A nemzeti identitás fogalmának meghatározásánál érvényesítettük az oxfordi definíciót. E szerint a nemzeti identitás „egy nemzetnek mint összefüggő egésznek a tudata, amely hagyományokban, kultúrában, nyelvben fejeződik ki”. A nemzet azonban modern jelenség, amely a polgári társadalomhoz, az állampolgársághoz kötött. A premodern időkben etnikai csoportidentitás létezett, amely közösen megerősített hagyományokon, származáson, nyelven és kultúrán alapult. Jelen tanulmány célja, hogy áttekintse a magyar etnikai identitás eredetét és történelmi trendjeit, valamint az etnikai identitásról alkotott külső véleményeket. Ezenkívül áttekintést ad a szuverén magyar állam keletkezéstörténetéről is. Ez elkerülhetetlenül szükséges, mert csak ez jelent hozzájárulást a jelenleg létező intézményes nemzeti identitástípusok közötti viszonyok megértéséhez.

Bővebben

Tanulmányunk témája a felsőoktatás globalizációjának és a tranzakciós költségek változásának – különösen csökkenésének – az összefüggése. A tranzakciós költségeket és a globalizációt a legszélesebb értelemben és a felsőoktatáson belül is vizsgáljuk, különös hangsúlyt adva a technológiai fejlődés tranzakciós költséget csökkentő hatásának. Legfontosabb megállapításunk, hogy a tranzakciós költségek csökkenése az egyik motorja a felsőoktatás regionális integrációjának és globalizációjának, ami a nemzeti felsőoktatási rendszereket és az egyes felsőoktatási intézményeket is igen éles regionális-globális versenybe kényszeríti. Tanulmányunk nem kerüli meg az intézményi vonatkozásokat, az állam szerepét és a brain drain lehetőségét, kockázatát sem.

Bővebben

Írásunk fő célja, hogy megvizsgáljuk, milyen értékek határozzák meg napjaink nevelési-oktatási paradigmáit, illetve a felsőoktatás minőségét. Célunk, hogy közelebb kerüljünk korunk felsőoktatási minőségének, hozzáadott értékének konceptualizálásához. Gondolatainkat a korunk felsőoktatásának minőségi dimenzióit sűrítő panorámaképből indítva, visszakanyarodunk számunkra meghatározó korok értékrendjeinek alakulásához, mellyel a nevelésre, oktatásra alapvetően ható értékszemléletek, értékrendek történeti változásaira szeretnénk fókuszálni. Ezt követően arra a szociológiai folyamatra koncentrálunk, melyben a társadalmi, történeti és kultúrháttér összekapcsolódott az egyéni érdekekkel, s így közelítjük meg az érték fogalmi meghatározásait. Ezt követően a konceptualizálás és felfedezés további lépései a felsőoktatás társadalmi értékéhez, majd az értékszocializációban betöltött szerepéhez vezetnek.

Bővebben

A tanulmány a Magyar László földrajzi felfedező, Afrika-kutató születésének 200. évfordulóján megtartott konferencián, Szombathelyen, 2018. december 14-én elhangzott, key note minősítésű, indító előadás szerkesztett változata, melyet a szerző kiegészített a neves kutató életrajzával és az ünnepi eseménysorozat beszámolójával. Az írás a Magyar László munkásságával kapcsolatos hazai és külföldi kutatások eredményeit adja közre, összegyűjtve a fellelhető, bőséges szakirodalmat.

Bővebben

Nemes Békésy György orvosi Nobel-díjat kapott 1961-ben „a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért”. Tanulmányozván nemes Békésy György önéletrajza alapján megírt köteteket, megtaláltuk a „Békési-fészket” (maga Békésy nevezi így a kolozsvári házukat). A Békésy család ősi tagjai erdélyi nemesek voltak. Dr. Békésy Sándor, Békésy György apja 1913. május 24-én kapta meg a nemesi címet, melyet kiterjesztettek a gyerekeire is. Az eredeti dokumentumok alapján elkészítettük nemes Békésy György családfáját, mely ily módon bekerült a szakirodalomba.

Bővebben

A görög-római mítoszok világa az európai kultúra egyik fő tartóoszlopa a zsidó-keresztény vallás és a kelta-germán hagyományok oszlopai mellett. Ez az írás a görög hitvilág egyik nagy „földrajzi” egységét, az alvilágot mutatja be a festő- és szobrászművészet, valamint az európai civilizáció legősibb legendáinak segítségével. A görög-római mitológia alvilágképe a mítoszokban sokszor jelenik meg; ismerete az európai műveltség része. Gondoljunk Héraklész, Orpheusz, Aeneas és Odüsszeusz alvilági látogatásaira, Perszephoné házasságára, Sziszifusz, Tantalosz vagy a Danaidák büntetésére. Kharónra, a révészre, az érchangú Kerberoszra, a Felejtés vizére, a Léthére. Az alvilág istene és uralkodója, Hadész saját nevét kölcsönözte a görög túlvilágnak, amely mélyen Európa alatt található, az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig, illetve a Kaukázusig. Amikor a Föld és az Ég (Gaia és Uranosz) egyesülését követően, az Idő (Kronosz, latinul Saturnus) által vezetett titánok uralkodása után az istenek vették át a hatalmat a világon, a három fiú felosztotta azt egymás között. A legfiatalabb, Zeusz (Jupiter) uralkodik a földön és az égen; a középső fiú, Poszeidón (Neptunusz) a tengereken; míg a legidősebb, Hadész (Pluto) lett az alvilág ura.

Bővebben