• Gyimesi Áron – Szennay Áron – Krankovits Melinda – Nagy-Keglovich Júlia – Rechnitzer János

Forrásözön és koncepcióváltás. Területfejlesztés a 2010–2014-es kormányzati ciklusban, a V4-ek összehasonlításában

Forrásözön és koncepcióváltás. Területfejlesztés a 2010–2014-es kormányzati ciklusban, a V4-ek összehasonlításában

A 2007 és 2013 közötti időszakban 8000 milliárd forint európai uniós forrás érkezett Magyarországra. A források lehívását a 2010-ben hatalomra kerülő nemzeti kormányzat prioritásként kezelte, és ennek érdekében jelentős változtatásokat kezdeményezett a fejlesztési politikai, valamint területfejlesztési politikai rendszerekben. Többek között dominánssá vált a gazdaság fejlődését biztosítani hivatott, az EU politikáihoz igazított, ugyanakkor a nemzeti stratégiai célokhoz illeszkedő tervezés, továbbá centralizálttá és az elképzelések szerint javuló hatékonysággal működővé formálódott az intézményi háttér. A számottevő mértékű strukturális változások eredményességét illetően azonban, a kormányzati ex-post elemzésekben is találkozhatunk alkalmanként élesen megfogalmazott kritikai véleményekkel. Vajon hogyan jellemezhetők a 2010 és 2014 közötti időszak területfejlesztési rendszerei? Tanulmányunkban a rendszerekben tapasztalható változás, változtatás legjelentősebb motívumait elemezzük. Ezeken a kulcspontokon keresztül igyekszünk közelebb jutni az időszakra vonatkozó korrekt, kiegyensúlyozott értékeléshez.

Bővebben

  • Buskó Tibor László

A helyi önkormányzati szolgáltatásszervezés fenntarthatósága

A helyi önkormányzati szolgáltatásszervezés fenntarthatósága

A tanulmány a fenntarthatóság szemszögéből, konkrét példák segítségével tekinti át a helyi önkormányzati közszolgáltatás-szervezést, kiemelt figyelmet szentelve a különféle menedzsmentismeretekhez, jártasságokhoz köthető belső fenntarthatóság, valamint az önkormányzat által felhasznált erőforrásokhoz köthető külső fenntarthatóság fogalmának. A hazai közigazgatás 2010 utáni nagy átalakítása felértékelte a belső fenntarthatóság – és ezzel együtt a változó körülmények közepette is stabilitást mutatni képes reziliens önkormányzati rendszer – fogalmát. Mivel azonban a fenntarthatóság szempontjából lényeges folyamatok jelentős része továbbra is a települések szintjén zajlik, nem kerülhető meg annak vizsgálata, milyen hatást képesek gyakorolni helyi önkormányzataink a (külső) gazdasági, társadalmi és környezeti alrendszerek fenntarthatóságára – még a helyi önkormányzatoktól 2010 után elvont közszolgáltatások esetében sem.

Bővebben

  • Varga Bence

Viták a hazai pénzügyi felügyelés megújításáról a 20. század első felében

Viták a hazai pénzügyi felügyelés megújításáról a 20. század első felében

Jelen tanulmány a pénzügyi felügyelés kialakítását és gyakorlatának fejlesztését érintő fontosabb szakmai viták bemutatását tűzi ki célul, elsősorban a 20. század első felére helyezve a hangsúlyt. A szerző arra keresi a választ, hogy milyen fontosabb viták vezettek el a felügyelés megújításához, ezek milyen eredményre vezettek, továbbá milyen javaslatokat nem fogadtak el valamilyen okból kifolyólag. A viták középpontjában elsősorban a Pénzintézeti Központ tevékenysége állt, ugyanakkor ezen keresztül nyilvánvalóan a teljes felügyeleti tevékenység megújítására vonatkozó kezdeményezések is kifejezésre jutottak. A tanulmány arra törekszik, hogy az ismertetett vitákat megfelelő kontextusba helyezze, hiszen az álláspontok nem függetleníthetők a gazdasági-társadalmi folyamatoktól, annak ismeretében szükséges azokat értékelnünk.

Bővebben

  • Csaba Szilovics

Experience in Tax Changes in Certain Central European Countries in the Past Two Decades

Experience in Tax Changes in Certain Central European Countries in the Past Two Decades

This study reviews the tax regimes of four Central European countries. A hundred years ago, these countries were part of a single economic and political unit, the Austro-Hungarian Monarchy (which included the entire territory of today’s Austria, Hungary, and Slovakia, and a significant part of Romania: Transylvania, Banat and Partium). Already then, different regions had different economic strengths, but their legal and cultural conditions were the same. By the end of the 20th century, despite their different historical development models, these four countries became once again part of a legal, economic and cultural entity, i.e. the system of the European Union, and then during the first decade of the 21st century, they became its full members. The tax changes implemented by these countries in the recent decades and their success in catching up with the level of welfare in the European Union are studied in this context.

Bővebben

  • Andrea Vajda – Róbert Magda

Foreign Trade in the View of Competitiveness in the EU

Foreign Trade in the View of Competitiveness in the EU

Competitiveness is examined at national, regional and corporate levels. The primary aim of the study is to present and analyse the competitiveness of the EU Member States and to evaluate trends. Two statistical indicators are worth considering: the commodity terms of trade (C), also known as the net barter terms of trade (N), and the income terms of trade index (I), which expresses the correlation between changes in prices and quantities. The economic structure allows the surplus in the balance of trade with most countries, and also requires improvement in the exchange rate. The indicator seeks primarily to capture the knowledge capital present in the country, which may facilitated by the structure and characteristics of trade. The export surplus to GDP is extremely high for Ireland, Switzerland and the Netherlands. The United Kingdom, France and Romania recognised negative trade balances. Nominal trading values continued to rise in 2018 as a result of volume and price changes. Global commodity exports increased by 10 per cent, driven mainly by the 20 per cent rise in oil prices. Growth in exports and GDP need rapid development in innovation. Export grows significantly faster in Euro Area Member States then in other EU Member States.

Bővebben