és a határon túli magyarokról alkotott képének vizsgálata; ifjúságkutatás; a magyar népesség életminősége és a nemzeti azonosságtudat közötti összefüggések vizsgálata. Jelen vizsgálat célja ezeknek a kutatásoknak a feltárása, eredményeik szintetizálása. Arra a kérdésre, hogy mit jelent magyarnak lenni, jelentős súlyt kaptak a kulturális elemek (nyelvi, történelmi, vallási, hagyományokon, magyar iskolázáson alapuló) és a nemzeti hovatartozás vállalása, megőrzése. A vizsgálatok szerint összességében elmondható, hogy az erdélyiekben a legerősebb a magyarságtudat és az állampolgári integráció, ezzel szemben azonban gyengült a Magyarország iránti kötődés.

Bővebben

  • Orsolya Falus

Piae Causae Foundations, Waqfs, Trusts. Legal- Historical Interactions

Piae Causae Foundations, Waqfs, Trusts. Legal- Historical Interactions

The word “charity” originates from Old English and means “Christian love of one’s fellows.” The most popular Abrahamic religions all created their own forms of charity, which, however, resemble each other. The spirit of giving, whether of time, money or resources, becomes a focal point of activity during their holiday seasons. The paper aims to present the similarities, differences and potential legal and historical interactions between the Christian piae causae foundations, the Hebrew heqdesh and the Islamic waqf, on the one hand, and the specific Anglo-Saxon trust, on the other. The study also commemorates the Institute of Islamic Research, which operated successfully at the University of Kaposvár between 2013 and 2018.

Bővebben

  • Anton Panchev

Relations Between Albanian Muslims and Christians at the End of the 19th and Beginning of the 20th Century

Relations Between Albanian Muslims and Christians at the End of the 19th and Beginning of the 20th Century

At the end of the 19th and beginning of the 20th century, some of the most prominent Bulgarian researchers became interested in Albanian culture, religion and other features. They made a valuable contribution by conducting a lot of field research in regions inhabited by Albanians. One of the most impressive results of their work is the description of religious tolerance between the Islam majority and the Christian minority in Albania. This brief text analyzes the main conclusions of their studies.

Bővebben

  • Nguyen Thi Thu Thuy – László Vasa

A New Approach in Rural Development in Vietnam: Evaluation of the National Target Programme for Building New Rural Areas, 2011–2015

A New Approach in Rural Development in Vietnam: Evaluation of the National Target Programme for Building New Rural Areas, 2011–2015

This paper is a summary of the scientific research project entitled “Building New Rural Areas and Its Impacts on Sustainable Rural Development in Vietnam”. Besides using a methodology based on quantitative and qualitative datasets, we gathered the literature review of rural development studies and practical frameworks of rural development programmes (RDPs). We made statistical analyses for the National Target Programme for Building New Rural Areas between 2011 and 2015 in Vietnam by an on-site empirical survey in a community in Vietnam. Our conclusion is that RDPs should specify the difficulties for each rural area in the process of decision-making for development planning, and should frequently classify difficulties during implementation for the decentralized administration of implementation from central offices to local authorities in order to set up priorities for each rural area.

Bővebben